Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.

Ülésnapok - 1927-494

4-9 If. ülése 1931 április 29-én, szerdán. 204 Az országgyűlés képviselőházának sokkal terhesebbnek látják a mezőgazdasági foglalkoztatást, — mert hiszen ott jobban és erősebben veszik igénybe a fegyenceket — bár nyilvánvaló, hogy egészségügyi szempontból tökéletesebb az ilyen foglalkoztatás. Az orszá­gos büntetőintézeteknél immár 40%-ra csök­kent le az ipari foglalkoztatás és ebből egész jelentéktelen kis csoport 75—80 ember foglalko­zik a váci fegyintézetben nyomdai munkák elő­állításával. (Kothenstein Mór: Magánvállal­kozó a váci nyomda bérlője!) Ne méltóztassék olyan részletekre kiterjeszkedni, amelyekre vo­natkozólag t. képviselőtársam is egészen ellen­tétes előadást tartott itt. Mindenesetre meg kívánom nyugtatni liródy t. képviselőtársamat abban a tekintet­ben, hogy meg fogom vizsgálni, milyen okból kelleti nagyobb mennyiségű papírt vásárolni. Azonban magából abból, hogy az intézet nagy­mennyiségű papírt vásárolt, egyáltalában nem lehet arra következtetni, hogy a jelentés, ame­lyet kaptam, nem volna való. A jelentést pe­dig ismertettem tegnap a Ház előtt, hogy ez a nagymennyiségű papiros olyan szolgálatra és olyan munkálatokra szükséges-e, amint azt én mondottam, vagy olyanra, amilyent feltételez t. képviselőtársam, de nem bizonyította, ezt ebben a pillanatban (il nem dönthetjük, minden okom megvan azonban annak feltételezésére, hogy ez a papiros azon munkateljesítmény cél­jából szükséges, amelyet én ismertettem, tehát: az igazságügyminisztérium és bizonyos fokig a rendőrség nyomtatványszükségletének ellá­tására. (Rothenstein Mór: A rendőrség összes munkálatainak?) Ha pedig ezzel foglalkozik csupán, akkor ugyanabban a keretben van, mint amelyben eddig volt és semmi ok sincs arra, hogy ezt a keretet leszállítsuk, tisztán azért, mert most az iparban a munkanélküliség emelkedett. A munkanélküliségen jelentékeny változást és könnyebbséget ennek a foglalkoz­tatásnak a megszüntetése elő nem idéz, ellen­ben az igazságügyi tárcának amúgyis sovány költségvetésében az ilyen nyomtatványszükség­leteknek versenypályázat útján való beszerzése igenis, rendkívül] és bizonytalan megterhelést jelentene, nem is szólva arról, hogy olyan nyomtatványokról is van szó, amelyeket a köz­forgalomban beszerezni nem szabad; sokkal nagyobb bizalommal bízom ezeket a házi keze­lésben lévő nyomdára, hogy ott készítsék el, mert egyik-másik nyomtatvány valóban szigo­rúan kezelendő, olyan, amiből egyetlen darab­nak sem szabad elvesznie. (Igaz! Ügy van! jobbfelöl.) T. Ház! Wolff Károly t. képviselőtársam említette a helyi előlépés jelentőségét és ezzel kapcsolatban a bírói és ügyészi egyesület két internât usât. Ami a helyi előlépés kérdését il­leti, méltóztatnak látni, hogy ennek jelentősé­gét én a magam részéről mindig elismertem, sőt a legutóbb történt bírói előléptetések során az ide irányuló tendenciának megvalósítását is bizonyítottam. Az ezzel kapcsolatos gyermek­nevelési kérdést, a bírói internátus kérdését és annak jelentőségét én már első költségveté­semben felismertem, mert hiszen a korábban 3000 pengős tételt 5000 pengőre kértem fel­emelni, amibe/ a Ház szíves volt hozzájárulni. Eli ha most további emelés nem következett be, arra kérem t. képviselőtársamat, méltóztassék végignézni tárcám összes tételeit: két tételben nem volt változás — nem beszélve a nyugdíj teherről, amelyre vonatkozólag befolyásom nincs — az ügyvédi