Képviselőházi napló, 1927. XXXIV. kötet • 1931. február 27. - 1931. március 30.

Ülésnapok - 1927-478

Az országgyűlés képviselőházának %78. ülése 1931 március 10-én, kedden. 159 forgalom szempontjából is. Ma egy központban előállított árammal lehetetlenség az éjjeli forgalmat fenntartani, mert nem rentábilis, viszont egy világváros nem nélkülözheti az éjjeli forgalmat sem. Az autóbusz alkalmas arra, hogy az éjjeli forgalmat ellássa. Hamburgban például az autóbuszok nappal nem is járnak, csak éjszaka, akkor, amikor a központi telepről táplált elektromosáramnak már nem rentábilis a munkája. (Lázár Miklós: De lehetetlenség, hogy két városi üzem egymással konkurráljon!) Ennek következtében az autóbuszüzemre tehát feltétlenül szükség van. (Helyeslés.) ^ En azt állítom, hogy abban a rentabilitási hiányban, amelyet Gáspárdy Elemér t. képviselőtársam felhozott, szerepelnek más tényezők is, nemcsak az, hogy még fiatal az autóbuszüzem. Abban benne vannak & benzinkartell túlkapásai, a gummikartell túlkapásai és benne vannak más kartellek túlkapásai is és benne van — amire most akarok rátérni — a külön igazgatás költsége is. (Ügy van! Ügy van! a jobbés a baloldalon.) Amíg az autóbuszüzem meg nem erősödött, mindaddig, amíg lábára nem tudott állni és .ameddig a Beszkárt.-ban az a felfogás uralkodik, hogy az autóbuszüzemnek az a célja, hogy a Beszkárt végállomásaihoz szállítsa az utasokat, addig e két üzem egyesítésének nincs értelme. El kell jönnie annak^ a felfogásnak, hogy ez két egymást kiegészítő és egymással nem konkurráló üzem. (Helyeslés.) Érvényesülni kell annak a felfogásnak, hogy egyiknek is és a másiknak is megvan a célja és jelentősége s ez a cél és jelentőség különböző. A világon mindenütt belterületen autóbuszokkal, külterületen pedig villamosokkal bonyolítják le a forgalmat s a világon mindenütt nappal járnak a villamosok és az éjjeli forgalmat csak autóbusz látja el. Ennek következtében meg lehet és meg kell találni azt a forgalmi rendszert és forgalmi beosztást, amely mindkét üzemnek megadja az életlehetőséget és mindkét üzemet helyes irányban tudja működtetni. De ehhez egy közös igazgatásra van szükség, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) anert ez nem történhetik meg, hogy az autóbuszüzemet beolvasztjuk a Beszkárt.-ba, hanem úgy, hogy a két üzemből, mint két egyenrangú tényezőből csinálunk egy közös üzemet, (Helyeslés a Jobboldalon és a középen.) amely viselheti akármelyiknek a nevét. Nem ez a lényeg, hanem az a lényeg, hogy az egyik haladásának és fejlődésének előfeltételei biztosítva legyenek és ugyanakkor a másiknak életfeltételeit is biztosítsuk. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) T. Ház! Gáspárdy Elemér t. képviselőtársam az élelmiszerüzem és a kenyérgyár megszüntetését proponálta. Azt hiszem ez lehetetlenség nemcsak

