Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.

Ülésnapok - 1927-468

364 Az országgyűlés képviselőházának 4.68. dik A másik veszély azután az, hogy a miniszter kezében ez a lehetőség, ez a felhatalmazás politikai és nem gazdaságpolitikai fegyver. Ennél a pontnál meg kell jegyezni azt, hogy hallunk beszélni azokról a tárgyalásokról, amelyek szerint ez a messzemenő felhatalmazás, egy úgynevezett ártatlan felhatalmazás formájában a részletes tárgyalás folyamán újból a törvényjavaslatba fog kerülni. Az a fajtájú felhatalmazás, amelyet a bizottsági tárgyalás kiirtott a törvényjavaslat szövegéből. Ügy értesültünk, hogy ezek a tárgyalások meglehetős kedvező mederben folynak, félő tehát, hogy ez a felhatalmazás, amelyet most az általános vitánál tárgyalunk, a részletes vita folyamán még szélesebbé, még mindent érőbbé fog kiterjesztetni. (Farkas István: A korrupciónak lesz melegágya!) Ez a felhatalmazás, már az is, amely itt megvan a javaslatban, ahogyan mondom, politikai és nem gazdaságpolitikai fegyver. Ha tehát valamelyik kartellnek valóban eszébe jutna az, hogy a saját kormányának kellemetlenkedjék, akkor a miniszter ennek a felhatalmazásnak alapján, ezt a kartellt,' ezt a renitens kartellt valóban alaposan sarokba szoríthatja. Persze a jelenlegi hatalmi rendszer mellett ez a feltevés merő teória, de a politika jövő »agy ismeretlenjére tekintettel kellene lenni éppen most, r amikor ennek a rendszernek rollója gazdasági és morális csődje miatt éppen lehúzás előtt van, azt hiszem, ez nem is volna fölös óvatosság. A közérdekű kereset kérdéséhez előttem már annyian szóltak, akik nálam jobban értenek ehhez a kérdéshez, hogy erről én nem is akarok hosszasabban beszélni. De fantasztikumnak tartják szocialista jogászelvtársaink azt az elképzelést, hogy a királyi kincstár jogügyi igazgatóság tisztviselői fogják vinni azokat a pereket, amelyekben az ellenfél a legkitűnőbb, legképzettebb kartelljogász lesz, (Vanczák János: Es a legjobban fizetett!) ahol az ellenfelek például Lakatos képviselőtársam és Egry felsőházi tag úr lesznek, akiknek minden tiszteletet meg kell adni azért a hallatlan képzettségért, tudásért és ismeretért, amelyet éppen ezen a területen szereztek, Fantasztikusnak tartják, hogy ezekkel az ügyvédekkel szemben jogügyi beamtereket állítsanak oda a közérdekű kereset vitelére. (Sándor Pál: Ez így van! — Farkas István: így is lesz. Jó kereset a befolyásos egységespárti ügyvédeknek. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Várnai Dániel: Ezek >& kartellróJiák felfalják azokat a kis nyulakat. — Derültség.) Kéthly Anna: Ez annál inkább fantasztikum, mert úgy véljük, hogy a miniszterelnök úr is annak vallja, hiszen az optánsügy képviseletével sem a jogügyi igazgatóságot, hanem Lakatos képviselő urat és Egry felsőházi tag urat bízta meg. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. ) A közérdekű kereset, amelyet a miniszter úr vagy megindíttat vagy nem indíttat meg, olyan kereset, amelynél a panasztevőnek^ minden joga megszűnt azzal, hogy panaszát beadta. Hogy azután mi legyen azzal a panaszszal, ezt a miniszter dönti el. A panaszos számára sem a büntetőjogi sértett, illetőleg főmagánvádló szerepe, sem a civiljogi beavatkozó jogai nincsenek biztosítva. A közérdekű kereset kapcsán a mi tervezetünk, a mi javas- J latunk szerint uneg kell adni a magánjogi kére- { set jogát azoknak, akiknek erre a legjobban