Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.

Ülésnapok - 1927-468

Az országgyűlés képviselőházának í68. pan, hogy nincs sérelem, csak veszély, tessék tehát megvárni ,a konkrét sérelmet. E helyett a szántszándékkal ködösen tartott általános fogalmazás helyett, mi a világos fogalmazásra vetettük a súlyt. Megalkottuk a mi tervezetünkben, javaslatunkban a generális klauzulái és felsoroltuk a speciális r eseteket a következőképpen (olvassa): «Tilos és érvénytelen minden olyan kartell, amely a közgazdaság vagy a közjó érdekeit veszélyezteti, vagy amely egyének vagy csoportok jogos gazdasági érdekeit méltánytalan módon súlyosan sérti. Különösen tilos és érvénytelen minden olyan kartell, amely 1. közszükségleti cikkek termelését olyan módon korlátozza, hogy ezáltal az illető cikkben hiány, vagy indokolatlanul magas ár álljon elő; 2. javak forgalombahozatalából a szakmához tartozó és a javak forgalomb.ahozatalav.al foglalkozó vagy vele foglalkozni kivánó személyeket alapos és jogos ok nélkül kizár, avagy számukra a forgalombahozatalt indokolatlan rendszabályokkal megnehezíti, vagy akadályozza; 3. bizonyos személyeket az áruk egyes csoportjainak kizárólagos forgalombahozatalára és más hasonnemű áruk forgalombahozásának mellőzésére kötelez; 4. egyes személyeket kartell megkötésére vagy módosítására kényszerít; 5. az első pont esetén kívül a javak árát meg nem indokolt módon szabja meg; 6. viszonteladókat, vagy azok egy csoportját méltánytalanul súlyos feltételekkel sújt; 7. valamely mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi üzlet, üzem megszüntetése vagy időleges szüneteltése ellenében az üzlet, üzem tulajdonosára való tekintettel harmadik személynek jutalmat, díjat, ellenszolgáltatást kötelez; 8. a gazdasági viszonyok által nem indokolt magasságú kamatot szed, vagy a gazdasági viszonyok által nem indokolt súlyosságú egyéb hitelfeltételeket állapít meg; 9. a munkások és alkalmazottak bérét a méltányossággal össze nem egyeztethető módon szabályozza; 10. a munkások és alkalmazottak munkaviszonyait azok megélhetésére vagy egészségére hátrányos módon szabályozza; 11. arra irányul, hogy bizonyos munkások és alkalmazottak, meghatározott vagy határozatlan időre a megállapodó felek mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi üzemeiben, üzleteiben, vállalataiban alkalmazhatók ne legyenek». Beszélnünk kell kartellbíróságröl, nem is beszélve arról, hogy a kartellbíróság fedd, megint, dorgál, valósággal a fiatalkorúak bíráskodását lépteti életbe, de jó atya módjára nem büntet sem először, sem a visszaesőket nem bünteti, legfeljebb szelíden megbírságolja őket, míg a mi javaslatunk megállapít valóban büntetendő kartellcselekményeket is a 19. §-ban. Szólnunk kellene még a kartellbírósági ülnökök összeválogatásáról. Arról kellene még beszélnünk, hogyan csempészik bele kartellügyekbe a választott bíróságot, amelyről nagyon jól tudja mindenki, aki ezt a kérdést ismeri, hogy a választottbíráskodás mai rendszere mellett mindig annak van igaza, aki efősebb, aki hatalmasabb. De nem beszélünk tovább róla, elég, ha a törvénynek ezt az arcát, ezt az igazi arcát fordítottuk a parlament és a nyilvánoság elé. T. Képviselőház! A magánérdekek eredője a közérdek, de nem közérdekűnek jelzett javaslat egyértelmű a magánérdekek eredőjével. Ez a javaslat csak a kartell urainak magánérdekét szolgálja a közérdek rovására. Mivel pedig mi nem vagyunk igazgatósági tagjai egyetlen kártellnek sem, hanem titkosan váKÉfVISELÖHÁZI NAPLÓ. XSXni. ülése 1931 február 19-én, csütörtökön. 365 lasztött és csak a lelkiismeretüktől függő törvényhozói ennek a Háznak, pártom nevében ezt a javaslatot nem fogadom el. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Buday Dezső! Buday Dezső: T. Képviselőház! Az előttünk fekvő javaslat a gazdasági verseny szabályozásáról szól. Szerintem őszintébben is beszélhetnénk, megnevezhetnők nevén a gyereket és beszélhetnénk arról, hogy ez a kartellek inegrendszabályozását célozza. Nem szabályozásról, hanem megrendszabályozásról kell nékünk intézkednünk, mert a kartellek életében annyi visszás és annyi a közre káros körülményt állapítottunk meg és állapított meg maga a javaslattevő is, — hiszen az indokolásában lépten-nyomon találkozunk ezekkel a megállapításokkal — hogy én ezt az egész kérdést igenis abból a szempontból nézem, hogy egy káros körülmény kirekesztéséről és megrendszabályozásáról van szó. Mintha félnénk ennek a témának kezelésétől, itt mindenki óvakodik, még az is, aki a legerősebben ellenezte a kartellt, kiejteni valamiképpen azt, hogy a kartellek nem minden tekintetben szervei a gazdasági életnek: hogy a kartellek sok tekintetben a munkájukkal a közre hozott kár következtében inkább olyan orgánumok, amelyeknek nemlétezésétől -a közérdek javulást varhat. Mégis a kar teliellen esek is valamennyien a kartellek fennmaradása mellett vannak és miután ilyen módon alakult ki a közhangulat, magam is a bírálatomat e keretek között fogom a kartell javas lattal szemben kifejteni. Egészen bizonyos, hogy annak a néhány képviselő úrnak, aki a kartell mellett szólalt fel, szavaiból is kicsendült az, hogy igen nehéz feladatra vállakoztak, amikor a kartelleket vették védelmükbe. De szomorúan kell megállapítanom, hogy ebben a gazdasági életben, amelynek szövevényeit olyan nehéz áttekinteni, a törvényhozói*: igen sóit taggal vannak szoros összefüggésben és ha én a kartellek káros és bűnös dolgait emlegetem, mint ahogy képviselő

