Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.

Ülésnapok - 1927-464

264 Az országgyűlés képviselőházának ; így többek között a csepeli téglagyárat, amely a kartellen kívül volt, a téglakartell bérbevette, amelyet azután a megegyezés következtében azonnal beszüntettek és annak üzletterét felosztották a kartellben lévő töblbi gyár között. Ennek következménye volt a téglaáraknak 13% -os emelése. Ami a téglaárakat illeti, itt is szolgálhatok egy kis összehasonlítással. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Háború előtt a nagyalakú tégla ezre 24 aranykoronába került, ami valamivel több, mint 26 pengőnek felelt meg, jelenleg pedig a kisalakú tégla ára 44 pengő, a nagyalakú tégla ára 55 pengő. T. Ház! A mész áránál szintén nagy eltéréseket találunk a háború előtti árakhoz képest. A mész ára békében 1 korona 50 fillér és 2 korona 20 fillér között mozgott, ami körülbelül 1 pengő 80 fillér—2 pengő 50 fillérnek felel meg feladóállomáson, ma pedig 4 és 5 pengő között van, sőt felmegy 5 pengőn felül is. Ezen árak alatt mindig a nagyban való eladási árakat kell érteni. A kicsinyben való eladási árak persze ezeket jóval meghaladják. Itt is jellemző, hogy a kartellen kívül álló üzemek jóval olcsóbban tudják adni a meszet. Nyilvánvaló tehát, hogy az árfelhajtást a kartell okozza. Itt van például a káposztásmegyeri mészüzem esete, amely addig, amíg kartellben nem volt, 3 pengő 30 filléres és 3 pengő 50 filléres áron adta a meszet, sajnos azonban,^ a kartellhatalmasságok ezt az üzemet is Ibelekényszerítették a kartellbe, aminek következtében egyszerre felszökött az általa gyártott mésznek az ára 4 pengőre és 4 pengő 30 fillérre. A mészüzemek legalább 70—80% haszonnal dolgoznak. Legnagyobb a haszon természetesen azoknál a mésztelepeknél, amelyek szénbányával vannak kapcsolatban, mert itt az üzemanyag is kéznél van, és a bánya itt éppen azt a gyenge^ minőségű szenet értékesítheti, amely a szállítást nem igen bírja és egyébként nehezen értékesíthető. Ami a cementárakat illeti, a háború előtt a cementárak feladóállomáson 2 korona 10 fillér és 2 korona 50 fillér között mozogtak. Kivételesen emelkedett fel a cement ára 3 korona 20 fillérig. Ezzel szemben ma a cement ára 5 pengő 90 fillér és 7 pengő 21 fillér között variálódiik, annak ára tehát körülbelül kétszerese a békebelinek. Ezeket az árakat a külföldi cementárakkal összehasonlítva, nagyon is lényeges különbségek mutatkoznak a hazaiak rovására. A cement ára a mi árainkkal szemben nagyban, feladóállomáson, Belgiumban 3 pengő 28 fillér, Lengyelországban 3 pengő 20 fillér, Olaszországban a híres bermagoi cement^ ára 3 pengő 96 fillér. Itt is tehát a magyar cementárak túlzott árpolitikája van igazolva. Áttérek a anűtrágyaviszonyok ismertetésére. A műtrágya kifejezetten a mezőgazdásági termelés emelésére szolgál s annak érdekeit volna hivatva szolgálni. Itt is kartell van, amelynek működésére jellemző, hogy néhány; évvel ezelőtt az olasz, kartellen kívüli műtrágyagyárak erős konkurrenciát kezdtek kifejteni,^ és ekkor az utóbbiak javára a műtrágya árában igen előnyös eltérés mutatkozott. Sikerült azonban a kartellen kívüli gyárakat is a kartellek érdekkörébe vonni, aminek következtében a műtrágya ára egy hét leforgása alatt általánosságban felszökött. Ez körülbelül 3—4 esztendővel ezelőtt történt. Miután a műtrágya használata egyenesen a termés fokozására, a terméstöbblet előállítására irányul, ha valahol, úgy itt volna természetes, hogy