Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.

Ülésnapok - 1927-455

Az országgyűlés képviselőházának &5 rul tudó embereket, akiknek neve csehszlovák hangzású volt, egyszerűen csehszlovák nemzetiségűnek írtak be. Csendőrök jártak a számlálóbiztosokkal és erőszakoskodtak az összeirottakkal. Megtörtént például az, hogy Kassán és Munkácson ceruzával töltötték ki azt a rovatot, amely a nemzetiségi megjelölést tartalmazza s később ezt kiigazították és csehszlovák nemzetiségűnek minősítették az összeirottat. A magyar érzelmű zsidóságot kényszerítették arra, hogy magát csehszlovák nemzetiségűnek vallja, vagy pedig zsidó nemzetiségűnek. Azonkívül Losoncon hat utcába, — és ezek történelmi tények — olyan utcába, ahol csak magyarok laktak, a számlálóbiztos be sem tette a lábát, ennélfogva a magyarság abszolút létszámát kétezerrel csökkentették, relatív számát pedig 50% alá szorították és ezzel megszüntették a magyar többséget Losoncon. így érték el azt, hogy egészen nagy magyar városok teljesen megváltozott jelleggel jelentkeztek a statisztikában, magyar jellegük eltűnt és így érték el azt, hogy az egymillión felüli magyarság létszámát leszállították 746.000-re, az azelőtt színmagyar városokat. Kassát, Losoncot, Érsekújvárt, Ungvárt és Munkácsot megfosztották magyar többségétől. A magyarság ebben a statisztikai műveletben 30%-os vérveszteséget szenvedett, Kassa maga például 60-%os vérveszteséget. Jellemző arra, hogy mennyire nem voltak megfelelőek már az 1921-es statisztikai adatok sem, hogy amíg 1921-ben a népszámlálás azt állapította meg Kassáról, hogy 22'1%^ a magyarság arányszáma, addig 1928-ban a képviselőválasztások alkalmával 70% szavazott le a magyar képviselőjelöltre. Legjobban illusztrálja az 1921-iki népszámlálás adatainak hamis voltát az is, hogy az objektív cseh publicisták és tudósok • maguk is megállapítják,hogy ezek a népszámlálási adatok nem voltak megfelelőek, köztük Radl Emmanuel dr., a prágai egyetem jogi fakultásának professzora maga is kijelentette, hogy megbízhatatlanok az adatok. E megbízhatatlan adatok jellemzésére el kell mondanom azt, hogy 1910-ben Pozsony 78.223 lakosa közül 31.750 volt magyar; 192Lben, amikor már 93.189 volt a lakosok létszáma, csak 20.731 magyart állapított meg a népszámlálás. Kassán az 1910-iki magyar népszámlálás szerint a 44.211 lakos közül 33.350 volt a magyar; 1921-ben 52.898 lakos közül 11.206. (Felkiáltások jobbfelöl: Hallatlan!) Az 1921-es népszámlálás generális elve volt, hogy minden tótul tudó lakost egyszerűen csehszlovák nemzetiségűnek írtak be. Így történhetett meg, hogy a komárommegyei Bagotán, ahol 1910-ben mindössze 7 tót nemzetiségű ember lakott és 384-en beszéltek tótul, 1921-ben már 401 csehszlovák nemzetiségű került a népszámlálási rovatba. (Felkiáltások jobbfelől: Hallatlan!) Besztercebányán az 1910. évi 4388 tótból 1921-ben 8222 szlovák nemzetiségű lett. Itt is besorozták a tótul tudókat a szlovák nemzetiségűek közé. így megy ez minden községben végig, ami az arányhamisítás szempontjaiból elképesztő. Egy másik statisztika arról tesz tanúbizonyságot, hogy 1921-ben jóval több csehszlovák nemzetiségűt mutattak ki, mint ahányan 1910-ben tótul egyáltalában tudtak. Tehát tótul nem is tudó magyarokat minősítettek csehszlovák nemzetiségűeknek. Csak néhány példát hozok fel erre nézve: Pozsonyban 1910-ben 28.117 volt a tótul tudók száma és 11.673 a tót nemzetiségűeké, 1921-ben már csehszlovák nemzetiségűnek tüntettek fel 37.038 embert. Ersekújvárott 1910-ben 964 tót nemzetiségű és 4405 :

