Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.

Ülésnapok - 1927-458

Az országgyűlés képviselőházának £58. nincsen. Annak ellenére, hogy ez bele van foglalva a rendeletbe, számos kilakoltatás történt arravaló tekintet nélkül, vájjon a kilakoltatott szabad ég alá kerül-e, avagy pedig másik lakásba bejut-e. A miniszter úr volt szíves az elmúlt év utolsó napjaiban, közvetlenül a karácsonyi szünet előtt nyilatkozni és nyilatkozatában kijelenteni azt, gondoskodni fog arról, hogy kilakoltatás így tél idején ne történjék meg és azon kijelentésére emlékszem, hogy a lakásügyi biztos fog errevonatkozólag a miniszter úrtól bizonyos utasítást kapni. Meg kell említenem itt, hogy ez egyáltalán nem bír semmiféle erővel azért, mert a lakásügyi biztos, de a járásbíróságok is szigorúan a lakásügyi rendelet értelmében, annak vonatkozó szakaszai szerint kötelesek eljárni. Éppen ezért szükséges most interpelláció keretében arra kérni a miniszter urat, hogy magán a rendeleten változtasson. A változtatás igen egyszerű, mert nem kell egyebet tennie, mint azt, hogy belefoglalja az 1927. évi rendeletbe azt a rendelkezést, amely az 1924. évi rendeletben benne volt, vagyis, hogy a «vétkesen késedelmeskedik» szavak legyenek belefoglalva, mert ez ad módot úgy a járásbíróságoknak, mint a lakásügyi biztosnak, hogy a kilakoltatásra kerülőnél figyelembe vegyék a vétkes késedelmeskedés tényét, avagy pedig azt, hogy az illető véletlenül mulasztotta el a lakásbér fizetését. Itt azt sem lehet állítani, t. Képviselőház, hogy.ez valójában nem sok emberre vonatkozik, mert az 1927. év előtt beköltözött lakókat védi a rendelet, vagyis a lakáskötöttség, mert végeredményében — az előbb olvastam fel — rájuk vonatkozik az a rendelkezés, hogy felszólítást kapnak, hogy nyolc nap alatt fizessék meg hátralékukat és amennyiben hátralékukat nyolc nap alatt nem fizetik meg, tekintet nélkül arra, hogy vétlenek a lakbérhátralékban, kilakoltatásuk bekövetkezik és — mint ahogy felolvastam a vonatkozó paragrafusnak egyik passzusát — nem gondoskodnak arról, hogy másik lakást kapjanak. Kikerülnek tehát a szabad ég alá. Különösen télvíz idején, de mindenkor súlyosan kifogásolandó az, hogy gyermekes családokat a szabad ég alá kiköltöztessenek és azoknak más lakásról ne gondoskodjanak. Kezem között van egy lista, amelyet hozzám juttattak azok a szomorú sorsra ítélt egyének, akiknek kilakoltatási ügye folyamatban van. Nem kevesebb, mint 99 családról van szó, 99 család áll kilakoltatási eljárás alatt és az eddigi tapasztalatokból arra kell következtetni, hogy ezeknek javarésze valószínűleg kilakoltatásra kerül, mert az eddigi eljárások ezt igazolták. A fővárosnak különböző kerületeiben vannak ezek, legtöbb a Józsefvárosban, ahol 39, azután a Terézvárosban 19, az Erzsébetvárosban 17, a Ferencvárosban 7 a számuk és így lefelé. Még a környékbeli városok is érdekelve vannak. Ismétlem, 99 család rettegve várja szomorú sorsát, hogy vájjon mi történik velük és sem a lakásügyi biztos, sem a járásbíróságok nem tudnak kíméletesen eljárni velük azért, mert a lakásügyi rendeletnek idézett és felolvasott része megköti kezüket és ebben a kötött helyzetben szinte szigorúan meg van szabva, hogyan és miképpen kell eljárniok. T. Képviselőház! Amidőn a munkanélküliség problémája szinte nap-nap után felvetődik itt a törvényhozásban és a törvényhozáson kívül, akkor igenis úgy érzem, hogy helyénvaló és szükségszerű olyan intézkedés megtétele, amely intézkedés megvédi azokat a szerencsét]éneket, akik saját hibájukon kívül munka nélkül maradtak; akik lakbérüket azért nem tudják fizetni, mert foglalkozás, kereset nélkül vannak, azokat ülése 1931 január hó 28-án, szerdán. 