Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.
Ülésnapok - 1927-464
Az országgyűlés képviselőházának 1*6k jelentését fogadta el szemben Kabók képviselő úr különvéleményével. Kérdem továbbá a^ t. Házat, méltóztatnak-e a gazdasági bizottságnak a köztisztviselőképviselők lakpénzjárandóságára vonatkozó határozatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a gazdasági bizottság javaslatát fogadta el. Végül kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a költségvetési előirányzat 2—5. cím alatt foglalt részét elfogadni s^az utalványozásra az elnöknek a felhatalmazást megadni, igen vagy nem"? (Igen! Nem!) Akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség., A Ház a költségvetési előirányzatot elfogadja s a kért felhatalmazást az elnöknek megadja. Napirendünk szerint következik a Rigában 1930. évi augusztus 13-án kelt magyar-lett békéltető eljárási és^ választottbírósági szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 1071, 1074) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Görgey István előadó: T. Képviselőház! Az az őszinte baráti viszony, amely a magyar és a lett nemzet között fennáll, különösen azóta, amióta a lett nemzet a világháború befejezte után nemzeti önállóságát és szuverenitását visszanyerte, vezetett annak a békéltető és választottbírósági szerződésnek megkötésére, amelyet a két nemzet Rigában a múlt év augusztus hó 13. napján megkötött. Ez a békéltető eljárási és választottbírósági szerződés nagyjában azonos a többi államokkal kötött ilyértelmű megállapodásokkal. Huszonegy cikkben szabályozza a békéltető eljárást, valamint az esetben, ha a békéltetés a két állam közt felmerült vitás esetben eredményre nem vezetne, a választottbírósági eljárást. ^ A tárgyalás alatt álló szerződés kimondja, hogy csakis a jövőben előforduló vitás kérdések kerülnek e szerződés alapján békéltető eljárás, illetve, amennyiben a békéltetés eredménytelen maradna, választottbírósági eljárás alá. A múltban felmerült vitás jogi kérdéseket, amelyekre vonatkozóan a két nemzet közt külön megállapodások vannak, e jelenleg már érvényben levő külön megállapodások alapján bírálják el. A szerződés részletesen szabályozza a békéltető eljárás módozatait. A szerződés 3—11. cikkelyei mondják ki, hogy miképpen kell ezeket a békéltető bizottságokat megalakítani. A nemzetközi jogban eddig kialakult felfogásnak megfelelően ezekbe a békéltető bizottságokba mindegyik érdekelt állam egy-egy delegátust jelöl és ezek közösen egy harmadik semleges állam delegátusát választják a békéltető bizottság elnökévé. . A bizottság rendszerint szótöbbséggel határoz. A szerződés részletesen szabályozza a békéltető eljárás módozatait, az eljárás alakiságait, hogy miképpen kell a feleket kihallgatni, miképpen kell e békéltető bizottságnak mindkét érdekelt fél részéről a szükséges adatokat rendelkezésre bocsátani és természetesen a békétető bizottságot munkájában mindkét állam köteles minden lehető eszközzel teljes erejével támogatni. Abban az esetben, amennyiben a békéltető eljárás még sem vezetne eredményre, az a vitás kérdés választott bíróság elé bocsáttatik. Az <a kérdés 1 , vájjon a vitás jogi ügy választottbírósági eljárás alá tartozik-e vagy sem, vivitás esetekben ugyancsak választott bíróság által döntetik el. Azt tehát, hogy a választott bíróság megalakítására szükség van-e, vagy nem, ugyan. ülése 1931 február 10-én, kedden. 259. csak választott bíróság állapítja meg. Amenynyiben a választott bíróság tekintetében a két fél nem tudna egymással megegyezni és a választottbírósági eljárásra irányuló kérelem beterjesztése után hat hónapon belül a választott bíróság tagjai nem lennének kijelölve, az esetben a hágai állandó nemzetközi híróság elé vihető a vitás ügy egyoldalúlag, bármely érdekelt fél részéről, megjegyezvén, hogy közös megegyezéssel mindkét fél együttesen is fordulhat közvetlenül a hágai nemzetközi állandó bírósághoz. A bíróság megalakítására vonatkozó ^eljárás szabályai tekintetében a két szerződő fél ugyancsak szabadon állapodhatik meg egymással. Amennyiben ilyen megállapodás nem jönne létre, az esetben a választottbírósági eljárásra vonatkozó nemzetközi viszályok békés elintézése iránt kötött hágai egyezmény 51—85. §-ai nyernek alkalmazást. A szerződés, mint az ilyen békéltető- és választottbírósági szerződések általában, 10 évi időtartamra köttetett meg azzal, hogy a határidő lejárta előtt egy évvel felmondható; amennyiben egyik állam részéről sem mondatik fel, további 10 évre hosszabbíttatik meg. Nagyjából ezekben voltam bátor ismertetni, igen t. Képviselőház, a Rigában, Magyarország és Lettország között a múlt év augusztius hó 13-án megkötött békéltető- és választottbírósági eljárásra vonatkozó szerződést. Kérem, méltóztassanak azt általánosságban és részleteiben is elfogadni. (Helyeslés!) Elnök: Szólásra következik? Pakots József jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök: Kíván még ^valaki, szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Sera a külügyminiszter úr, sem az előadó úr nem kíván szólni. Szólásjoga így többé senkinek nincs s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal.^ Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban, a irészletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Pakots József jegyző (olvassa a címet és az 1—3. §-okat, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta s annak harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirendünk szerint következik a gazdasági versenyt szabályozó megállapodásokról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása, (írom. 1106, 1107.) Jókay-Ihász képviselő úr következik szólásra, aki beszédének elmondására legutóbbi ülésünkön halasztást kapott. A képviselő urat a szó megilleti. Jókay-Ihász Miklós: T. Képviselőház! A magyar közvélemény ritka törvényjavaslatot fogadott és üdvözölt oly őszinte örömmel és kísérte annak tárgyalását oly feszült figyelemmel és érdeklődéssel, mint aminő fogadtatásban és érdeklődésben az előttünk fekvő törvényjavaslat részesül. Nem csoda, mert hiszen régóta érzett hiányt kívánnak pótolni az abban foglalt rendelkezések, közgazdasági életünk régen vajúdó nagyfontosságú kérdéseit vannak (hivatva azok megoldani, örömmel üdvöz38*