nyugdíjintézethez való hozzájárulás és a bírói internátus segélye ösz­szegében. Ez azt jelenti, hogy az ezek után a tételek után az általános takarékossági elhatá­rozás szerint százalékosan levonandó csökken­tési összegeket más tételekből pótoltam. Lázár Miklós t. képviselőtársam a 11 év előtti monoki ügyről beszélt, amelyről tavaly az ö interpellációjára már e Házban nyilatkoz­tam. Ez az ügy sokkal küszáltabb, semhogy én most a t. Képviselőház előtt ennek részlel eilte belemehetnék. Mindenesetre megnyugtathatom a képviselő urat a tekintetben, hogy én már ismételten érdeklődtem az iránt, hogy ez az ügy végre valóban tető alá kerüljön. Sajnos, hogy ebben az állapotban van ez az ügy, de meg akarnám nyugtatni t. képviselőtársamat, hogy az a feltevése, hogy itt bürokratikus ne­hézkességgel találkozunk, nem áll fenn. A bü­rokratikus nehézkesség akkor állama fenn, ha személyek ellenállásáról volna szó. (Lázár Miklós: Nem erről van szó!) Itt nem bürokra­tikus nehézségekről van szó. (Lázár Miklós: Nem személyekről!) hanem különböző idősza­kokban életben volt és életben lévő jogszabá­lyoknak olyan kuszált összetalálkozásáról. amelynek megoldására, ha más mód nem fog kínálkozni, talán még a törvényhozás elé is kell jönnöm. Részletekben nem nyilatkozom, kérem t. képviselőtársamat, legyen meggyő­ződve róla, hogy Igen beható figyelem tárgyává teszem ezt az ügyet. (Lázár Miklós: Helyes!) Krüger Aladár t. képviselőtársam a bírói IV. fizetési csoport kérdéséről is beszélt, ez azonban a bírói címhez, a bírósági cím kér­déséhez tartozik, ahol, úgy tudom, egy másik t. képviselőtársam is szóvá akarja ezt tenni, én tehát ezidőszerint nyilatkozatomat még nem kívánom megtenni ebben a tekintetbea (He­lyeslés.) » Ami a bírói letét kamatmentességét illeti, erre vonatkozólag utalok arra, hogy az állami pénzeket a fennálló jogszabályok szerint a Nemzeti Bank kamatmentesen kezeli és ennek a kérdésnek rendezése nem az én tárcám ke­retébe tartozik. Ennek egyszerű következmé­nye a bírói letétpénzek kamatmentessége, ami­ből anomáliák származtak addig, amíg nem lehetett óvadékképes, vagy egyéb kamatozó értékpapírokat is bírói letétbe helyezni. Minek­utána ez már az én működésem idejében le­hetővé vált, így ennek a kérdésnek jelentősége élénken eltörpül. Mindenesetre ajánlom azok­mak figyelmébe, akik letétbe helyeznek vala­mit, hogy kísérjék figyelemmel az erre vonat­kozó rendelkezéseket, amelyek az ilyen káro­sodásnak megelőzésére alkalmat adnat. Beszélt t. képviselőtársam az árverések kapcsán felmerülő bizonyos jelenségekről is. Ilyen jelenségekről én magam is beszéltem teg­napi felszólalásomban és felhívtam a figyel­met azokra az adósvédelmi rendelkezésekre, amelyeket, úgy látszik, kevesen kísértek figye­lemmel. Arra kérem t. képviselőtársamat, hogy méltóztassék ez irányban a felvilágosítási munkát elvégezni. Meggyőződésem szerint egyébként a földteherrendezési munkálatokkal megbízott hatóság a munkálatokat a legsürgő­sebben folyamatba teszi é« mindjén olyan, meg­rohanás lehetőségét el fogja hárítani, amivel helyrehozhatatlan károkat okozhatnának a lel­kiismeretlen hitelezők. A magam részéről nagy figyelemmel hall­gattam Mnlasits t. képviselőtársam felszólalá­sát, aki az ő szokott egyenes modorában azzal kezdte, hogy nem tartja, magát illetékesnek árrá, hogy kétségbe vonja mindazt a jót és tiszteletreméltót, amelyet az előtte felszólalók a bíróságra nézve elmondottak. Ez a hang fér-

Next

/
Thumbnails
Contents