Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.

Ülésnapok - 1927-465

294 Az országgyűlés képviselőházának- UQ5. ülése 19ßl február 11-én, szerdán» pártja van: urak, hol van az adott szó szentsé­gének beváltása 1 ? Képviselőház, kormányférfiak, hol van az ígéretnek beváltása, miért késik, miért engedtek bennünket csonkákat, bénákat, nyomorékokat, özvegyeket és árvákat irtózatos nyomorban tengődni és elpusztulni? A válasz már évek óta erre a jajkiáltásra, erre a szá­monkérésre mindig csak az, hogy a kormány a maga részéről megtesz és megtett mindent, ami erejéből telik, hogy enyhítse ia nyomorgók és a nyomorékok, a hadirokkantak, hadiözve­gyek és hadiárvák irtózatos nyomorát. A való­ságiban, ha végignézünk az élet mindennapos küzdelmében ezeket a szerencsétleneket, lakik, ismétlem, a legnagyobb áldozatot hozták hosszú esztendőkön keresztül, akkor azt kell látnunk, hogy a szerencsétlenek legszerencsétlenebbjei ezek. ígéret történt évekkel ezelőtt már, hogy a hadirokkantak jogos követeléseit végleg ren­dezni fogják. Múlnak a hónapok, múlnak az esztendők t és a kormányzat részéről semmi sem történt, legalább is nem történt olyan mértékben, mint amilyen mértékben ennek az országnak pénzügyi helyzete azt megengedte volna. Felesleges nekem itt 'megismételnem, azt a határtalan és végtelen tékozlást és pazarlást, amely az ország közpénzével éveken keresztül folyt itt, csak rámutatni kívánok arra, hogy mindenesetre tellett éveken keresztül mindenre, telik m'a is, csak a hadirokkantak emberhez méltó megélhetésére^ nem telik. Kénytelenek vagyunk ezt a kérdést egyszer ismét idehozni, kíváncsiak vagyunk arra, hogy vaj jön az új népjóléti miniszter űr (mit tud. mondani a hadi­rokkantak, hadiözvegyek és árvák megnyugta­tására, mert nem hiszem és nem akarom el­hinni, hogy laz igen t. népjóléti miniszter úr a hadirokkantak és hadiözvegyek felé továbbra is az Ígérgetések száraz kór óját kívánja nyúj­tani. Nem mondhatja senki azt, hogy az állam a hadirokkantakról, hadiözvegyekről és árvák­ról kellőképpen gondoskodott, mert ha össze­hasonlítom a magyar hadirokkantak, hadiözve­gyek és árvák állami segélyezését, járulékát a külföldi államok segélyezési összegével, akkor azt kell látnom, hogy itt óriási eltérés van. Ná­lunk egy 100%-os hadirokkant tiszt havonta 240 pengőt, altiszt 120 pengőt és közlegény 80 pen­gőt kap; egy 75%-os hadirokkant tiszt 64 pengőt, altiszt 48 pengőt, közlegény 32 pengőt; egy 50%-os hadirokkant tiszt 32" peengőt, altiszt 24 pengőt, közlegény 16 pengőt kap — 1927 óta, de azelőtt csak 16,12 és 8 pengőt kapott; egy 25%-os hadirokkant tiszt 2 pengőt, altiszt 1 pengőt és közlegény 1 pengőt kap havonta. (Propper Sán­dor: Ez az igazi nemzetgyalázás ! ! Egy pengő járadékot adni havonta egy rokkantnak!) Itt van egy statisztikai kimutatás, amely szerint Ausztriában és Németországban havi 115 pengőt adnak, vagyis ugyanolyan legyűrt, tönkretett országiban, mint amilyen Magyar­ország. Ott azonban az állam becsületbeli köte­lességének tartja, hogy a hadirokkantakról, ezekről a szerencsétlenekről akként gondoskod­jék, hogy ne kelljen kiállaniok az utca sarkára nyomorultul koldulni. Franciaországban 167 pengőt kapnak, — a napokban felemelték ezt az Összeget, —Angliában 296 pengőt, az Egyesült­Államokban 700 pengőt kapnak havonta. Látjuk tehát a nagy eltérést. Ha el is tekin­tek a magukat győzőknek nevező államoktól, ha csak Ausztriát és Németországot veszem, akkor is látom, hogy milyen irtózatos az eltérés ebben a két kategóriában. (Ügy van! a