Képviselőházi napló, 1927. XXXIV. kötet • 1931. február 27. - 1931. március 30.
Ülésnapok - 1927-476
110 Az országgyűlés képviselőházának éhben ezt fedezem föl, a magam részéről a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Elénk helyeslés és taps a jobb- és a baloldalon és a középen. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik! Perlaki György jegyző: Bárdos Ferenc! Bárdos Ferenc: T. Képviselőház! Előttem szólott t. képviselőtársam, noha beszéde két teljes órát vett igénybe, nem tudott meggyőzni arról, hogy ez a törvényjavaslat jó és hogy elfogadása esetén be fogja váltani azt a várakozást, hogy az ipar fejlődésnek indul. T. képviselőtársam örömmel fogadta a javaslatot; sajnos, en nem vagyok abban a helyzetben, hogy a javaslatot örömmel fogadhassam. Ö sok mindenre kitért, csak éppen magával a törvényjavaslattal nem foglalkozott. Beszélt az ipari képesítésről, a közmunkákról, azonban csak félig mondotta meg az igazat és nem tudott eljutni a teljes igazsághoz. így például az ipari képesítést, illetve az iparjog kiadásának megszorítását is kívánta, hangot adván a kereszteny m iparosok kongresszusi határozatának. r Tévedés azonban azt hinni, hoy az ipari képesítés megszorítása akármilyen irányban is megjavíthatná az iparosság helyzetét. Hogy ne mondjak többet, rámutatok Amerikára, ahol az iparnak olyan megszorított volta, avagy pedig az iparjognak olyan feltételekhez kötöttsége, mint nálunk, teljesen ismeretlen. Sőt még az iparoktatás tekintetében is fennáll & legteljesebb szabadság és nem kell egyáltalában semmiféle papír, semmiféle bizonyítvány ahhoz, hogy valaki ért-e valamilyen iparághoz. A kérdést az dönti el, hogy tudja-e végezni azt a munkát, igen vagy nem? ' Az amerikai munkástól nem kérnek sem tanulóbizonyítványt, sem munkakönyvet, hanem odaállítják a munkához s ha képes elvégezni, akkor végeztetik vele, ha nem, akkor természetesen nem dolgoztatják. (Zaj a terem közepén.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! A gyorsírók nem tudnak dolgozni, ha mellettük beszélgetnek. Bárdos Ferenc: Ugyanígy vannak az iparosokkal. Az, aki valamilyen önálló ipart akar folytatni^ iparát egészen egyszerűen elkezdi s ha tudja végezni azt a munkát, lesznek rendelői, ha nem, nem lesznek rendelői. Nagy tévedés tehát azt hinni, hogy az iparosok helyzetén akkor tudunk segíteni, ha minél inkább megnehezítjük az iparjog kiváltásának lehetőségét s egészen csodálatos, hogy mégis az egész vonalon mindenütt ezt a kívánságot tapasztaljuk. Mindenütt azt hiszik az emberek, hogyha megnehezítik, megszorítják azt, hogy valamely foglalkozási, ágra tóduljanak az emberek, akkor a bentlévők helyzete megváltozók (Vanczák János: Céhrendszer elgondolás!) Kérdezem, vájjon lehetséges-e ez, mert ha lehetséges, akkor az egész vonalon egy és ugyanazon jog alapján kell ezeket a megszorításokat alkalmazni. (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el-) Nemcsak az iparosok azok, akik azt hiszik, hogyha nem fognak újabb iparjogot kiadni, akkor az ő helyzetük javulni fog, hanem ezt hiszik mások is, mert például a társadalomnak olyan úgynevezett felvilágosult rétege, mint az ügyvédség is, azt kívánja, hogy meg kell nehezíteni az ügyvédi pályára voló jutást és akkor majd az ügyvédek helyzete megváltozik. Az egész vonalon minden kereseti ágban ezt tapasztaljuk s minthogy mindegyik fog. ülése 1931 