1 társaim itt sorozatosan emlegették, akkor nem szeretném valamiképpen törvényhozó társaimra azt a bélyeget sütni, hogy bizonyos vonatkozásban bűntársak; mert ha közülünk némelyek a közgazdasági életben, ennek szövevényeiben teljes egyéniségükkel és erkölcsi súlyukkal jelen vannak és az Öisszeférhetlenségi törvény betűi és tételes szakaszai mellett annak erkölcsi jelentőségét nem igen méltatják, akkor az én megítélésem szerint olyan helyzetbe terül a törvényhozás, hogy a törvényhozók maguk vannak a kartellben és így a kartellek ellen való rendszabályok létesítése már akadályba ütközik. A legutóbbi időben számtalan, kimutatás jer lent meg, amely kimutatásokban sorozatosan még név szerint is említés tétetik a képviselők egész soráról, akik a különböző gazdasági szervekben mint igazgatósági tagok és funkcionáriusok szerepelnek, amely gazdasági szervek egyébként kartellösszefüggésben vannak Ez a kartellösszefüggés nem vonatkozik csupán va; lamely árura, nem vonatkozik csupán valamely termesztvényre, mert a kartellösszefüggés^ egy titkos rokonság alapján az egyik területről át* terjed a másikra. A gyakorlati életből tndom például, hogy eze,k a kartellrokonságok miként intézik el a dolgot. Ha valaki az egyik kartellnél nem vesz fát, akkor a másik kartell nem ad neki cementet és viszont. Tehát nemcsak abban a specializált áruban kerülök zsák54