. ülése 1931 január llf-én, szerdán. 3 tótul beszélő volt, 1921-ben 7686 a csehszlovák nemzetiségű. Kassán 1910-ben 6547 tót nemzetiségű és 22.113 tótul beszélő volt, 1921-ben pedig 31.572 a csehszlovák nemzetiségű. Több adatot nem is sorolok fel. Ezekből már teljesen kiviláglik, hogy az adatok meg voltak hamisítva. Ilyen előzmények után az 1930-as népszámlálás elé szorongással néztek a megszállott területen lévő magyarok és németek. Ezt a szorongást, ezt az aggodalmat teljesen igazolták a bekövetkezett események. A cseh belügyminiszter által kiadott végrehajtási rendelet az Összeírás módszerét kettős formában állapította meg. Az összeírás számláló ívekkel és Öszszeírási ívekkel történt. Az összeírási ívekkel történő számlálást szerintük az indokolta, hogy vannak vidékek, ahol analfabéták élnek és ezeknél az összeírást a népszámlálóbiztosoknak kell végezniök. Mi történt azonbanl Az összeírási ívekkel kizárólag azokon a területeken végeztéik a népszámlálást, ahol magyarok és németek laktak nagyobb sűrűséggel. A népszámlálási íveket ikiosztották minden lakónak s minden lakó maga írta be az adatait. Az öszszeírási íveket azonban csak házanként osztották szét, az összeírási ívek a népszámlálóbiztos rendelkezésére állottak és ő maga vette fel az adatokat az ottlevő lakóktól és maga írta be az ívekbe. Most a nemzetiségi rovatnál felmerültek azok a dolgok, amelyek szintén a belügyi rendeletben lehetőséget nyújtanak a számlálási biztosnak a visszaélésre. Ha az illető összeírandó magát valamilyen nemzetiségűnek vallotta, a számlálóbiztosnak joga volt ezt kétségbe vonni, — erre módot adott neki az említett csehszlovák^ belügyminiszteri rendelet — s ekkor Ő maga írhatta be azt a nemzetiséget, amelyet jónak látott, többször természetesen a csehszlovák nemzetiséget. Ha ez ellen tiltakozott az illető, akkor joga volt a politikai hatóságihoz folyamodni jogorvoslatért. A politikai hatóság ebben döntött is, a fellebbezés azonban, amely esetleg a közigazgatási (bírósághoz csak évek multán jut el, akármilyen eredménnyel jár is, imagát azt a tényt nem változtatja meg, hogy az összeírási íven olyan nemzetiségűnek van feltüntetve a felvett egyén, mint amilyent a népszámlálóbiztos állapított meg, és a sta: tisztikában már így fog szerepelni. így történt ez azokon a területeken, ahol tömegesen laknak a magyarok és a németek. T. Ház! Ez a módszer bizonyítja azt, hogy itt egy céltudatos, a csehszlovák kormány által rendszeresített (hamisítási eljárás indult meg. Elnök: A képviselő urat újból figyelmeztetem és kérem, hogy ilyen természetű kijelentésektől tartózkodjék! (Felkiáltások a jobb- és a baloldalon: Igaza van! — Gál Jenő: Igaza van! Meg kell mondani! Hát hol mondják meg, ha a magyar parlamentben nem mondják meg?! — Szilágyi Lajos: Nagyon is finom kifejezést (használt! — Strausz István: Találó! - Zaj.) Pakots József: T. Ház! Kijelentem, hogy egyetlenegy mondatot alapos meggondolás és kellő alátámasztás nélkül nem kívánok itt elmondani, mert a mélyen t. magyar kormánynak módot és alkalmat kívánok adni arra, hogy ' ebben a kényes kérdésben mindnyájunk számára megnyugtató választ adhasson, igyekezem tehát adatokkal igazolni azt, amit az imént mondottam. A csehszlovák belügyminisztérium azon a rendeleten kívüh amelyet kiadott a népszámlálás végrehajtásának módozatait illetőleg,