Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.

Ülésnapok - 1927-457

36 Az országgyűlés képviselőházának vesz át 9%-os'kamatozással addig, amíg eze­ket az összegeket a Társadalombiztosító Inté­zet a saját pénztárából a banknak vissza tudja téríteni. Ezen a címen, egyedül ezzel a köt­vénytranzakcióval 853.066 pengő költség érte az intézetet. Ez volt az első, amire semmi szükség nem volt, és tisztán egy bankszerű tranzakció majdnem egymilliójába került az intézetnek. (Mozgás.) Ez a banküzlet az első, a másiik a telkek vétele. Az egész komplexumot a szerződés négy részre osztja. En is négy részben kívánok ezzel foglalkozni. Az egyik rész az úgynevezett északi lakótelep, amely 19.370 négyszögöl kiter­jedésű és amelyet négyszögölenként 50 pengőért vettek meg. A vételár tehát 968.500 pengő. A keleti soron fekvő 2938 négyszögölet négyszög­ölenként 30 pengőért vették meg, de egyúttal megbízatást adtak a telek feltöltésére négyszög­ölenként 20 pengőjével. Az itt fekvő telkek ára is tehát négyszögölenként 50 pengő, összesen 58.760 pengő. A déli lakótelep, amely még par cellázva sem volt, amely ^ még ma is nyersen fekszik ott, mint egy^ sivár pusztaság, 41.476 négyszögöl, ennek vételára négyszögölenként 22 pengő, összesen 912.472 pengő. (Farkas István: Oda ment a munkások pénze?) A bank felépí­tett egyúttal pár mintaházat is, amelyeknek ér­tékét nem tudom pontosan megállapítani. El­fogadom azt, hogy annyit értek, amennyit a bank annak idején megállapított. Ez az összeg magában a végösszegben nem sokat számít: 47.130 pengő volt. Kifizettek tehát Összesen vé­telár fejében 2,016.218 pengőt. Igen sok embert érdekelt annak idején ez a kérdés és azon gondolkoztak, hogyan lehetséges az, ihogy 6, illetve 8 pengős telekből egy év le­folyása alatt 50 pengős telek lesz. Szakemberek is utánajártak és ezeknek a szakembereknek vé­leménye, — nem egy, hanem több szakember véleménye, — amely rendelkezésemre áll, azt mondja, hogyha ott mindent belekalkulálnak ami belefér, közműveket, mindent, ami elkép­zelhető, azt az úgynevezett polgári hasznot is, amiről a bank sohasem szokott lemondani, mert szereleimíből a bankok semmit sem csinálnak, akkor maximum 25 pengő lehet az, amennyit esetleg a parcellázás és a közművekkel való ellátás után a telkek négyszögöle ért. Ennek da­cára a Társadalombiztosító Intézet ezekért a telkekért mégis 50 pengőt fizetett négyszög­ölenként. De kérdezem, ha azoknak a telkeknek az ára, amelyeken közműveket létesítettek, ahol tényleg volt valami befektetés, ilyen horribili­sán emelkedett, akkor mivel magyarázható meg azoknak a telkeknek áremelkedése, ahol semmiféle néven nevezendő 'befektetés nem tör­tént s amely telkek ma ép olyan nyersen van­nak ott, mint ahogy annak idején a repülőtér ott volt és amely telkeken semmiféle munka nem végeztetett és azok a telkek, amelyek még csak nem is 8 pengőért, hanem 6 pengőért adat­tak el, hogyan jutottak a Társadalombiztosító Intézethez egy év lefolyása alatt 22 pengős árban? Nekem rendelkezésemre állnak az albert­falvai telekkönyvi hivatalból különböző véte­lek. Albertfalván még nem fordult elő telek­vétel 30 pengős áron felül. Ezek a vételek is azonban csak ott történnek, ahol benn a város­ban az út mentén közművekkel ellátott kis . parcellákat adnak el. A kisparcellákért, 150— 200 négyszögölnyi parcellákért lehet esetleg ilyen egységárat kapni. Hivatkozom arra, hogy most is parcellázzák a Villányi-úton az úgynevezet Luczenbacher- telkeket, amelyek 