Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.

Ülésnapok - 1927-440

Az országgyűlés képviselőházának UUÖ. országos érdekűnek minősíthető. Ugyanis a Duna—Tisza között Kecskeméten át tranzverzális irányban haladó állami és törvényhatósági közutak, valamint a füiöpszállásHkecskeméti és kecskémét—tiszaugi helyérdekű vonalak révén a Tiszántúl és Dunántúl között közvetlen közúti és vasúti összeköttetés lesz létesíthető.» Nemcsak Kecskemét város, hanem az egész Duna—Tisza-közének és a Tiszántúlnak is óriási érdeke fűződött ahhoz, hogy ez a híd megépíttessék. Mégis azt látjuk és tapasztaljuk, hogy bár ez a híd már majdnem két éve átadatott a forgalomnak, az akkori kereskedelemügyi miniszter úr határozott kijelentése ellenére is a Kecskeméttől Tiszaug'ig vezető út még máig sincsen kiépítve', (Kuna P. András: Kunszentmártonig!) Ugtól Kunszentmártonig szintén nincs kiépítve. Ez az eljárás nem volna feltűnő akkor, ha hasonlót tapasztalnánk a dunaföldvári hídtnál is. Irigység nélkül legyen mondva, az 1930/31-iki állami költségvetés részletezése sízerint az 54. oldalon a kiépíttetlen utak kiépítéséről szólva azt mondja a költségvetés (olvassa): «E programmon végrehajtásképpen a már megkezdett ilyen útépítések befejezésén kívül többeik között a dunaföldvári Dunahíd felépítése révén nagyjelentőségűvé vált Dunaföldvár—simontornya—dombóvársásdi útirányon levő utak kiépítésének a szükségletére vettem fel 600.000 pengőt.» (Neubauer Ferenc: Nagyon helyes!) A magam részéről helyesnek tartom ezt, bizonyos azonban az, hogy ebben a tekintetben a tiszaugi híd érdekeltségét igen nagy sérelem érte, annál nagyobb sérelem, mert a hídépítés által az ottlevő makadám-út teljesen tönkrement A hídépítés folytán ugyanis a tiszántúli forgalom Szolnokról a tiszaugi híd

1 felé terelődvén át, Kunszentmárton—Szarvas irányában haladó egész forgalom Kecskeméten megy (keresztül, aminek következtében ezen a félig kikövezett állapotban levő elpusztult makadám-úton a közlekedés egyenesen életveszélyes. Ezért Kecskemét város kénytelen volt az autóbusz-közlekedést is beszüntetni, mert nem vállalhatta tovább a felelősséget az illető autóbuszok utasainak testi épségéért. Arra kérem tehát a kereskedelemügyi miniszter urat, hogy méltóztassék módot keresni arra, hogy a kereskedelemügyi kormányzatnak ez a régi ígérete beváltasisék és a Kecskeméttől—Tiszaugig és Tiszaugon túl a Tiszántúlra Szarvasig menő és ehhez a hídhoz vezető műutat állami költségen kiépítsék. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A kereskedelemügyi miniszter úr kíván válaszolni. Bud János kereskedelemügyi miniszter: T. Ház! Tudomásom szerint igen t. képviselőtársam hasonló interpellációt jegyzett be, a Kecskemét—'halasi úttal kapcsolatban. Méltóztassék . hozzájárulni ahhoz, hogy a két interpellációra együttesen adjam meg a választ. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kérdem at Házat, méltóztatnak-e ehhez hozzájárulni? (Igen! Hozzájárulunk!) A Ház a hozzájárulást megadta. Következik Szabó Iván képviselő úrnak a kereskedelemügyi miniszter úrhoz intézett 3. számú interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa): «Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, ihogy a Kecskemét—halasi országúton a kikövezés kilátásba helyezésével a földmunkálatokat még 1920-ban elvégeztette a magyar királyi keresülése, 1930. november É6-án, szerdán. 61 kedelemügyi minisztérium; ugyanis ezen út agyagburkolatát felbontatta, ami által a jól gondozott burkolás ezen útnak megsemmisült és ezen út nagy részben a homokfúvás folytán járhatatlanná vált? Van-e tudomása a kereskedelemügyi miniszter úrnak arról, hogy tíz év alatt a Kecskemét—halasi út csak néhány kilométer ihoszszúságban építtetett ki, aminek következtében az ott lakó nép közlekedése teljesen lehetetlenné vált? Kíván-e ezen út járhatóvá tétele tekintetében intézkedni és a kereskedelmi kormány tízéves kötelezettségét beváltani?» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Szabó István: T. Képviselőház! A kereskedelemügyi kormányzat 1920-ban elhatározta, hogy a Kecskemét—halasi agyagozott utat az államkincstár terhére átveszi és ennek előmunkálataképpen már 1920-ban ennek az útnak agyagozását nagyrészben lehordatta, hogy ott a műút előkészítési munkálatait megkezdje. Ehhez az Ígérethez és több miniszteri nyilatkozatban foglalt kötelezettségéhez képest ennek az útnak megkezdéseképpen a kecskeméti oldalról két kilométert, a halasi oldalról két kilométert, a bácsalmási részről szintén két kilométert a kereskedelemügyi kormányzat kiépített. Ha azt veszem tekintetbe, hogy ezeknek az utaknak forgalma éppen a kereskedelemügyi minisztériumnak most kiadott forgalmi statisztikájában is nem éppen az utolsó sorban van említve, azt hiszem jogos az a kérelmem, amelyet a kereskedelmi miniszter úrhoz intézek: méltóztassék odahatni, hogy a Kecskemét—halasi műút állami kezelésbe vétele teljesen keresztülvitessék és a kereskedelemügyi kormányzat ennek a kötelezettségnek, amely már tulajdonképpen 1920-tól esedékes, mielőbb eleget tegyen. (Helyeslés.) Elnök: A miniszter úr kíván szólni. Bud János kereskedelemügyi miniszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) A két interpelláció két különböző természetű útkérdést érint Az első interpelláció a Kecskemét és a tiszaugi hidat összekötő utat tette szóvá, amely törvényhatósági út, melynek kiépítése és karbantartása is ezidőszerint tudvalévőleg a törvényhatóság, helyesebben Kecskemét város feladata; a másik útvonal egy !

kiépítés alatt lévő útvonal, amelynél sajnos, anyagi eszközök hiányában nem történt meg az egész munkálat. Megnyugtatom, azonban igen t. képviselőtársamat, hogy amennyiben az anyagi eszközök rendelkezésre fognak állani, mindkét kérdést a megoldás stádiumába visszük. (Élénk helyes lés.) Az első kérdés összefügg azzal, mikor vagyok abban a helyzetben, hogy azt az útvonalat állami kezelésbe tudjam átvenni. Ez a költségvetési helyzettől függ és a szerint kell ezt a kérdést megoldani. Ha az útépítésre a mai hitelen túlmenő keretek fognak rendelkezésre állani, — hiszen ezek le vannak kötve — én azt az ígéretet, amely megtörtént beváltom és azt az utat, amely építés alatt van, kiépítem, mert hiszen ezeknek az utaknak egy céljuk van: az ország három részét minél egységesebben^ és szervesebben egy gazdasági, forgalmi egységbe összekapcsolni. Kérem válaszom tudomásul vételét, (Élénk helyeslés.) Szabó Iván: A választ tudomásul veszem. (Helyeslés.) Elnök: Kérem a t. Házat, méltóztatik-e a kereskedelemügyi miniszter úrnak mindkét