Képviselőházi napló, 1927. XXXIV. kötet • 1931. február 27. - 1931. március 30.

Ülésnapok - 1927-478

Az országgyűlés képviselőházának 478. ülése 1931. évi március hó 10-én, kedden, Almásy László és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — A külügyminiszter benyújtja az 1931. február 26-án Wienben meg­kötött magyar-osztt'ák barátsági, békéltetőeljárási ós vála&ztottbírósági szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. — Az iparfejlesztésről szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. Fel­szólaltak: Petrovácz Gyula, Kabók Lajos, Tóth Pál, Gyulay Sándor. — A pénzügyminiszter benyújtja a kizárólag az értékpapírpiac helyesebb szabályozása céljából a Pénzintézeti Központ közbejöttével alakult részvénytársaságnak adható adó- ós illetékkedvezményekről szóló, továbbá a házadó alá eső ingatlaaok illetékkiszabási alapul vehető törvényszerű legkisebb értékének leszállííásáról szóló törvény­javaslatokat. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az interpellációs­könyv felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: gróf Károlyi Gyula, Wekerle Sándor. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 2 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház ! Az ülést meg­nyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Urba­nics Kálmán jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Szabó Zoltán jegyző úr, a javaslatok „ellen felszólalókat pedig Griger Miklós jegyző úr. Bemutatom a t. Háznak a Fej ér vármegyei Gazdasági Egyesületnek Simon András kép­viselő úr által benyújtott és ellenjegyzett ké­relmét az^ Oroszországból való gabonabehoza­tal meggátlása tárgyában. A kérelmet a Ház előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadja a kérvényi bizott­ságnak. Bemutatom a t. Háznak a belügyminisz­ter úr háromrendbeli jelentését, amelyekkel az 1909 : II. te. 6. §-ának rendelkezéséhez ké­pest három hajóstársaságnak kivándorlók szállítására adott engedélyokiratok egyik pél­dányait megküldi. A jelentéseket az engedélyokiratokkal együtt a Ház előzetes tárgyalás- és jelentés­tétel céljából kiadja a közigazgatási bizott­ságnak. A külügyminiszter úr kíván szólni! Gr. Károlyi Gyula külügyminiszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Van szeren­csém beterjeszteni egy törvényjavaslatot az 1931. évi február hó 26-án Wienben megkötött magyar-osztrák r barátsági, békéltetőeljárási és választottbírósági szerződés becikkelyezé­séről. (Élénk éljenzés.) Kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot kinyomatni, szétosztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a külügyi bizottságnak kiadni. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXXIV. Elnök: A beadott törvényjavaslatot a Ház kinyomatja, tagjai között szétosztatja és azt előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából a külügyi bizottságnak adja ki. Most pedig napirendünk szerint követke­zik az iparfejlesztésről szóló törvényjavaslat (írom. 1049, 1125) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Petrovácz Gyula kép­viselő úr, aki beszédének elmondására leg­utóbbi ülésünkön halasztást kapott. Petrovácz képviselő urat illeti a szó! Petrovácz Gyula: T. Képviselőház! (Hall­juk! Halljuk!) Az előttünk fekvő iparfejlesz­tési törvényjavaslat adókedvezményekkel, ille­tékkedvezményekkel, tarif ális engedmények­kel és kisebb részben segélyekkel és kölcsö­nökkel próbál a magyar iparnak mai válsá­gos helyzetében segítségére jönni. Ilyen és hasonló törvényeink vannak már a törvénytárban; vannak olyan törvényeink, amelyek ugyanezt célozzák és hasonló eszkö­zökkel próbálják ezt a kérdést megoldani. Ezek a törvények kezdetben nem is^ voltak hatástalanok. Eleinte az ipar fellendítésének előmozdítására valamennyien alkalmasoknak bizonyultak; ez^ azonban csak kezdetben volt. Az ipar fejlődésének további folyamán ezek a segítségek mind elégteleneknek bizonyultak és az ipar nemhogy csak nem fejlődött, hanem stagnálni kezdett és a stagnálástól már csak egy lépés a visszafejlődés. Ha keressük az okokat, amelyek felfalták azokat a kedvez­ményeket, amelyeket az állam eddig az ipar­nak nyújtott, akkor ezek között az okok kö­zött meg kell állanánk a legelsőnél: a kartel­leknek A kartellek fejlesztették vissza az ipart, a kartellek falták fel azokat a kedvezményeket, amelyeket az államgazdaság az iparnak kívánt juttatni. Az iparvédelem előnyei nem oszlottak él arányosan az ipar minden rétegében, azok­ból nem jutott semmi sem a kisiparosnak, sem a munkásnak, nem jutott a kereskedelmi és ipari alkalmazottaknak és tisztviselőknek, sőt nem 23

Next

/
Thumbnails
Contents