Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.

Ülésnapok - 1927-472

4Ô2 Az országgyűlés képviselőházának 472. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa a 9. § szövegét): Gál Jenő! Elnök: A képviselő úr nincs itt, indítványa töröltetik. Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Biró Pál! Elnök: Bíró Pál képviselő úr nincs itt, indítványa töröltetik. Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Senki sincs feliratkozva. Elnök: Kíván-e még valaki szólani? (Nem!) , Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A szakasz meg nem támadtatván, azt elfogadottnak Jelentem ki. Következik a 10. §. Kérem a jegyaő urat, szíveskedjék a szakasz szövegét felolvasni. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa a 10. § szövegét): Gál Jenő! Elnök: A képviselő úr nincs itt, indítványa töröltetik. Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Senki sincs feliratkozva. Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A szakasz meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 12. .§. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakasz szövegét felolvasni. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa a 12. §-t, amelyet a Ház észrevétel nélkül elfogad. Olvassa a 13. §-t): Gál Jenő! Elnök: A képviselő úr nincs itt, indítványa töröltetik. Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Feliratkozva nincs senki! Elnök: Kíván-e még valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólani nem kíván, a vitát bezárom. A szakasz meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 14. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakasz szövegét felolvasni. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa a. 14. § szövegét): Gál Jenő! Elnök: A képviselő úr nincs itt, indítványa töröltetik. Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A szakasz meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 15. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakasz szövegét felolvasni. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa a 15—16. §-ok szövegét, amelyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad. Olvassa a 17. §-t): Csák Károly előadó! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! T. Ház! Ügy vagyok értesülve, hogy az előadó úr egy indítványt kíván a 17. §-hoz benyújtani, azonkívül egy új 18. §-t is kíván benyújtani. A kettő annyira összetartozik, hogy javasolom, méltóztassék azokat együttesen tárgyalni. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Akkor ezt határozatképpen kimondom. Az előadó urat illeti a szó. Csák Károly előadó: T. Ház! Abból az alapelvből kiindulva, hogy az áralakulást mesterséges összebeszélésékkel stb. befolyásolni tilos, az együttes bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezt a gondolatot keresztül kellene vinni egészen a mezőgazdasági termények piacáig, annál is inkább, mert különösen az utóbbi időkben, a háború utáni időkben általánosan tapasztaljuk azt, hogy ezeken a helyi piacokon való összebeszélések a termelőknek jelentékeny károkat okoznak. ülése 1931 február 26-án, csütörtökön. Az együttes bizottság úgy találta, hogy a törvény célkitűzésébe, gondolatmenetébe és rendszerébe beleillik e,gy ilyen szakasz felvétele és ennek a szakasznak felvételét elhatározta abban a szövegben, amint azt a nyomtatásban kiosztott együttes jelentésben olvasni méltóztatnak. Kétségtelen az, hogy annak a szakasznak egyes rendelkezései bizonyos aggodalmakat keltettek abban a vonatkozásban és abban a tekintetben, hogy esetleg a helyi hatóságoknak a piacok áralakulásába, vagy egyáltalában a piaci életbe, a vásárokba való egyes esetekben talán indokolatlan, szükségtelen és célszerűtlen beavatkozása nagyobb kárral járhat, mint amennyi hasznot okoz. Különösen pedig aggodalmat keltett a 17. § második bekezdése, illetőleg annak konstrukciója, amelyet a legtöbben félreértettek, még jogászkörökben is. Itt az van kimondva, hogy «a vételtől való tartózkodás útján vagy más módon a termelők hátrányára mesterségesen befolyásolják az árakat». Azt a véleményt kelj tette ez a konstrukció, hogy a vételtől való tartózkodás maga annak a deliktumnak fogalmi eleméhez tartozik, amelyet a javaslat a 17. §-ban konstruálni akar, holott tulajdonképpen nem tartozik ennek a deliktumnak tényálladéki alkateleméhez maga a vételtől való tartózkodás, mert a deliktum fogalmi alkateleme esak az összebeszélés, amely r esetleg a vételtől való tartózkodásban is nyilvánulhat. Ez esak ismérve lehet a deliktumnak, de semmi esetre sem fogalmi alkateleme. További aggodalmat keltett &

t törvényjavaslat ezen szakaszának a bizottság szövegezése szerinti 3. bekezdése, hogy ez a deliktum sui generis kihágás, amelyet a 17. § itten konstruál, elzárás büntetéssel legyen büntethető, az 5. bekezdésnek az a rendelkezése pedig, hogy az eljárást azonnal meg kell indítani és lehetőleg még a vásár tartama alatt be kell fejezni, azt a hitet és azt az aggodalmat keltette, hogy eljárást is lehetne inaugurálni, amely a gazdasági életbe való belenyúlással nem szerezne annyi hasznot a közgazdasági életnek, mint amennyit konkrét esetekben árthatna. Hiszen elvégre minden törvényes rendelkezésnek, minden jogszabálynak az életre való hatása a végrehajtástól függ. Nincsen kizárva tehát az, hogy ez a 17. § ebben a konstrukciójában is teljesen bevált volna a gyakorlati életben és semmi különösebb kárral nem járt volna, azonban azoknak az aggodalmaknak egy része, amely ezzel a szakasszal szemben megnyilvánult, honorálható a törvényhozás által is a nélkül, hogy maga a cél azért elhomályosodnék és maga az eszköz, amelyet a hatóságok kezébe akar adni a törvény, teljesen hatálytalanná válnék. Ezt .a paragrafust a gyakorlati életben, a sajtóiban, itt-ott elkeresztelték Lex Marschall nak, agrárparagrafusnak, statáriális paragrafusnak, kofaparagrafusnak. Mindezt a csúfolódást, amelyet erre a szakaszra raktak, ez a szakasz nem szolgálta meg, mert ennek a szakasznak konstrukciója végeredményben nem olyan szerencsétlen. Hogy a falusi perifériális helyeken levő tisztviselők, rendőri közegek, esetleg bizonyos túlhajtásokba csaphatnak, ez az emberi gyarlóságból megmagyarázható, de az errevonatkozó aggodalmak gyorsan honorálhatok is. Az az elgondolás vetődött felszínre, hogy olyanformán lehetne a célt is szem előtt tartani és az esetleges visszaéléseket is megakadályozni, ha ennek a szakasznak rendelkezései, illetőleg maguk a büntető szankciók nem lépnének azonnal hatályba az ország egész területén, hanem ott