Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.

Ülésnapok - 1927-462

Az országgyűlés képviselőházának 4.62. jóléti kérdésekre; kétségtelen dolog az is. hogy minden kartellkérdésnek nem pusztán kereskedelmi, hanem földmívelésiigyi és népjóléti vonatkozásai is vannak. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalom) Különösen most, amikor Németországban a gazdasági minisztérium hatáskörébe, van utalva a kormány rendelkezési iogának gyakorlása, indokoltabbnak tartom, hogy nálunk is a közgazdasági miniszter végezze ezt a feladatot, mert jöthet idő, amikor, mondjuk, közgazdasági miniszternek a földmivel ésügyi minisztert nevezik ki és a&kor annak lesz módja gyakorolni ezt a jogot. En tehát ebben a 'tekintetben feltétlenül helyesnek és a jövő szempontjából megnyugtatóbbnak tartom, ha a közgazdasági mdniszter dezignáltatik ebiben a törvényben a kormány hatalmi jogkörének gyakorlására. (Rothenstein Mór: Van olyan? — Br. Podmaniczky Endre: Na, Móric most felébredt! — Derültség. — Jánossy Gábor: Nem aludt, csak figyelt! — Baracs Marcell: Móricnak igaza van! — Rothenstein Mór: Azért, mert ő alszik, azt hiszi, hogy más is alszik!) Végül szabad legyen még egy észrevételt tennem, (Halljuk! Halljuk!) szeretném a közérdekű kereset megindíthatását nem pusztán a miniszterre bízni. En a legteljesebb bizalommal viseltetem a közgazdasági miniszter úr iránt, bizalommal viseltetem a kormány iránt és meg vagyok róla győződve, hogy hosszú időn keresztül ennek az országnak a többsége a kormány mögött fog állani és bizalommal fog viseltetni a kormány iránt és olyan egyén lesz a közgazdasági miniszter, akire ezt a diserecionális jogot nyugodtan bízhatjuk rá, mégis általános szempontból, elvi szempontból meggondolandónak • tartanám, hogy egy ilyen fontos közgazdasági és igazságszolgáltatási kérdésiben kizárólag a politikai kormány gyakorolja-e a kezdeményezési funkciót, amely nélkül közérdekű kereset meg nem indítható. T. Képviselőház! A magyar alkotmánynak Szent István óta nagy értéke, alapja a törvényhatóság. En megadnám a közérdekű kereset megindításának a jogát a törvényhatóságoknak is. Nem pusztán Budapestre gondolok, bár inkább Budapest részéről hangzottak el a felszólalások, de vannak kartelljelenségek, amelyek a vidéken is éreztetik a maguk hatását, amelyek ellen felszólalhatnak, ha valamelyik törvényhatóság az ő tiszti ügyésze útján megindítja a keresetet. Még azért is szükségesnek tartanám, ezt, mert az a kincstári jogügyi igazgatóság, — amelyet a jelenlegi igazságügyminiszter úr a fejlesztés útján elindított, amelyet magas nívóra szándékozik, fog is emelni, már is lényeges haladás észlelhető, — §, maga szervezeténél fogva nem lehet az élettel minden tekintetben kapcsolatban, lehetnek olyan kérdések, amelyekre vonatkozólag az a vármegyei tiszti főügyész, az a városi tiszti főügyész sokkal nagyobb gyakorlattal, tájékozottsággal bír, mint a kincstári jogügyi igazgatóság, már pedig az ilyen közérdekű keresetnek megindításánál nagyon lényeges dolog az, hogy amikor a kartell részéről feltétlenül elsőrangú szakember, ügyvéd fog kiállani, akkor a kartellellenes. a kartellt támadó irányzat is a jogegyenlőség és a fegyveregyenlőség elvénél fogva megfelelő szákképzett ember képviseletével lépjen fel. Hogy a törvényhatáságokiban ne legyen azután visszaélés, ne legyen zaklatás, itt ki lehetne azt is kötni, hogy például a közgyűlés ebiben a kérdésiben csak az alispánnak vagy a ülése 1931 február 5-én

