Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.
Ülésnapok - 1927-472
Az országgyűlés képviselőházának 4-72. ülése 1931 febrwar 26-án, csütörtökön. 489 Wolff Károly: Ezek a testületek a magyar kormánynak véleményező szervei. Nem látom be tehát azt a következetlenséget, hogy amikor a mezőgazdasági kamarákat törvényes intézkedések vagy kormányintézkedések előtt megkérdezik, akkor ne koncedálják nekik azt a judiciumot, hogy belátásuk szerint indíthassanak közérdekű keresetet. Hiszen ezek a fórumok el vannak ismerve, ezek nem könnyelműen összeállított fórumok, nem ad hoc alakulatok, hanem a mezőgazdasági élet törvényes alakulatai. A közérdekű kereset megindítása jogát korlátoztam a mezőgazdasági kamarákra, korlátozom a kereskedelmi és iparkamarára, továbbá a fogyasztók képviseletére és pedig nem az összes szövetkezetekre, hanem a Magyarországi Szövetkezetek Szövetségére. Ez olyan testület, amely az összes valamirevaló szövetkezetet magában foglalja, amelynek vezetése a legnagyobb megfontoltsággal történik. Végre tehát a fogyasztóknak is ingerenciát akarok biztosítani abban a kérdésben, hogy a kartell káros-e, vagy r nem káros, hogy a fogyasztók szervezete is módot és lehetőséget kapjon arra, hogy közérdekű keresettel döntessék el egy kartell működése és lehetőleg gátoltassék a kóros kinövése. A legmesszebbmenő gondosság és előrelátás volt tehát az, amely javaslatom megszövegezésénél^ vezetett. Koncedálnám még a kereset megindítását az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek is. Ez a legelőkelőbb gazdasági egyesületek egyike. Végeredményben ugyanaz áll itt is, mint a többieknél. Ezt az egyesületet is megkérdezi a kormány adott körülmények közt véleményadás végett. Miért ne koncedálnám neki azt a jogot, hogy közérdekű keresetet is indíthasson? Nem fogadom el tehát azt a tételt, hogy csak a közgazdasági miniszter úr az az egyéniség, aki kellően meg tudja bírálni, mikor nyúljon a közérdekű keresethez. Meg vagyok róla győződve, hogy a közérdekű kereset ezeknek a felhatalmazásoknak esetében, amelyeket itt a törvényjavaslat a kormánynak ad, ultima ratio lesz még a kormány kezében is, mert hiszen lesznek preventív intézkedési lehetőségei. Ezek az intézkedések sokkal hatályosabbak lesznek, mint a közérdekű kereset. De ezt az ultima ratiot, amikor bizonyos kérdésekben a an. kir. kormány törvényes felhatalmazása értelmében közérdekű keresethez nyúl. amikor bizonyos intézkedések annyira alterálják az állampolgári jogokat, hogy nem intézkedhetik, hanem a bíróság intézkedik, pl. iparjog, iparengedély megvonása, istb. esetében, megadnám a gazdasági szervezeteknek is. Nagyon különös dolog hogy ebben a Házban én, a városi képviselő, védem a magyar mezőgazdaságot, hogy az ő részére is koncedálják a közérdekű kereset indításának jogát. Meg vagyok róla győződve, hogy az agrártársadalom — ha meg fogják kérdezni az országban — az én javaslatomat fogia támogatni; kint akárhány emberrel beszéltem, mind helyesnek találja, hogy ezeknek az előkelő mezőgazdasági fórutmoknakmegadják a közérdekű kereset indításának jogát. En ebben nem látok államveszedelmet; nem látok benne olyan veszedelmet, amely az egységes állásfoglalást veszélyeztetné. Miért veszélyeztetné? Szerintem a józanság indokolja ennek a javaslatnak elfogadását, hogy a mezőgazdaság önvédelmét hatályosabbá lehessen tenni. (Ügy van! balfelöl.) A kartellekkel szemben elsősorban a mezőgazdaságnak kell védekeznie, másodsorban pedig a fogyasztóknak is. Hol vannaka fogyasztók? Igaz, hogy a fogyasztók szintén peticionálhatnak és peticionálhatnak a mezőgazdasági kamarák is a közgazdasági 'miniszternél, de — nem volt itt az igazságügyminiszter úr — ha én mindig csak azt mondanám, hogy a miniszter úr is meg fogja tudni azt bírálni, akkor az alkotmányos fórumok legnagyobb része működésének jogosultságát vonnám kétségbe. Eltérő vélemények lehetnek, hiszen emberek vagyunk. A legszentebb szándékkal telitett miniszter is tévedhet. Valamennyien emberek vagyunk és többféle felfogás érvényesülhet. En azt is koncedálom, hogy sokszor óriási nyomás alatt állnak a kormány egyes tagjai, vagy a minisztérium, internacionális szempontok, stb. kell, hogy érvényesüljenek, sőt azt is koncedálom, hogy a kormány talán nincs is abban a helyzetben, hogy olyan könnyen intézkedhessek, mintha egy külső közérdekű szerv, vagy bíróság igénybevételével intézkednék. Az teljesen pártatlanul tudna intézkedni! Nem indokolom tovább javaslatomat, hanem egyszerűen csak felolvasom. (Olvassa): «Ha a közérdekű kereset megindítását a mezőgazdasági, kereskedelmi, vagy iparkamarák egyike, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, vagy a Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége kérelmezte, a miniszter elutasító határozatának esetében a felsorolt testületek a közérdekű keresetet az elutasító határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül tmaguk is megindítani jogosultak.» Az egységespárt padjaiból Östör József képviselőtársam részéről van egy hasonló indítvány bejegyezve. Ö 30 napot szabott, én csak 15 napot, mert nem akarom a bizonytalanságot megnyújtani. A miniszter úr egyik argumentuma az volt, hogy a közgazdasági életet nem lehet bizonytalanságban tartani. Én ezt koncedálom s ezért nem 30, hanem 15 napot szabtam meg; ez nem nagyon hosszú idő. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Wolff Károly: Kérem javaslatom elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Östör József! Elnök: A képviselő úr nincs itt, indítványa töröltetik. Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Gál Jenő! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentkezése töröltetik. Héjj Imre jegyző: Káinoki Bedő Sándor! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentkezése töröltetik. Héjj Imre jegyző: Györki Imre! Györki Imre: T. Képviselőház! A most tárgyalás alatt levő szakasz megint olyan szakasza a kormány által beterjesztett javaslatnak, amely lényegesen eltér attól a javaslattól, amelyet mi, szociáldemokrata képviselők terjesztettünk be. íme, mélyen t. igazságügyaniniszter úr, megint egy olyan pontra mutatok rá, amelyben kardinális ellentét van a kát javaslat között. Az ellentét az, — a bizottsági tárgyalás^ óta úgy a bizottságban, mint pedig a bizottságon kívül, amióta ezt a kérdést vitatják az érdekeltségek, állandóan ez a két ellentétes felfogás áll egymással szemben, — hogy vájjon kinek adják meg a keresetindításra való lehetőséget; csak közérdekű keresetet lehessen-e indítani, vagy pedig magánjogi keresetet is, igen vagy nem? Annak a javaslatnak 11. :• §-a, amelyet^ mi előterjesztettünk, r ha meg méltóztatnak nézni, 'méltóztatnának látni, hogy megadja a lehetőséget erre azoknak is, akik érdekelve vannak, mert ez a szakasz megmondja, hogy ugyan-
