Képviselőházi napló, 1927. XXXIV. kötet • 1931. február 27. - 1931. március 30.

Ülésnapok - 1927-474

40 Az országgyűlés képviselőházának %fi. ülése 1931 március 3-án, kedden. Méltóztassanak azonban megbocsátani, én látok például a belügyminiszter úr részéről egy nizust, hogy maga részéről ezeket a közüzemeket le akarja építeni. De akkor megkérdezem, hogy 'mi lesz az állami közüzemekkel, mert hiszen vannak állami közüzemek is, olyan állami közüzemek, amelyeknek szerény véleményem szerint .ugyanúgy nincs létjogosultságuk, mint például a népjóléti minisztériumban levő közüzemeknek. (Gáspárdy Elemér: A népjóléti miniszter úr már nyilatkozott! — Jánossy Gábor: Megszüntetik!) Bocsánatot kérek, rá fogok térni. Engem, megmondhatom, nem elégít ki Ernszt miniszter úr nyilatkozata, mert ebben a nyilatkozatban megint a konkwrrencia térdésere hivatkozik. Természetes dolog, hogy minden állami üzem, amely állami pénzzel dolgozik, konkurrenciát csinál a magániparnak. De én «mindenesetre^ arra szeretném kérni az összes leépítő minisztériumokat, községeket és törvényhatóságokat, hogy egyre vigyázzanak: a leépítés kérdését ne adják ki referádára azoknak a tisztviselőknek, akik az üzemek igazgatóságában benne vannak. (Jánossy Gábor: Természetes!) Jánossy t. képviselőtársam, sok minden természetes, ami még sem természetes! (Forster Elek Ebben igaza van! — Jánossy Gábor: Lehetetlen! Összeférhetlen!) Ezt a kérdést azon a címen ne adják ki .nekik szakértői vélemény adása végett, hogy ők a szakértők. Aki tehát az üzemnél fizetést kap, akármilyen keveset is, ne lehessen szakértő arra nézve, hogy le kell-e az üzemet építeni. Legyen meg tehát ez az összeférhetlenség az üzemek leépítésének kérdésében. f Itt vannak azután az állami üzemek. En fővárosi törvényhatósági bizottsági tag vagyok és mint ilyen elmondhatom magamról, hogy a fővárosnál verekedtem és küzdöttem azért, hogy azok a szörnyű fizetések, amelyeket egyes vezérigazgató, igazgató és aligazgató urak kapnak, leépíttessenek, jogom van tehát az államnál is ugyanazt kívánni. Ha az állam észreveszi más zsebében a szálkát, akkor vegye észre a saját szemében a gerendát (Jánossy Gábor: De hol van a gerenda? Eseteket!) vagy minősítem úgy: ha észreveszi a «más szemében a gerendát, akkor vegye észre a saját szemében a lécet. (Derültség. — Petrovácz Gyula: Ibusz.!), Találnék én mást is. En tehát azt mondom, hogy a kisexisztenciák védelme szempontjából méltóztassék a kisexisztenciák sanyargatását a közterhek, a Társadalombiztosító, a szövetkezetek és a közüzemek terén megszüntetni. T. Képviselőház Beszédidőmnek végére érkeztem. Méltóztassék megengedni, hogy a Ház figyelmét beszédem végén ismételten arra hívjam fel, (Halljuk! jobbfelöl.) hogy a két kérdés, amelyről beszédem elején és beszédem végén szóltam, szoros — nemcsak kauzális, hanem valósággal láncszemszerű — nexusban áll egymással. Az európai bolsevizmus kérdése és az európai bolsevizmussal szemben a magyar kisiparos, kiskereskedő és általában kispolgári réteg^ megvédelmezéise^ igenis, együtt kidolgozandó és együtt lévő állami feladat és minthogy nem látom — amint kifejtettem — ebben a. tör vény javaslatban a magyar kisexisztenciák védelmét, a javaslatot nem fogadhatom el. (Helyeslés a szélsőjobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Temple Kezső! Temple Rezső: T. Képviselőház! Nagy érdeklődéssel hallgattam végig Fábián Béla igen t. képviselőtársam felszólalását, .akinek nemcsak a mostani beszéde, hanem minden beszéde tanultságról, műveltségről, finom előadási modorról tesz tanu'bazönyiságot. Előadása igazán érdekessé teszi beszédét, de engedje meg annak kijelentését, hogy amikor magyar iparfejlesztésről van szó, .akkor ő közel egy órahosszat az orosz export és orosz import fejlesztésével foglalkozott és rövid 20 perc alatt végzett a törvényjavaslat iparfejlesztési részével. En a magam részéről kifogásolom ezt, és azt hiszem, hogy ő, mint demokrata képviselő, ellentétbe került az ellenzéki képviselővel. (Jánossy Gábor: Nemzeti demokrata!) Mint demokrata, a haladásnak, a fejlődésnek az embere, mint ellenzéki képviselő kijelenti, hogy ez a törvényjavaslat neki nem kell. Engedelmet kérek, de úgy látóim, hogy az ellenzéki képviselő erősebb benne, mint a demokrata, és szerinte minden, ami ettől a kormánytól jön, ab ovo rossz, azt ab ovo sutba kell dobni. Sok dologban, amit a magyar iparfejlesztésre vonatkozólag mondott, egyetértek vele, s módomban lesz beszédem folyamán előhozni azokat az igazán nehéz és kényelmetlen kérdéseket, amelyeket a_ törvényja^vaslat kapcsán a kisiparosság részéről tényleg felmerültek. T. Képviselőház! Három évvel ezelőtt a kereskedelmi tárca költségvetési vitájának e padsorokból felhívtam úgy a Ház, mint a sajtó figyelmét, hogy intenzívebben foglalkozzanak a közgazdasági kérdésekkel, mert a legközelebbi jövő garmadával fogj.a felvetni a nehezebbnél nehezebb gazdasági kérdéseket. Nem panaszkodhatom. Ügy a Ház igen t. tagjai, mint a sajtó gazdasági életünk nehezen megoldható problémáival bőségesen foglalkoznak, és megértük azt az időt, hogy a lapok közgazdasági rovata