március 5-én, csütörtökön. lalkozási ágnak egyforma joga van ahhoz, hogy ilyen rendszabályokat követeljen, éppen ennél az oknál fogva ennek keresztülvitele teljesen lehetetlen. T. Ház! Az iparosokat mindig újabb és újabb jelszavakkal igyekeznek egyes politikai pártok vagy irányzatok a maguk számára megnyerni. Néhány évtizeddel ezelőtt például azt mondták nekik, hogy vissza kell állítani a céhrendszert. Minden bajnak az az oka, hogy a céhrendszer megszűnt s ha a céhrendszert visszafogják állítani, akkor az iparosok helyzete is megjavul. Később az Önálló vámterület volt az a jelszó, amellyel kecsegtették őket azzal, hogyha lesz önálló vámterület, akkor az ipar fejlődésnek indul; minden bajnak az oka tehát az önálló vámterület hiánya. Ez a magyarázata annak, hogy éppen azok a politikai pártok, amelyek az önálló vámterületet hirdették és követelték, voltak azok, amelyek a kisiparosságnak legnagyobb rétegét tudták a maguk szolgálatába állítani. A közelmúltban ismét hallottunk egy újabb jelszót, a kézműves kamarát. Ütőn útfélen, ahol iparosok megfordultak, mindenütt a kézműves kamaráról beszéltek. Elhitették az iparosokkal azt, hogy minden bajnak forrása az, hogy nincsen önálló kézműves kamara, ha azonban lesz, akkor meglesz az egész kérdés megoldása s akkor az iparosok boldogsága teljes lesz. Most legújabban pedig ismét egy másik jelszóval jönnek, a közüzemek kérdésével. Azt mondották, hogyha nincs közüzem, akkor az iparosok majd boldogulni fognak, és vannak sokan, akik egészen komolyan hiszik azt, hogy a mai nyomorúságnak és a mai gazdasági pangásnak, az iparosok lehetetlen és súlyos, sanyarú gazdasági helyzetének előidézője és főokozója a közüzem. Pedig ezzel is ugyanúgy fogunk járni, mint a többi jelszóval. T. Ház Előttem szólott Buday t. képviselőtársam a közmunkákról is tett említést és beszélt arról, hogy a közmunkák megszerzése milyen körülmények között történik. En hozzá akarom fűzni ehhez azt, hogy például az az iparos, aki bennfentes, az tudja, hogy a kiírt munkákból mit fognak elkészíteni és mit nem. Könnyű tehát az ilyen iparosnak, aki előre tudja, hogy melyik munka készül el és melyik nem, költségvetését úgy elkészíteni, - hogy nagyon olcsó lesz azoknál a tételeknél, amelyek amúgy is elmaradnak, ellenben nagyon drága azoknál a munkáknál, amelyek tényleg kivitelre kerülnek. Itt van tehát a csalás. Ha mindenki egyformán tisztában volna azzahhogy a kiírt nagy mnukakomplexushól mi f készül el, akkor természetesen egyforma^ feltételek mellett indulhatnának a pályázók, így azonban, ha az egyik iparos tudja, a másik pedig nincs tisztában azzal, hogy milyen munkák készülnek el és milyennek nem, mi sem természetesebb, mint az, hogy csak az az iparos kap munkát, aki, hogy úgy mondjam, megfelelően be van vágódva valamelyik ügyosztálynál, állami vagy községi hivatalnál. T. Ház! Ezek után legyen szabad rátérnem magára a törvényjavaslatra. Előre ki kell jelentenem, hogy a cím semmiképpen sem fedi f magát a szöveget. Megszoktuk az utóbbi időben, hogy hangzatos címmel látnak el törvényjavaslatokat, a cíimnek azonban semmi köze nines magához az egész törvényjavaslathoz és annak tartalmához. Itt is ezt látjuk. A kormány benyújtott egy törvényjavaslatot, amelyet elnevez az iparfejlesztésről, ha azonban gondosan átvizsgáljuk magát a törvényjavaslat szövegét, s átolvassuk annak egyes., szakaszait, akkor a