j szükségük van. Es hogy ez a kereseti jog zsa- I ülése 1931 február 19-én, csütörtökön. rolási lehetőséggé ne fajulhasson, a mi javaslatunk megszorítja a magánkereseti jogot, mégpedig a következőképpen (olvassa j: «A kartellnek az a tagja, akinek jogos gazdasági érdekeit a kartell határozata, cselekménye vagy magatartása indokolatlan módon súlyosan sérti, a kartellbíróságnál keresettel (magánjogi kereset) kérheti 1. a sérelmezett kartellnek vagy kartellszerződésnek vele szemben való hatálytalanítását, vagy a sérelmes intézkedés érvénytelenítését, 2. a sérelmezett cselekmény abbanhagyására való kötelezést és mindkét esetben az okozott kár megtérítését. Ugyanez a jog illeti meg a törvény alapján vagy önkéntes elhatározásból létesült érdekképviseleteket, tagjaikat vagy tagjaikkal azonos foglalkozású személyeket indokolatlan módon ért súlyos gazdasági sérelem esetén. Ezek a keresetek azonban kártérítésre nem irányulhatnak.» Itt van a zsarolási lehetőség megszorítása. A javaslat tovább beszél a kartelleselekményékről, de nem mondja meg, hogy melyik az a kar telles elekmény, amelyért a hivatalos javaslat szerint közérdekű keresetet lehet indítani. Jogászaink áttanulmányozták ezt a javaslatot és azt állítják, hogy ezt nem tudják. Mert a 6. § megmondja azt, hogy mikor lehet keresetet indítani, a 7. § ellenben azt, hogy mikor lehet a keresetben petitumot előadni. Már pedig kereset petitum nélkül annyi, mint per ítélethozatali lehetőség nélkül. A 6. § szerint ugyanis, ha a közgazdaság viagy a közjó érdekét veszélyezteti az illető cselekmény, a közgazdasági miniszter a közérdekű kereset indítását elrendelheti, viszont a 7. § szerint a kereset tartalmában intézkedést csak akkor kérhet, ha a 6. §-ban illusztrált magatartás törvénybe, jóerkölcsbe vagy közerkölcsbe ütközik, különösen ha a közgazdaság vagy a közjó érdekeit a 6. §-ban meghatározott módon sérti. Ezt a két szakaszt tehát egymás mellé állítva: amelyik kartell a közgazdaság vagy a közjó érdekeit veszélyezteti, vagy amint jobban kifejezi a német szó «gefährdet», ez ellen a közérdekű kereset megindítható. Hogy mit kérjen a kereset, az gondos titok, mert kérni csak akkor lehet, ha a kartell a törvénybe, a jóerkölcsbe, vagy a közrendbe ütközik, ami ezzel az előbbivel egyáltalán nem egyértelmű. Mert hiszen mindenki tudja például a vaskartellről, hogy a közgazdaságot és a közjót veszélyezteti, viszont sem az égig srófolt árak mellett, sem a filléres munkabérek mellett nem lehet rámondani, hogy a törvénybe ütközik. T, Képviselőház! Kérek egy fél óra beszédmeghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak ehhez hozzájárulni! (Igen!) A Ház a kért meghosszabbítást megadja. . é Kéthly Anna: A jó erkölcsöt kapitalista értelemben egyenesen ő képviseli az erkölcstelenül éhező és nyomorgó munkássággal szemben, a közrendnek pedig hathatós áldozatokkal maga is védelmezője, amiről az ózdi csendőrörs tudna megfelelő felvilágosításokat adni. De hiszen ezek a póttulajdonságok nem is elegendők a petitumhoz, kell még a 7. § szerint, hogy az a magatartás a közgazdaság vagy a közjó érdekeit sértse. A gefährdet-tel szemben a verletzt az, amit kívánnak. így lesz tehát a veszélyből: a szándékból sérelem: tett, így lesz a prevencióból egy post festa kullogás, így lesz a legfontosabb törvényhelyből, a Gyosz.kodifikátorok jóvoltából egy zavaros mismás, _.#hol elutasítást lehet majd kérni azon az ala-