97 ne lehessen kilakoltatni. (Farkas István: Legalább moratóriumot kapjanak ezek!) T. Képviselőház! Ha indokolt volt 1924-ben és ezt megelőzően a munkanélküliekkel, a keresetnélküliekkel szemben a lakásügyi rendeletbe olyan rendelkezést belefoglalni, amely a «vétkesen» szóval nyert kifejezést, akkor annál indokoltabb ez most, amidőn a munkanélküliség, ha összehasonlítjuk, sokkal, de sokkal nagyobb arányú, mint volt 1924-ben, hiszen most a munkanélküliek nyomora megmérhetetlen és a munkanélküliek száma felbecsülhetetlen. (Farkas István: 1924-ben még jó konjunktúra volt!) (À elnöki széket Almásy László foglalja el.) Lehetetlen ilyen körülmények között, hogy a lakásügyi rendeletben olyan rendelkezés legyen, amely télvíz idején is lehetővé teszi, hogy családokat gyermekeikkel együtt kilakoltassanak régi lakásukból a nélkül, hogy más lakásról gondoskodnának számukra, sőt egyenesen a szabad ég alá taszítsák őket. Tisztelettel kérem a miniszter urat, szíveskedjék megnyugtató kijelentést tenni, mert az általam említett számú családok kétségbeesetten várják, hogy mi történik majd velük, de kétségbeesetten várják a választ azok a továbbiak is, akik ma még talán tudnak fizetni, de nem tudják, hogy egy-két hét múlva mi történik velük is, hogy milyen sorba kerülnek. Azt hiszem, hogy a miniszter úr abban a helyzetben van, hogy erre az interpellációra megnyugtató választ adhat. Elnök : A népjóléti és munkaügyi miniszter úr kíván válaszolni. Ernszt Sándor népjóléti és munkaügyi miniszter : T. Ház ! (Halljuk ! Halljuk !) Ebben a kérdésben csakugyan némileg megnyugtatóbb a helyzet, mint a másik nagy kérdésben, a munkanélküliség kérdésében. Mert, amíg a munkanélküliség óriási nagy problémájával nehezen küzdünk, addig ebben a kérdésben, a lakáskérdésben mégis csak sokkal előbbre vagyunk. Azt méltóztatik mondani, hogy 99 család lakásügye van eljárás alatt a bíróság előtt. (Kabók Lajos : Akikről én tudok !) Megnyugtathatom igen t. képviselőtársamat, hogy távolról se néz ki a dolog olyan veszedelmesnek, mert a miniszteri biztos nem engedi ezeket a családokat kilakoltatni. A miniszteri biztos valóban kíméletesen jár el, amit a későbbiekben bátor leszek kimutatni. Amit méltóztatik tőlem kívánni, azt nem tudom úgy teljesíteni, amint kívánni méltóztatik, mert ahhoz törvényhozási rendelkezés kell és a parlament elé keli járulnom, ha ezt a változást meg akarom csinálni. (Propper Sándor : A szanálási törvény ad felhatalmazásig Nem ad, t. képviselőtársam. (Farkas István : A szanálási törvényben van felhatalmazás !) Ez már nincs érvényben ! Amint méltóztatnak tudni, kétféle lakás van: szabadforgalmú lakás és kötött lakás. A szabadforgalmú lakással szemben természetesen bajban vagyunk. Szabadforgalmú lakással szemben a miniszteri biztosnak nincs joghatósága és nem tud eljárni az ilyen lakásügyekben. Az eljárások nagyobbrészt a kötött forgalmú lakásokra vonatkoznak, amelyek lakói között nagy a nyomorúság. A kötött forgalmú lakásoknál — december hónapban errevonatkozólag megadott válaszom érvényes januárra is — a lehető legnagyobb körültekintéssel és kíméletességgeí jár el a miniszteri biztos. Megnéztem és minden héten nézem az adatokat, hogy miképpen állnak ezek a kilakoltatások. Egyrészről a város, másrészről maga a népjóléti minisztérium állandóan gondoskodik igen nagy tömegekről és vigyáz arra, hogy