Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.

Ülésnapok - 1927-458

Az országgyűlés képviselőházának 4-58. ülése 1931 január hó 28-án, sz.erdán. 67 ságot, vagy legalább az osztrák jognak azt az álláspontját fogadná el, híogy a választottbíróságnak ítéletei ellen megadná az érdekelteknek magának a kar teli-megállapodás érvénytelensége címén a megtámadási jogot. Ennek hiányában a 11. Vnak jelentősége kizárólag abban áll, hogy azt a látszatot kelti, minthogyha a magán érdekelteknek jogi védelméről ez a törvényjavaslat kegyesen, bőkezűen gondoskodott volna, holott igazában ezektől megvonta azt a lehetőséget, továbbra is illuzóriussá tette. Szükséges volna pedig azt a látszatot kelteni, mintha a .magánérdekeitek jogi védelméről bőséges, elégséges gondoskodás történt volna, inert hiszen csak ez indokolja azt, hogy a magánérdekeltek elzáratnak attól, hogy a kartellbíróság előtt érvényesítsék jogaikat. A törvényjavaslatnak indokolása még további két indokot hoz fel arra, hogy a populáris akció ne engedtessék meg. Ez a két indok is »éppen olyan alapos, minit az előző. Az egyik indok az, hogy a populáris akció sok zsarolásra adna alkalmat. Nézzünk ennek a kifogásnak a fenekére. T. Ház! Kit lehet megzsarolnil Lehet megzsarolni a gyönge idegzetűt, akkor is, ha igaza van, de tudvalevőleg a legvastagabb, a legerősebb káhel-sodrony is hajiszálfinom a monopolisztikus kartelleknek drótkötél-idegzetéhez képest. (Derültség jobb felől.) De, t. Ház, meg lehet zsarolni a drótkötél-idegzetűt is, de esak akkor, ha nincs igaza. Szóval, mit jelent az említett indok $ Azt, hogy az erkölcs nevében védjük meg az egyik erkölcstelent a másik erkölcstelen ellen. Védjük meg a kartellt az elől a lehetőség elől, hogy ő a megzsaroltatást, mint kisebbik rosszat válassza a nagyobbik rosszal szemlben. Ebbe is hajlandó volnék belemenni, ha volna rá mód. De, akit meg* lehet zsarolni azon a címen, hogy különben keresetet indít ellene maga a fellépő, azt meg lehet zsarolni azon a címen is, hogy a fellépő különben azt a súlyos, inéhéz, féltve őrzött kartell-titkot nyilvánosságra hozza, vagy a kartell

