Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.

Ülésnapok - 1927-472

Àz országgyűlés képviselőházának 4.72. járást, hanem az actio popularis hátrányait többezer évvel ezelőtt, a római jogtörténeti fejlődés kezdetig stádiumában felismerték és éppen ezért tértek át^ az actio publicára. Hivatkoztam akkor a bűnvádi eljárásra és Györki Imre t. képviselőtársam azt mondja, hogy ez a hasonlat sántít. Nem sántít a hasonlat, mert ott a magánvád képviseletére, akár főmagánvádlói, akár pótmagánvádlói minőségben csak a sértetteknek, a közvetlenül érdekelteknek van joguk és nem egyes, a közérdek képviseletére külön kiszemelt testületeknek, mint amit Wolff Károly t. képviselőtársam indítványa kíwin. A sértetteknek vádképviseletátvételi joga pedig régebbi perrendtartásunkban kivétel nélkül vádtanácsi elbírálás alá tartozott. Viszont az 1930 : XXXIV. te. 111. §-a világosan fenntartja a szűrésnek ezt az intézményét, amikor azt mondja, hogy «ha vádiratot a magán vádló nyújtott be, a bíróság akkor is, ha terhelt nem terjesztett elő észrevételeket, hivatalból köteles megvizsgálni, hogy az ügyben nem kell-e a jelen szakasz hatodik bekezdése értelmében —-amelyben a vádtanácsi hatáskör van szabályozva — határozatot hozni.» Ezt azért vagyok bátor felolvasni, hogy megállapítsam, hogy a bűnvádi eljárásban minden sértett fellépési jogát hivatalból szűrés alá veszik, éppen azért, mert az actio publicának természete^ kívánja azt, hogy kizárólag illetékes fórum bírálja el a közérdeket. Ugyanez történik ebben az esetben is. Nemcsak az a néhány köztestület az, amelyre ez vonatkozik, s amelyeket nagyon szerencsésen választott ki igen t. barátom, Wolff Károly képviselő úr, mert elismerem, hogy azok ellen semmi kifogásom sem lehet, erkölcsi súlyuk, tekintélyük minden megvan, de nemcsak ezekre, hanem minden köztestületre, közhatóságra úgy rendelkezik a törvény, hogy ezeket nemcsak a közgazdasági (miniszternek kell megvizsgálnia, hanem meg fogja vizsgálni rendszerint az a kartellbizottság is, amely országos tekintélyű, pártokon és minden melléktekinteten felülálló, köztekintélyekből megszervezett független, hatóságtekintélyű tanács lesz, amely a maga szűrésével alkalmas arra, hogy ezeket a kérdéseket megbírálja és annak megbírálásáb

an teljes megnyugvással valamennyien mi is megnyugodhatunk. Én tehát azt tartom, hogy amely pillanatban &L a törvényjavaslat a szűrésnek helyes módját állította be, abban a pillanatban eleget tett annak az elvnek, amelyet a magyar törvényhozás a bűnvádi eljárás során vallott, eleget tett azoknak a tapasztalatoknak, amelyeket a jogtörténet nyújt és eleget tett azoknak a gyakorlati tapasztalatoknak, amelyekre vonatkozólag az összeférhetetlenségi eljárás példáját felhoztam és amelyek teljesen megnyugtatóak

% De t. képviselőtársam indítványával voltaképen az én észrevételeimet az actio popularis-szal szemben igen messzemenőleg honorálta is, mert hiszen ő a maga részéről is azt mondotta, hogy az actio popularist nem lehet mindenkinek megadni, hanem csak egynéhány testületnek. En igenis, azt anondom, hogy ezzel az én összes észrevételeimet az actio popularisszal szemben a képviselő úr elvileg elfogadta, csak azt mondotta, hogy van egy vagy két olyan hivatott testület, amelyekkel szemben ezeket az észrevételeket nem lehet felhozni. Én a magam részéről tisztelettel kétségbevonom, hogy volna egy olyan tekintélyes és a legmagasabb erkölcsi alapon álló testület is, amelyben ne fordulhatna elő az, hogy Öntudatlanul is áldozata legyen egy olyan akciónak, amely nem az illető testület erkölcsi céljait szolgálja, hanem egészen más célokat szolgál és minél tisztesiébe 1931 február 26-án, csütörtökön. 491 ségesebb, minél tiszteletreméltóbb testületről van szó, annál könnyebben lehetséges az, hogy egy ilyen beugratás, egy ilyen agent provocateur áldozata legyen. Egyáltalában nincs kizárva, hogy ezekkel a testületekkel szemben ugyanazok az észrevételek felhozhatók legyenek, amelyek az actio popularis-szal szemben általában felhozhatók. Ellenben kétségtelen az, hogy ha bárki másnak a közérdek önálló képviseletét megadjuk, abban az esetben odajutunk, hogy a prevenciót lehetetlenné tesszük; (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) mert prevenciót adni a miniszter kezébe és ugyanakkor lehetővé tenni, hogy valaki azt a prevenciót r kivegye a miniszter kezéből és a maga részéről önálló bírói eljárást indítson, ez azt jelenti, hogy a törvénybe beleviszünk egy rendszertelenséget, a közgazdasági életbe beleviszünk egy nyugtalanságot, anélkül, hogy azt a célt. amelyet szolgálni akarunk, valóban szolgálnék is, mert ezt a célt — a közgazdaság érdekét, azon belül pedig a mezőgazdaság érdekét, a fogyasztók érdekét — a törvény a maga részéről teljes mértékben kielégíti. Nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni, befejezem tehát szavaimat és én a magam részéről az előadottak alapján,minthogy ugyanazokkal az eredményekkel jár az actio popu^ laris egy részletének bevezetése, mint az, ha az actio popularist az egész vonalon bevezetnők, s mivel meg vagyunk győződve arról, hogy az actio popularis tökéletlen eszköz és a fejletteibh jogintézményekkel bíró társadalmakban ezt nem _is alkalmazzák, hanem helyette a 'maga teljes elvi egészében az actio publicat alkalmazzák, kérem: méltóztassanak a jogéi vileg is helyes álláspontra helyezkedni, r méltóztassanak a gyakorlatilag is helyes álláspontra helyezkedni és a közgazdaság érdekeit, a fogyasztóközönség érdekeit egy gyorsabb, megnyugtatóbb és következetesebb eljárással megvédeni azáltal, hogy ezt a törvényjavaslatot változatlanul méltóztatnak elfogadni. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: A kereskedelemügyi miniszter úr nem kíván szólani. Szólásjoga többé senkinek nincs. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 7- § meg neim támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Ehhez a szakaszhoz _ Wolf f Károly képviselő úr és társai egy új 5. bekezdés felvételét célzó indítványt terjesztettek elő. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e Wolff Károly képviselő úr és társai indítványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, méltóztassanak felállani! (Megtörténik. — Kisebbség! — Griger Miklós: így honorálják a kereszténypárt kormánytámogatását! — Bessenyey Zénó: Hát annyira támogatnak bennünket? Nem nagyon vesszük észre! Ügyesen titkolják! — Derültség.) A Ház tehát Wolff Károly képviselő úr és társai indítványát nem fogadta el. (Wolff Károly: A jövő engem fog igazolni!) Következik a 8. §. Kérem a jegyző urat, szívesíkedjék a szakasz szövegét felolvasni. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa a 8. § szövegét). Elnök: Kíván valaki szólani? Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A 8. § meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 9. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakasz szövegét felolvasni.