Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.
Ülésnapok - 1927-463
Az országgyűlés képviselőházának 463. vagyis a kartellen kívüli ajánlattevők 70— 100%-kal olcsóbbak voltak. (Mozgás a jobboldalon és a középen.) Ezek hatálytalanná tesznek mindennemű pályázatot és teljesen hatálytalanná teszik az olcsóbb ajánlattevésben jelentkező versenyhez fűződő érdekeket. Ugyancsak azt kell kérnem, hogy nemcsak az állami, hanem a városi, de legfőképpen az állami üzemek problémájában lényeges változtatásokat méltóztassék bevezetni. Egy állami üzem nem arra való, hogy az különböző üzleti eredményeket produkáljon. Egy állami üzem az egész ország gazdasági életének és gazdasági prograanmjának, rendszerének kiegészítésére és szabályozására való. (Ügy van! jobbfelől.) Azzal tehát, hogy a vasgyár benne van a kartellben, még hivatásának eleget nem tett. Ha jelentkeztek is az infláció korszaka után bizonyos tőkeszükségletek, akkor azokat az állami kiadások jelentékeny részét megelőzően kellett volna sorozni és megfelelő forgótőkével ellátni, hogy a kartellek mai korszakában az állami üzemeket és gyárakat a magasabb közgazdasági politika szolgálatába lehessen beállítani. Mert ennek a kárnak vannak oldalnyúlványai is. Ha egy állami gyár benne van a kartellben, még nem minden, sőt ebből az a kötelezettség folyik, hogy az állami gyár a helyett, hogy kiszolgálná és segítené a körülötte lévő közép- és kisvállalatokat, éppen a kartell érdekében ellenük kell, hogy cselekedjék. Itt van például egy számla. Ebből a számlából kitűnik, hogy a diósgyőri vasgyár hogyan kalkulálja a nyers vasat Egy tőle nem messze lévő középipari vállalatnak kalkulálja akként, hogy: a fuvarbázis Budapest. Vagyis a kartellmegállapodás szerint a diósgyőri vasáru, ahogyan a gyár kapuján kijön, már budapesti árunak számít. Ha most ennek a középvállalatnak kell Budapesten pályáznia valamely munkára, akkor meg kell fizetnie a fuvardíjat a diósgyőri vasgyárig, a diósgyőri vasgyártól Budapestig és megint vissza, tehát sokkal kedvezőtlenebb szituációba kerül. Ezen feltétlenül változtatni kell. Van még egy másik adat is, amely az erélyes belenyúlást involválja az állam részéről. Például Miskolcon — ez is érdekes — a diósgyőri vasgyártól átveszi az ottani úgvnevezett villan y tröszt a világításhoz szükséges villamosenegiát, a vasgyár felesleges áramát és fizet kilowattonként 4K fillért. Azonnal továbbadja minden rizikó nélkül a fogyasztóknak, mint világítási áramot, és most már kilowattonként kap érte 66 fillért, a motorárai-nért 32 fillért és így tovább. Ezekbe a dolgokba tehát a legerősebb belenyúlás az államhatalom részéről feltétlenül indokolt. (Ügy van! a középen.) Általában pedig azt kell mondanom, hogy mindezeket és az egész gondolatkör alapjául szolgáló gazdasági kérdést, amelynek középpontjába bizonyos tekintetben a kartelljog és az ezzel összefüggő gazdasági kérdések szabályozása kerül, a nemzeti szempontok szerint kell meghatározni. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Ez a lényeg, tehát nem szabad egy percig sem engedni a nemzeti érdekek egységességéből, bármely különben értékes részek érdekei szólnának ie amellett. Amikor tehát minket, különösen a fiatalabb politikus-generációt azzal vádolnak a kartelljavaslat ellenzői, hogy eza mi generációnk, a tömegek kívánalmainak és posztulátumainak hatása alatt nyúlunk bele erőszakosan a gazdasági életbe, nem gondolván meg, hogy a gazdaülése 1931 február 6-án, pénteken. 245 sági élet magára hagyatott menetében nem okoz-e ez káros elváltozást, akkor azt kell mondanom, hogyha van is belenyúlás, akkor éppen azokat az eszközöket és fejleményeket és abnormális elfajulásokat akarjuk vele kiirtani, amelynek kiirtását a nemzeti érdekeknek^ a nemzeti szempontoknak minden áron való érvényesülése megkívánja. Azt üzenjük azonban azoknak, akik a kartellj avaslatot ellenezték, — és ez különösen áll a hírlapbeli diskussziók folytatóira, — hogy: ám rendiben van, a diskussziók tisztázzák az ideákat, ezt rossz néven nem vesszük, de azoktól, akiknél a lekötelezettség nyilvánvaló, már rossz néven lehet venni, de leginkább rossz néven lehet venni azoktól, akik magas állásuknál fogva, régi tekintélyüknél fogva olyan ideák érvényesülésére hatnak közire és olyan ideákat aprobálnak, amelyek egyenesen a legfontosabb nemzeti érdekkel állanak szemben. Ezt már rossz néven lehet venni. (Ügy van! jobbfelöl.) Mert amikor a magyarságnak össze kell fognia egy egységes nemzetegészbe s komoly és határozott eltökélés után egyenesen előretekintve egy határozottan kitűzőt cél felé kell haladniok az összes termelő osztályoknak, akkor a magyarságot haibozóvá, hezitálóvá tenni, az egyenes céloktól eltérni hagyni, bizalmatlanná tenni önerejével, vezetőinek jószándékával a nemzeti érdekcélok legbiztosabb bázisait^ képező természetes, normális való gazdasági érdekeivel szemben, ez hiíba és súlyos cselekedet. A valódi nemzeti feladat csakis az összes erőknek egyirányú és összetett működése által érhető el és feltételezi azt, hogy a plutokratikus érdekeket mai predomináns helyzetükből vissza kell szorítani oda, ahol abból az ország helyzetére a legtöbb haszon adódik. De feltételezi azt is, hogy ebből a politikából kizár assék az, hogy az ország gazdaságpolitikai irányának tartalmát egyoldalúan a plutokrata és koncentrált tőkeerők érdeke határozza meg. (Ügy van! jobbfelől) Minthogy ez a javaslat ennek megfelel és mert ez a javaslat bevezetője más olyan törvényhozási intézkedéseknek, amelyekből következik a gazdasági rendcsinálás és a nemzet gazdasági útjában álló akadályok elhárítása, ezt a javaslatot bizalommal elfogadom. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Görgey István! Elnök: A képviselő úr nincs itt, feliratkozása töröltetik. Szólásra következik? Fitz Arthur .ieíívző: Jókay-Ihász Miklós! Jókay-Ihász Miklós: T. Képviselőház! Tekintettel az idő előrehaladott voltára, tisztelettel vagyok bátor kérni, méltóztassanak hozzájárulni, hogy beszédemet a legközelebbi ülésen mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház az elhalasztáshoz hozzájárul. Az idő előrehaladván, a vitát megszakítom és előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket folyó hó 10-én, kedden délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki: 1. az egyes bizottságokban megüresedett tagsági helyek ibetöltése; 2. a könyvtári és múzeumi bizottság jelentése az országgyűlés könyvtárának 1929. évi gyiarapo dásáról ; 3. a könyvtári és múzeumi bizottság jelen-