J

bizottsági:iak, vagy a ka/rtell-minisztériumnak ibeárulja. Egy másik ok, amellyel a propuláris akció kizárását akarnák indokolni, az, hogy a populáris akció túlterhelné a kartell-bizottságot, értsd a Kúriát. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Még ha ennék a kifogásnak, ennek az észrevé telnek valami magja volna, még akkor sem volna ez a másodlagos szempont figyelembe vehető a kartellkérdések érdemének elsőrangú szempontja mellett. De magja sincs, Németország példája mutatja ezt. Németországban az u. n. miniszteriális közkereset ritka kivétel, ellenben a kartellbíróságnak kitűnő joggyakorlata úgyszólván kizárólag a magánérdekeltek által indított- Derekben, a magánérdekek által létérdekeik védelmében vívott allegátákból fejlődött ki. A német példa mutatja, hogy az, aki a kartellbíróságtól r a kar telikérdéseknek jogi igazságos elintézését várja, a magánérdekeltek keresetét nem nélkülözheti, sőt annak elsősorban ezekre kell támaszkodnia. Aki komolyan akar megküzdeni a kartellekkel, aki a kartellkérdésekben az igazságot és nem ous/tán a hatalmi szót akarja érvényre juttatni, aki a kartellibíróságot nem formaságnak, nem rémnek tekinti, amelyet a falra festenek csupán, aki a kartellbíróságtól várja ezeknek a kérdéseknek igazságos elintézését és egy helyes iránynak a megmutatását, az nem fog lemondani a magánérdekeltek fellépéséről * az a populáris akciót fogja követelni. Aki a populáris akciót elejti, mint a jelen javaslat is, az arra helyez súlyt, hogy a kartellek elintézése kizárólag kettőnek a dolga legyen, ketten maradjanak, a kormány és a kartell, kettecskén, te meg én. (Derültség.) Minden egyéb ehhez igazodik (Sándor Pál: Félnek a Kúriától!) T. Ház! Nagyon tudom méltányolni egy törvényjavaslatban a szerkezet elmésségét. Csakugyan nagyon elmés ez a szerkezet, megtévesztőén elmés, a szöveg pedig az igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztályának kodifikáló művészetét dicséri. Igen érdekes, hogy milyen képet tár elénk ez a szerkezet, hogy rendezi ez a kormány és a kartell közti helyzetet. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Ügy, hogy minden jog a kormányé, minden rendkívüli hatalom a kormányé, s a közigazgatási és közgazdasági vexálás minden lehetősége a kormány kezében van. A kartellnek ezzel szemben semmi joga nincs. A kormány közgazdaságilag tönkreteheti a kartellt, a kartellnek panaszjoga, kártérítési joga nincs, a kartell nem mukkanhat, esak, ha jogilag ki akarja végezni', csak ekkor, de csak ekkor van joga a kartellnek és a kartelltagoknak, hogy a kartellbíróság előtt védekezzenek, persze ekkor is csak úgy, hogy a legalaptalanabb nekik frivolul okozott költségek megtérítését sem kérhetik. T. Házi •Elméleti jogász szemében, sőt alkotmányt féltő közjogász szemében is szinte túlsók a jog, túlsók az a rendkívüli felhatalmazás, amelyet a kormány magának követel, s megdöbbent az a teljes leszereltség, amelybe, a törvényjavaslat a kartelleket a kormányhatalommal szem'ben belekényszeríteni akarja. Azt mondotta mélyen t. előadónk az ő rendkívül értékes beszédében, nem lehet feltételezni, hogy a magyar kormány valaha is ilyen rendkívüli hatálommal visszaélne. En tudom, hogy vannak igen sokan a politikai porondon, akik nem bírnak elképzelni olyan eljövendő magyar kormányt, amely iránt már előre bizalommal ne viseltetnének. (Derültség a baloldalon.) Az igen t. előadó urat ezek közé nem számítom. En azt hiszem, hogy az igen t. előadó úr elvétette argumentumában a kellő terminus technicust. ö talán arra akart utalni, hogy a kormány mégis bizonyos politikai felelősség mellett cselekszik és ha a kormány visszaél a neki adott rendkívüli hatalommal, akkor ezért őt felelősségre lehet vonni. (Jánossy Gábor: Ügy van! Csak erre lehet gondolni!) Ma, akkor, amikor olyan^ ünnepélyesen idéztük fel Irányi Dániel szellemét, erről komolyan ne beszéljünk, mert csak nem akarja mélyen t, képviselőtársam elhitetni bárkivel is, hogy a kormány politikai felelősségrevonása komoly közéleti faktor részéről komoly megfontolás lehet akkor, amikor a törvényhozás, amely őt felelősségrevonná, mai összetételében, a mai rendszer mellett ezt már előre kizárja, amikor a kormány teremti meg a maga részére a Képviselőházat és ráoktrojálja a népre, amikor nem a népnek önrendelkezési joga teremti meg a Kéüviselőházat s az ilykép megteremtett Képviselőház a maga kormányát, amelyet, azután felelősségrevoníhat. Ne meséljünk ma gyakorlatilag arról, hogy a kormány politikai felelőssége gátlása lehet annak, hogy a kormány rendkívüli hatalmával hogyan fog élni, esetleg hogyan fog visszaélni, különösen akkor, amikpr az illető közgazdasági tényezőknek vajmi kevés vigasz a politikai felelősség lehetőségének, a tudata, (Zaj. — Elnök csönget.) mert közgazdaságilag egyszerűen tönkreteszik őket a nélkül, hogy a kincstár ellen kártérítési igényük vagy a kormány intézkedése ellen a közigazgatási bírósághoz vagy bármely más fórumhoz panasz-