szélső-, baloldalon.) Ugyanezt az esetet látjuk a hadiözvegyeknél is. A tiszti özvegy havi 16 pengőt,, az altiszt öz­vegye 10 pengőt s a közlegény özvegye 5 pengőt kap. A tiszti hadiárva havi 5 pengő 75 fillért­kap, a közlegény hadiárvája 3 pengő 25 fillért. Kérdezem az igen t. népjóléti miniszter urat, össze tudják-e az urak egyeztetni a lelki­ismeretükkel azt, hogy ezeknek a szerencsétle­neknek a sorsáról nem gondoskodnak? De ha csak az volna a panasz, hogy botrányosan ala­csony járadékot kapnak azért az irtózatos áldo­zatért, amelyet hoztak, már ez is elég volna arra, hogy itt a Házban minduntalan előhozzuk ezt a kérdést mindaddig, amíg végleg nem lesz rendezve. Ezzel kapcsolatban azonban hasonló súlyos esetek vannak. A hadiözvegyeket kímé­letlen, meg nem értő, mondhatni lelketlen bá­násmódban részesítik. Csak egyetlenegy példát legyen szabad felemlítenem. Egy tiszt annak idején egészségesen ment el, hosszú ideig kint volt a fronton, hazajött, idegeiben összerop­panva, súlyos rokkantán. Egész élete a szenve­dés kálváriája, kórházról-kórházra járt, min­dent elkövettek az orvosok vele, amit az orvosi tudomány csak meg bírt csinálni, a vége az volt. hogy meghalt ez a szerencsétlen ember. Amíg élt, megkapta havonta az ő 64 pengőt ki­tevő rokkantjáradékát. A halál megváltja őt a szenvedéstől, 'meghal, eltemetik. Nemsokára rá, tíz napra jelentkezik,, a levélhordó, hozza az öz­vegynek 'a (rokkantjáradékot. Az lasszony fel­veszi a rokkantjáradékot és utána két-három hétre 'megjelenik a végrehajtó, zálogol az illető­nél azzal, hogy fizesse vissza a felvett hadirok­kant-segélyt. Ennél kíméletlenebb, lelketlenebb és érzéketlenebb eljárás nincsen. (Peyer Ká­roly: De rend van ebben az országban! — Propper Sándor: Konszolidáció van! — Zaj.) Egyszerűen felháborító, hogy attól a szeren­csétlen anyától, attól a 'Szerencsétlen hitvestől, aki a harctéren szerzett betegség következtében elvesztette a férjét, végrehajtó útján pereljék vissza ezt az Összeget. Megérdemli azt ez a sze­rencsétlen asszony, hogy zálogoljanak nála 64 pengő miatt? Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Esztergályos János: Kérek tíz perc meg­hosszabbítást. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik hozzájárulni a kért meg­hosszabbításhoz? (Igen!) Ha igen, ezt határozatként mondom ki.: Esztergályos János: Megérteni ezt nem le­het, legalább is ép ésszel, józan ésszel nem lehet s éppen ezért a magam részéről és a ma­gunk részéről minden alkalmat fel fogunk használni, — miként felhasználtuk eddig is -­hogy a hadirokkantak, hadiözvegyek ós hadi­árvák ügyét itt napirenden tartsuk. De aktuálissá vált ez a kérdés hatványo­zottabb mértékben a közelmúlt napokban, ille­tőleg hetekben történt események következté­ben. Méltóztatnak emlékezni rá, itt az ellenzéki padokból, felszólalás történt, amely rámutatott azokra a bűnös cselekményekre, amely cselek­mények a népjóléti minisztériumban történtek Ebben a felszólalásban említette a t. képviselő társam a következőket. A volt népjóléti minisz­ter úr itt a Ház nyílt ülésén megígérte egy alkalommal, hogy a maga részéről mindent cl fog követni, hogy a hadirokkantak felülvizsgá­lati kérelme gyors tempóban intéztessék el Meg is indult az eljárás. Mi történt? Az történt, hogy a miniszter úr be akarván tartani szavát, kiadta a több tízezerre menő hadirokkant ese­tét a népjóléti minisztérium egyes vezető tiszt­viselőinek családtagjai részére, akik azután tömegesen vitték haza ezeknek a hadirokkan-

Next

/
Thumbnails
Contents