r azért, mert Budapest összes kórházai, árvaházai, szeretetházai és étkeztetési akciói rendkívüli mértékben rászorulnak ezeknek az üzemeknek a termékeire és ezek nélkül okszerűen elláthatók nem volnának és Budapest kórházi ellátásának költségei rendkívül felszöknének, ha nem ezek az üzemek végeznék el ezeknek az intézményeknek élelmiszerellátását, hanem azért is, — merem állítani — mert Budapest összes háziasszonyai fellázadnának és meglincselnék a képviselő urat abban a percben, amelyben a községi élelmiszerüzemet megszüntetnék. (Ümi van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Hisz ezek az üzemek nemcsak árszabályozók, hanem főként minőségszabályozók. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a közéKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ. XXXIV. pen.) Arra mutatnak rá elsőrendű áruik, hogy nem krumpliliszttel kell tölteni az ipari termékeket, amelyeket a hentesipar készít, hanem megvan annak természetes módja is, arra a természetes igazságra viszik rá a publikumot, amire az egyszeri kocsmáros haláloságyán figyelmeztette fiát, hogy: szőlőből is lehet bort csinálni. Az üzemnek ez a minőségszabályozó része az, ami pótolhatatlan. A városházán nincs ma sem a szocialistáknál, sem a legszélsőbb keresztény pártban egyetlen ember sem, aki azt mondaná, hogy a közélelmezési üzem nem a legtökéletesebben teljesíti a maga közérdekű hivatását és egyáltalában nincs ellenzék a városházán abban a tekintetben, hogy ezt az üzemet igazán fenn kell tartani a szegény nép érdekéiben. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Es ha mi jót akarunk vásárolni, saját háztartásunk céljaira, mi is csak ide tudunk bizalommal bemenni; ezzel szorítja az üzem a többi hentes- és mészárosipárost arra, hogy ők^is ezt a jóminőségű árut szolgáltassák a közönségnek. Éppen a napokban történt egy olyan eset, amely válasz Gáspárdy t. képviselőtársamnak arra a megállapítására, hogy a közüzemek rákfenéi Budapest gazdasági életének és megöiői vagy korlátozói az ipari üzemeknek. Beszédében ő azt állította, hogy a sertéshús a fővárosi élelmiszerüzemben 30—35%-kai drágább, mint a magániparosoknál. Itt van most az a sertéshúsaffér, a amelynek középpontjában az élelmiszerüzem' áll. (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Most a hízlalási kampány végén a vidéki gazdák elárasztották Budapestet hízott sertésekkel. Hogy ezeket ne kelljen nekik visszavenniök. a községi élelmiszerüzem intervenciós vásárlásokba ment bele (Helyeslés.) és felvásárolt kivétel nélkül minden sertést, amelyet felhajtottak a budapesti piacra. Erre módja van, mert zsírszükséglete nagy. Most tehát, miután kilogrammonként 1 pengőhöz közelálló árban tudta bevásárolni a sertéseket, kifüggesztette az élelmiszerüzem elárusítóhelyeinek ajtain, hogy az oldalast és tarját 1 pengő 70 fillérért, a combot 1 pengő 80 fillérért, és a karajt 2 penő 40 fillérért fogja árusítani. Erre óriási felzúdulás következett a hentesiparban; (Egy hang a jobboldalon: Nem baj!) a hentesek azt mondták, hogy a mi élelmiszerüzemünk dumping-áron bocsátja a közönség rendelkezésére a sertéshúst. Közbe kell vetnem, hogy a sertéshús alegelsőrendű élelmezési cikk; nálunk a sertéshús az a cikk, amelyhez a szegénység, az ipari munkásság leginkább ragaszkodik, mert a zsírt is megspórolja vele. Erre a nagy felzúdulásra azután az történt, hogy a községi élelmiszerüzem leült tárgyalni a hentesiparosokkal és azt mondotta, hogy hajlandó nekik is átadni az általa intervenciós árakon összevásárolt sertéseket, mérjék ki azokat ők is. Erre ők azonnal azt mondták: Igen, de nem ezen. az áron, — mert szerintünk ez olyan árromholás, amely exisztenciájukban veszélyezteti a hentesiparosokat. Tudjuk, t. Képviselőház, hogy a sertésnek minden egyes része felhasználható, annak semmi néven nevezett része nem vész kárba. Ennek következtében, ha 1 pengő körüli áron lehet a sertést vásárolni és annak zsírját 1 pengő 80 fillérért lehet értékesíteni, akkor a magam részéről igazán nem tarthatom dumping-árnak, ha a megmaradó húst 1 pengő 70 fillérért, 1 pengő 80 fillérért és 2 pengő 40 fillérért mérik ki. S mi. lett a dolog végeí Az, hogy megegyeztek abban, hogy az élelmiszerüzem átadja a henteseknek az^ ájtala felvásárolt húsárunak nagy részét, mérjék ki ők nor24