Képviselőházi napló, 1927. XXXIV. kötet • 1931. február 27. - 1931. március 30.

Ülésnapok - 1927-474

32 Az országgyűlés képviselőházának i lesztéséről szóló törvényjavaslat (írom. 1049, 1125) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Fábián Béla képviselő úr, aki beszédének elmondására legutóbbi ülé­sünkön halasztást kapott. Fábián képviselő urat illeti a szó. Fábián Béla: T. Képviselőház! Bud keres­kedelemügyi y miniszter úr a Képviselőház csü­törtöki ülésén azzal a kijelentéssel lépett a parlament és ezzel az ország nyilvánossága elé, hogy ősszel ^ jobb lesz, ősszel jobbak lesznek a mezőgazdasági árak. A miniszter úr kijelenté­sén ök mindenki nagyon megörült, csak senki sem tudta azt, hogy a miniszter úr jósol-e, vagy pedig a miniszter úr nyilatkozatának van-e va­lami olyan^ gazdasági alapja is, amely a jelen­leg Európában és az egész világon kórokozó bacillus ok eltüntetésére vonatkozik. Nem tini­tek csütörtökön és nem tudjuk a mai napig sem, hogy a miniszter úr hallott-e valamit a bolsevizmus bukásáról, amely ősszel fog bekö­vetkezni, mert hiszen Europab an'mindenki tisz­tában van azzal, hogy amíg a legelső osztályú kórokozó bacillus v a bolsevizmus nemcsak ural­kodik Oroszországon, hanem egyszersmind egész Európában és az egész világon hatalomra törekszik, addig Európában a gazdasági viszo­nyok javulását csak jósolni lehet, de túlságo­san hinni benne nem lehet. (Jánossy Gábor: Egyik seim kerül pénzbe!) Általában a tavasz mindig a miniszteri Ígé­retek eldorádója és az ősz mindig az az idő­szak, amikorra a miniszteri Ígéretek a javulást ígérik. (PeidI Gyula: őszkor meg tavaszra ígér­nek!) A legutóbbi esztendőben a költségvetés vitája alkalmával Wekerle miniszter úr halál­madaraknak és kuvikoknak, nevezte azokat, kik Magyarországon gazdasági válságról beszéltek. Azt mondotta, hogy a gazdasági válság csak szólam, azt mondotta, hogy az őszre — tehát az elmúlt őszre — meg fognak javulni a gazda­sági Viszonyok. A t. nénzügyminiszter úrnak éppenúgy lett igaza, mint ahogy igaza volt an­nak a kijelentésnek, amelyet 1914 nyarán Vil­mos császár 'ajkáról halottunk, aki akkor kije­lentette, hogy mire a fákról a levelek lehulla­nak, béke lesz. (Barabás Samu: A fenyőfákra gondolt! — Derültség.) Igaza van Barabás t. képviselőtársamnak, Vilmos császár bizonyára a fenyőfákra gondolt, mert bár azóta 17 esz­tendő telt el és bár a harctereken elhallgattak az ágyúk, a harctereiken nem keringenék gép­fegyverek; mégis meg kell. állapítanunk, hogy a világháborúdba nem'is a harctereken, a harc­mezőkön, de a gazdasági hadszintéren tovább folyik. 1914 óta 17 esztendő telt el, de az alatt a 17 esztendő alatt Európa és az egész világ nem jutott békéhez és nyugalomhoz. Ha Bud kereskedelemügyi miniszter úr csü­törtökön ideállt minden szívet vidító és minden reményt valóra váltó ígérettel, hogy az ősszel jobb lesz, aíkkor nekem arra ' kell gondolnom, hogy a mi felelős miniszterünk, ha nemcsak jósolt, valószínűleg arra gondolt, höe:y Párizs­ban a napokban volt egy gazdasági konfe­rencia, amelyen határozni kellett volna abban az irányban, hogy a dunai államoknak, tehát .Jugoszláviának, Romániának, Magyarország­nak és a rozst illetőleg Lengyelországnak fe­leslegét miként lehet az európai import-álla­moknál elhelyezni. Vannak Európában politikai felfogások, amelyek azt hirdetik, hogy a párizsi konfe­rencia nem folytatása a szinajai konferenciá­nak, nem folytatása a bukaresti, konferenciá­nak és nem folytatása a varsói