r vezércikk alakjában, a lapok élére került, képviselőtársaim pedig nap-nap után felszólalásaikban gazdasági kérdésekkel' foglalkoznak. Van azonban valami, .amit nem hagyhatok szó nélkül. Különösen a moist lefolyt kartellvita folyamán megütötte többízben a fülemet bizonyos tőkeellenes hang, nem a kapitalisztikus rend ellen küzdő szociáldemokrata képviselőtársaim részéről, akik^ hivatalból hangoztatták ezt, de a polgári pártok köréből felszólalók részéről is. (Jánossy Gábor: A hivatásával visszaélő tőke ellen volt csak hangulat!) Nem szándékozom védőbeszédet mondani a tőke mellett, de kérve-kérem a közgazdasági kérdésekkel foglalkozó t. képviselőtársaimat és a

; sajtót is, hogy méltóztassanak nagyon vigyázni nyilatkozataikra. Minden elejtett szót, ha véletlenül is mondatott, vagy íródott, százszorosan adnak vissza külföldön lesben álló ellenségeink. Gazdasági téren a háború tart, mint ahogyan Fábián Béla t. képviselőtársam mondotta, és nemzetünk ellen vétünk, ha a helyreállítás #

nagy, munkájában Jőkeellenes színezetű kijelentésekkel ijesztgetjük a külföldet. Az üzlet: üzlet! Ha a külföldi tőke megtalálja nálunk a maga nyereségét, ide fog jönni, (Űgy van! jobboldalon.). de meghökken, ha azt véli, hogy nem szerencsés nyilatkozatok a ktipitfîHsztii^us rend biztonságát veszélyeztetik. T. Kép viselőiház! Amikor az előttünk fekvő iparfejlesztési törvényjavaslattal foglalkozunk, nem zárkózhatunk el hermetice az elmúlt kartellvita alkalmával a kartelitörvényjavaslattal szemben az érdekképviselet részéről elhangzott dodonai jóslatszerű és előttem teljesen megfejthetetlen nyilatkozatok elől. Nagyrabecsülöm a gyáripar vezetőembereit, de úgy látom, hogy ők nagyon sötéten látják a jövőt. Azt mondani, hogy a kartelitörvény az ipart megbénítja és elsatnyulásra vezet; —