az árak a terményárakhoz bizonyos arányban állók legyenek, E helyett azt tapasztaljuk, hogy amidőn \6h. ülése 1931 február 10-én, kedden. a terményárak süllyedni kezdtek, a műtrágya egyébként is elég magas szinten levő ára változatlanul maradt, és csak akkor engedtek valamit a gyárak, — egy-két fillért — amidőn az utolsó évben bekövetkezett a gabonaáraknak szinte katasztrofális zuhanása. Ez azonban a mai gabonaárak mellett igazán észre sem vehető engedmény. A szegény magyar gazda részére azonban éppen elég drága volt a műtrágya így is, sőt sokkal drágább, mint bármikor, úgyhogy nagyon is problematikus dolog, hogy a mai gazdaságig viszonyok között megtalálja-e a gazda számítását s kifizetődik-e a műtrágya használata. Tény az, hogy ennek következtében a műtrágyafogyasztás nagyon is megfogyatkozott. A kisgazda már alig használ műtrágyát és a nagyobb gazdák is csak mérsékelt mértékben. Ma már 100 kilogramm rozsért nem lehet 100 kilogramm műtrágyát kapni. Ilyen körülmények között pedig a műtrágyára már csak kissé kedvezőtlenebb időjárás mellett is rá kell fizetni. T. Ház! Nemcsak a mezőgazdaságot, hanem általában véve az egész fogyasztóközönséget közelről érdeklő ipari termékek közé tartoznak^ a petroleum és a többi ásványolajfélék. Még 1925-ben megalakult az ásványolajkartell, akkor azonban aránylag rövid fennállás után megszűnt, és így szabadverseny fejlődött ki, amely kedvezően befolyásolta az ásványolaj félék áralakulását. 1930 júniusában azonban újból megalakult a kartell, aminek következtében azonnal emelkedett a benzin ára tíz százalékkal, de emelkedtek ezenkívül a többi ásványolaj félék árai is, sőt emelkedett a mezőgazdaság részére oly nagyfontosságú adómentes traktor-petróleum ára is. Időközben külföldön az ásványolajfélék ára nagy mértékben csökkent, aminek természetszerűleg maga után kellene vonni az árak olcsóbbodását nálunk is. Ezzel szemben azonban azt kell látnunk, hogy az ásványolajvállalatok még újabb áremelkedésre törekednek. Az autonóm vámtarifa nyolc aranykoronás vámot állapít meg az ásványolaj-termékekre, azonban e tételek helyett jelenleg 6'20 aranykoronás kedvezményes vámtételek vannak érvényben. Az- ásványolajvállalatok állandó törekvése, hogy a maguk részére a vámvédelmet minél erősebbé tegyék, ezért arra törekszenek, hogy a kedvezményes vámtarifa megszüntetését keresztülvigyék, viszont, a mezőgazdasági érdekképviselet a kedvezményes tarifa fenntartása mellett harcol. Az ásványolajkartell egyenesen újabb áremelésre készül, és pedig az r összes olajféléknél. Az olajárak megállapítása körül állandóan folynak a tárgyalások a mezőgazdasági érdekképviselet részéről az ásványolaj érdekeltséggel, de, sajnos, eddig még eredmény nélkül. Az ásványolaj árak hallatlan magassága rendkívül súlyosan érinti ma is "a mezőgazdasági termelést. Esetleges még további áremelkedés például az adómentes petroleum árában az egyébként is rendkívül drága üzemmel dolgozó traktorok további használatát és üzembe helyezését teljesen lehetetlenné tenné. Az ásványolajkartellnek ez az eljárása ismét fényes dokumentuma annak, hogy miként tudják egyes monopolisztikus helyzetet élvező kertellek önkényük alá hajtani egy ország egész fogyasztását, és ez ismét igazolja, hogy a kartellek jogosulatlan árfelhajtó törekvésével szemben igazán elengedhetetlen és halaszthatatlan szükség van az erélyes közbelépésre. Hogy mily mértékben hatnak ki a kartellek az árak felhajtására és azok indokolatla-