konferenciá­p^X, hanem Benes-által- történt megkontremi­71f.. ülése 1931 március 3-án, kedden. nálása, mert^ amíg Bukarestben. úgy látszott, hogy Európának dunai gazdaállamai rájön­nek arra, hogy a mii világban politika helyett elsősorban gazdasági kérdésekkel és búza­feleslegük elhelyezésének kérdésével kell fog­lalkozniuk, az alatt a párizsi konferencián Benes - állítólag egy ügyes fordulattal ismét kezébe kapni törekedett azt a vezetést, amely vezetés . a bukaresti konferencián kezé­ből kicsúszni látszott. Ha ennek a párizsi kon­ferenciának tulajdonított Bud miniszter úr nagy jelentőséget % ezt én azért nem értem meg, mert ; hiszen a párizsi konferenciáról kiszi­várgó hírek szerint Párizsban igaz, hogy tár­gyaltak arról, hogy a dunai agrárállamok exportfeleslegét — amely az egész európai importszükségletnek csak 10%-a, tehát 150 mil­lió métermázsa búzából csak 15 millió méter­mázsa búza — át fogják venni, de van ennek az átvételnek egy klauzulája, amely azt mondja: abban az esetben, ha minőségileg és árban^ megfelelnek, ami tehát azt jelenti, hogy az egész európai búzafront továbbra is ki lesz szolgáltatva a szovjet önkényének. Mert ugyanabban az időben, amikor Párizsban a dunai államok megsegítéséről tárgyaltak, Rotterdamban 16 millió métermázsa búzát adott el a szovjet 8 pengős áron, tehát olyan áron, amely jóval alatta van minden, akármi­lyen szerény igénnyel dolgozó európai állam termelési költségeinek. Tegnap éppen a Franciaország, Olaszor­szág és Anglia között létrejött egyezménnyel kapcsolatosan olvastam azt, hogy az a párizsi gazdasági konferencia, amelyikre az európai agrártársadalom és általában az egész európai gazdasági társadalom olyan nagy. súlyt helye­zett, folytatásra fog találni Rómában. En csak egyet vagyok bátor itt megjegyezni: vigyáz­zanak az európai népek, mert amíg ők tanács­koznak, azalatt a szovjet cselekszik, amíg ők tanácskoznak, azalatt a szovjet készíti elő egész Európa ellen az aknamunkát, (Ügy van! Ügy van! balfelől) azalatt készíti elő azt a világháborút, aimely világháborúnak követ­kezményeit rettenetesebbeknek képzeli el, mint volt az a világháború, amelynek eredménye a bolsevizmus felburjánzása lett. Mondom, nagyon boldog volnék, nagyon örülnék, ha hihetnék a sajnálatomra távol lévő Bud miniszter úr (Jánossy Gábor: Meg­jön mindjárt!) beszédébem akinek talán meg­köszönnénk, ha. megfejtené azt a rejtvényt, amely rejtvényt feladott nekünk csütörtöki beszédében. De n^kem meggyőződésem az, hogy a miniszter úr beszéde mindaddig csak üres jóslat, amíg Európa és az egész világ három kórokozója életben van. Ez a^ három kórokozó: először készülődés az új háborúra, ennek következtében az egész világon tapasz­talható általános fegyverkezés, másodszor a bizonytalan világhelyzet következtében a tő­kék bizalmatlansága és visszahúzódása min­den vállalkozástól, harmadszor pedig a bolse­vizmus világhatalmi törekvései. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) A világháború végével minden ember azt hitte, hogy a négyesztendős világháború után be fog következni az a korszak, amikor a négy esztendő alatt ütött szörnyű sebeket fog töre­kedni Európa behegeszteni. Valamennyien azt hittük, hogy most fog következni a béke szá­zada Európára méz ve. Ezzel szemben egyet meg kell állapítanunk: egész Európa! ipara pang, egész Európában szörnyű gazdasági válság van, csak egyetlen iparág az, amely teljes^ gőz­zel és teljes erővel dolgozik egész Európában,

Next

/
Thumbnails
Contents