Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.

Ülésnapok - 1927-465

Az országgyűlés képviselőházának i65\ ülése 1931 február 11-én, szerdán, 293 minden szempont figyelembevételével történjék meg ez a megállapodás. S minthogy a közgaz­dasági miniszter úr foglalkozik ezzel a kérdés­sel, aki igen tájékozott ezekben a tárgyalások­ban! és jól ismeri azokat a statisztikai adatokat, kalkulációkat és kiszámításokat, amelyek itt figyelembe kell, hogy jöjjenek, ennélfogva nem akarok elébe vágni ezeknek a tárgyalásoknak, csak annyit vagyok bátor megnyugtatásul ki­jelenteni, hogy a kormány mindent elkövet, hogy az összes érdekek figyelembevételével állapíttass an ak meg ezek az árak és tör'éniék meg a megegyezés. Ezeket voltam bátor az interpelláló t. kép­viselő úrnak válaszolni és kérem a Házat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Griger Miklós: T. Ház! En a miniszter úr válaszát tudomásul veszem ama helyesbítéssel. hogy a cukorgyáraknak és a cukorkartelmek jóhiszeműségében és előzékenységében nem bízom, és annak kijelentésével, hogy ha a kor­mány nem áll szívvel-lélekkel a termelők mellé, akkor addig itt nyugalom nem lesz, s részeimről egyik interpelláció követni fogja a másikat. Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr kí­ván szólni. Mayer János földmívelésügyi miniszter: T. Ház! Csak annyit vagyok bátor m5g meg­jegyezni, hogy itt nem szívről, nem lélekről és nem jóindulatról van szó, hanem számokról és kalkulációkról. Itt nem arról van szó, hogy a gyárak mit kívánnak és milyen jóindulattal viseltetnek. Itt kalkuláció és kalkuláció áll szemben egymással, számok és számok vitat­koznak és állnak szemben egymással, és mint­hogy igen komoly érdekek fűződnek a meg­egyezéshez, vagyok bátor újra ismételni és hangsúlyozni, hogy ép úgy •mint a legutóbbi megegyezésnél nem tudom, hogy a t. interpel­láló képviselő úr ismeri-e azoknak a tanácsko­zásoknak és tárgyalásoknak a lefolyását, ame­lyeknek; eredménye az ezelőtt három évvel március 1-én létrejött megegyezés volt, mert ha ismeri azokat a t. képviselő úr, akkor bízik is a kormányban, hogy az itt is mindazokat az eszközöket, amelyek rendelkezésére állanak, fel fogja használni arra, hogy itt az összes érde­kek figyelembevételével történjék meg az a megállapodás, amely nagyon fontos közgazda­sági, szociálpolitikai és termelési szempontból is. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az interpelláló képviseilő úr nem kíván szólani. Kérdem a miniszter urat, hogy válaszát csak a saját nevében, vagy a pénzügyminisz­ter úr nevében is adtai Mayer János földmívelésügyi miniszter: A pénzügyminiszter úr nevében is kérem vá­laszom tudomásulvételét. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a földmívelésügyi miniszter úr válaszát, ame­lyet a pénzügyminiszter úr nevében is adott, tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik Griger Miklós képviselő úr in­terpellációja a kereskedelemügyi és földmíve­lésügyi miniszter úrihoz. (Griger Miklós szó­lásra jelentkezik.) Griger Miklós képviselő úr kíván bejelentést tenni! Griger Miklós: T. Képviselőház! Kérem a t. Ház szíves engedélyét, hogy interpelláció­KÉPVISEköHÁZI NAPLÓ. XXXIII. mat a legközelebbi interpellációs napon mond­hassam el. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak a képviselő úr által előterjestzett kérelemhez hozzájárulni? (Igen!) Ezt határozatként mondom ki. Következik Esztergályos János képviselő úr interpellációja a népjóléti miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az inter­pelláció szövegét felolvasni. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa): «Tekin­tettel azokra a visszaélésekre, amelyeket a rok­kantak rokkantsági százalékának megállapí­tásában elkövettek, tekintettel továbbá azokra a rosszakaratú és az orvosi felülvizsgálatot és megállapítást semmibevevő határozatokra, amelyeknek nyomán a hadirokkantak ezreit & legsúlyosabb károsodás és igazságtalanság érte, hajlandó-e a miniszter úr a felülvizsgá­latot újból elrendelni és a rokkantsági száza­lék megállapításában a fellebbezésnek és a fellebbezés elintézésében az érdekelteknek is megfelelő képviseletet biztosítani 1 ? Esztergá­lyos János s. k.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Esztergályos János: T. Képviselőház! (Folytonos zaj a jobboldalon. — Halljuk! Halljuk!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Méltóztassanak helyeiket elfoglalni. Esztergályos János: Mint a tenger hullá­maiba esett ember segélykiáltása, úgy hangzik ki a magyar hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák jajkiáltása abból az irtózatos nyo­morúságból, amely nyomorúság jellemzi a ma­gyar gazdasági életet. A hadirokkantak, akik amíg ép testtel járták e földet és rótták az életnek szörnyű kálváriás útját, a maguk ré­széről mindent megtettek, amit tőlük kívánt az ország. Irtózatos áldozatot hoztak a hadirok­kantak, hadiözvegyek és hadiárvák akkor, amikor mindenüket feláldozták, az épkézláb dolgos munkásember kiment a harctérre. Da­lolva, felvirágozva küldték ki őt és a dalolás­nak halálhörgés lett a vége; a felvirágzott katonáknak halálsikoltás lett a vége és hitve­sek, anyák, görcsösen síró jajkiáltása töltötte be és tölti be ma is az egész életet. Amidőn megállapítottuk és megállapítjuk azt, hogy az emberek százezrei és milliói olyan áldozatot hoztak, amilyent csak kívántak és kértek tőlük, amidőn az ép, egészséges karú, lábú és idegzetű emberek odaadták egészségü­ket, bénán, nyomorékon jöttek haza, midőn hitvesek, anyák elveszítették a legszentebbet: férjüket, a kenyérkereső, gyermeknevelő apát, akkor a legkevesebb az, hogy joggal elvárhas­sák az államtól legalább azt, hogy a rokkantak, nyomorékok, bénák az élet szörnyű küzdelmé­ben legalább a legminimálisabb segítséget kap­ják meg az államtól, azoknak az Ígéreteknek fejében, amelyeket még akkor kanták, midőn 'kimentek a harctérre, amikor künn a lövész­árkok pocsolyáiban biztatták egymást és biz­tatták őket a kitartásra. A biztatás akként szólt, hogy csak kitartani, az utolsó szál em­berig tartani az állást, mert a hősiesség meg fogja hozni jutalmát, a hősiességet az állam méltányolni fogja és az állam ugyanolyan hő­siességgel fogja a legnagyobb áldozatot meg­hozni értük, mint amilyen hősiességgel^ ők har­coltak és kitartottak. Ugyanez a biztatás hang­zott el a hadiárvák és a hadiözvegyek felé. Most 11 esztendő után itt állunk, itt állnak a hadirokkantak és kérdezik a mai kormány­zati rendszer urait, kérdezik ezt a Képviselő­házat, amelynek egy óriási nagy kormányzó­43

Next

/
Thumbnails
Contents