457. ülése 1931 január 27-én, kedden. sokkal beljebb fekszenek és amely telkeket bárki megverheti. Ügy tudom, 30 pengőért kí­nálják négyszögölenként ezeket a telkeket, amelyek villamoson még elérhetők. Nem hagyhatom figyelmen kívül azt sem. hogy ezek a telkek, amelyeket a Társadalom­biztosító Intézet részére megvettek, tulajdon­képpen árterületet alkotnak. Hogy csakugyan árterületet alkotnak, azt bizonyítja az is, hogy az intézetet kötelezték arra % hogy belépjen a létesítendő árvízmentesítő társulatba és ez a részvétele az intézetnek, tekintettel arra, hogy nagy telke van, körülbelül 80.000 pengő költsé­get fog jelenteni. Telkeket el lehet esetleg adni az általam említett áron, de az csak világos és mindenki által érthető dolog, hogy ha valaki egyszerre ad el hatvanezer négyszögölnyi terjedelemben telkeket, akkor csak természetes, hogy azokért a telkekért nem kaphat olyan egységárat, amilyen egységárat kap valaki a város belterületén, esetleg üzletek vagy beépí­tett területek között fekvő telekért. Teljesen helytálló tehát az, amit errevontakozólag már nem egyízben, hanem más alkalmakkor is mondottam, midőn arra hivatkoztam, hogy ezeknek a telkeknek vételénél súlyos gondat­lanság történt, amely az intézetet megkárosí­totta. (Mozgás. — Felkiáltások a jobboldalon: Ez nem lopás!) és amely teljesen egyenértékű a lopással. (Élénk ellenmondások a jobbolda­lon. — Zaj. — Elnök csenget. — Farkas István: Ellopták a munkások pénzét! Mi ez, más? El­herdálták a munkások pénzét! — Élénk ellen­mondások a jobboldalon. — Nagy zaj.) Tessék csak türelemmel lenni. Ez még csak a beve­zetés; a súlyosabb adatok még később jönnek. (Zaj.) Elnök: A képviselő urat ezért a sértő és imparlamentáris kifejezésért rendreutasítom. Kérem a képviselő urakat, „hogy nyugalmukat és a tárgyalás méltóságát őrizzék meg. Tessék folytatni. Peyer Károly: Nekem bizonyos türelmet kell kérnem a túloldaltól, (Jánossy Gábor: Megvan!) mert többen méltóztatnak lenni, mint mi, de ez nem jelenti azt, hogy ezzel az igazsá­got el lehet homályosítani. (Elénk ellenmondá­sok a jobboldalon. — Zaj. — Csák Károly: Azt mondotta, hogy loptak; bizonyítsa be, hogy loptak! — Farkas István: Már az eddigiekből is kitűnik. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Peyer Károly: 19.370 négyszögöl 50 pengő­jével fizetve 968.500 pengő. Az általam már em­lített és senki által kétségbe nem vonható szak­értői vélemények szerint a telkek eredeti ára már felértékelve — hiszen voltak benne hat pengős árak is — nyolc pengő. A parcellázásért hozzáadok 2 pengő 40 fillért. A közművekre vo­natkozólag a bank maga tett ajánlatot egy má­sik telken, hogy hajlandó azt 8 pengő 50 fil­lérért megcsinálni, nem lehet tehát kétségbe vonni, hogy ez az adat hiteles, legalább ennyit fogadjanak el. Az utakért ; négyszögölenként 3 pengőt számíthatunk es ha jutalékok, kamatveszteség és minden címen ami még köz­ben volt hozzákalkulálunk 3 pengőt, ak­kor jön ki a 25 pengős egységár. így tehát egyedül itt 484.000 pengős, tehát majdnem fél­milliós veszteség van; a déli telkeknél ugyan­ilyen számítás \szerint 498.000 pengő, a keleti soron pedig 73.000 pengő a veszteség. Hivatkozom arra, hogy két olyan parcel­lának a vételárát meg lehetett állapítani, ame­lyeket a bank még annakidején eladott, amikor még; egyes emberek vettek egy kiszakított par­cellát törlesztésre. A szerződés szerint megál­lapítható, hogy 40 pengőt fizettek négyszög-

Next

/
Thumbnails
Contents