} csütörtökön. 215 polgármesternek, vagy a tiszti főügyésznek indítványára határozhat, szóval kautélákról lehet gondoskodni, mert én is osztozom azoknak aggodalmaiban, akik azt mondják, hogy ha a közérdekű kereset megindításának lehetőségét, túlságosan kiterjesztjük, ez visszaélésekre és, ok nélküli zaklatásokra fog vezetni. Ezt én, feltétlenül elkerülendőnek tartom, annál inkább, mert pervesztés esetére a közérdekű keresetnél ki van kötve, hogy a vesztes félnek perköltséget fizetni nem kell. A közérdekű keresetnél nagyon alá kell támasztani azt, hogy az valóban közérdekű legyen, én éppen azért a mi törvényhatóságainknak ezeréves jogkörét szeretném kiegészíteni ezzel az igazán közérdekű, igazán magas nívójú, szép, nemes jogkörrel. Azt hiszem, ez egy olyan megoldási mód, amely megnyugvást keltene azokban is, akik túlságosan szűkkörűnek látják a közérdekű ' keresetnek a törvényjavaslathoz kontemplált megindítási lehetőséget. T. Ház! Még egy kérdésre kívánok rátérni és ez a törvényjavaslatnak az a rendelkezése, hogy a kartelszerződések bemutatandók (Krúdy Ferenc: Ügy van! Ez nagyon lényeges dolog!) és azok csak akkor érvényesek, ha bemutattatnak. A második szakasz harmadik bekezdésében az van, hogy az 1. § alá eső olyan megállapodások és határozatok érvényességéhez, amelyeket a jelen szakasz értelmében nyilvántartás végett be kell mutatni, az írásfoglalásokon kívül a bemutatás is szükséges. Le akarom szögezni azt, hogy én és àzt hiszem, minden jogász tagja, sőt azt hiszem, minden tagja ennek a t. Háznak úgy érti ezt a bemutatást, hogy a kartellszerződést a maga egész terjedelmében szórói-szóra be kell mutatni. En már hallottam olyan észrevételeket, hogy majd be fognak mutatni egy kis kivonatot. Nem, le akarom szögezni azt, hogy csak az egész terjedelmében bemutatott szerződés kötelező (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) és csak így kötelező, csak az kötelező és csak az érvényes és abban a terjedelemben érvényes, ahogy bemutattatott. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Ez annál inkább szükséges, mert, ha a bemutatás érvényességi feltétel, akkor csak az lehet érvényes, úgy és abban a formában, ahogyan az bemutattatott. En azt hiszem, ezt szükséges volt bizonyos aggodalmakkal szemben feltétlenül hangsúlyozni, kidomborítani, leszögezni. (Ügy van! jobbfelőL) T. Ház! Most én, mint egy kisgazda kerület képviselője, le akarom szegezni azt is, hogy ebben a törvényjavaslatban én a gazdák részére jelentékeny védelmet látok abból a szempontból, hogy mód nyílik egyrészt arra, hogy a visszaéléseket elgáncsoljuk, másrészt pedig mód nyílik arra, hogy maguk a gazdák is tömörüljenek, ha szükséges, — ne méltóztassanak megijedni — megalakuljon Magyarországon az annyi mindenféle kartellel szemben egy búzakartell, egy gazdakartell is. Erre most azt fogja valaki mondani, aki az én kartellellenes fejtegetéseimet hallgatta, hogy én kartellellenes vagyok és mégis új kartellt propagálok. Erre nekem megvan a magam észrevétele. En békebarát vagyok, de mindaddig, míg körülöttünk felfegyverzett államok vannak, , addig én is a felfegyverzés mellett vagyok, addig én is militarista vagyok. Mindaddig, míg kartellek vannak, a kartellek képesek a minden katellen kívül álló gazdákra, a fogyasztókra azt a trianoni békét rádiktálni, amely a felfegyverzett embernek módot ad arra, hogy a fegyvertelen embert elnyomhassa.