Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.
Ülésnapok - 1927-440
Az országgyűlés képviselőházának UhO. abban a helyzetben, f hogy^ foglalkozzam az üggyel, ha fellebbezés történik. Ha azonban a hozzájárulás kérdésében is történik fellebbezés, akikor az összes iratokat át kell tennem a közigazgatási bírósághoz. Mármost, hogy az eljárás során az alsó fórumnál fog-e bevégződni az egész rendezés kérdése, vagy az érdekeltség élni fog-e jogorvoslatokkal, és kimeríti-e a fellebbezési lehetőségeket, ebben a tekintetben nem_ áll módomban és senkinek nem állhat módjában nyilatkozni. Ami a t. interpelláló képviselő úrnak azt a kérését illeti, hogv a^ szükségmunkák kapcsán történjék intézkedés ennek a vízfolyásnak rendezése tárgyában, erre nézve a belügyminiszter úrhoz legyen szíves 'fordulni a t. képviselő úr, mert ezekben az ügyekben a belügyminiszter van hivatva. dönteni. Ami az állami szabálvqzás t alá nem eső folyók kártételei ellen való^ védekezésről és e vízfolyások rendezésének állami támogatásáról szóló törvényjavaslatot illeti, amely még mindig csak törvényjavaslat, és csak a törvényhozás Képviselőháza szavazta meg, a Felsőház még nem foglalkozott vele, — ha ez a törvény életbe lén és megfelelő fedezet rendelkezésemre fog állani, arra fogok törekedni, hogv e rég vajúdó kérdés éppen azoknak az indokoknak alánján, amelyekre az interpelláló képviselő úr nagyon helyesen rámutatott, rendezést nyerjen. Ezeket állott módomban a t. interpelláló képviselő úrnak röviden válaszolni, és kérem a t. Házat, hogy válaszomat tudomásulvenni méltóztassék. Elnök: Az intemelláló képviselő urat illeti a szó. Fitz Arthur: T. Ház! A földmívelésügyi miniszter úr szíves válaszát teljes megnyugvással veszem tudomásul. Különösen köszönöm előre azt a kilátásba helyezett támogatását, hogy a vadvíziek lecsanolásáról szóló törvényjavaslat törvényerőre emelkedése esetén gondoskodni kíván valamiképpen arról, hogy ez a rég vajúdó kérdés elintézést nyerjen. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatlk-e a földmívelésügyii miniszter úr válaszát tudomásulvenni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik Propper Sándor képviselő úr internellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem az interpelláció szövegének felolvasását. Perlaki György jegyző (olvassa): «Tekintettel arra, hogy a csendőrség vidéken a Népszava előfizetőit minden ok nélkül, csak azért, mert a Népszavát előfizetik, állandóan zaklatja és fenyegetéssel a lap olvasásától vagy előfizetéséről eltiltja, hajlandó-e végre a belügyminiszter úr a csendőrséget utasítani és kioktatni, hogy a Népszava előfizetése vagy olvasása semmiféle rendeletbe vagy törvénybe nem ütközik, azért senkit sem üldözni, sem bántalmazni vagy fenyegetni nem szabad és az előfizetők üldözése hivatalos hatalommal való visszaélés, amiért a megtorlás nem maradhat el?» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Propper Sándor: T. Képviselőház! Ezt az interpellációt a múlt héten jegyeztem be. A.legutóbbi interpellációs napon azonban a házszabályok rideg és merev kezelése következtében nem kerültem abba a helyzetbe, hogy interpellációmat elmondhassam. A Sándor Pál—Gömbös-féle összecsapás tudniillik olyan atmoszféKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ. XXXII. ülése, 1930. november 26-án, szerdán. 57 rát teremtett itt a Képviselőházban, amely pszichológiailag lehetetlenné tette a további tanácskozást, az elnökség részéről pedig nem részesültünk abban a lojalitásban, hogy az ülést öt percre felfüggesztette volna... Elnök: Kérem, méltóztassék az elnökség eljárásának kritikájától tartózkodni. (Helyeslés a jobboldalon.) Propper Sándor: ... amint más parlamentekben bevett szokás. Ezért az interpellációt, noha sürgős volt és igen fontos, kénytelen voltam elhalasztani és ma előterjeszteni. Mélyen t. Képviselőház! A panasz, amelyet interpellációmban a Képviselőház elé terjesztek, konkrété a Népszavára vonatkozik, a szociáldemokratapárt hivatalos közlönyére, valójában azonban ez nem egy pártnak, nem egy lapnak az ügye. Ez az ügy a sajtószabadság kérdése, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) általános érdekű ügy, úgyhogy ezzel a kérdéssel igen komolyan és igen behatóan foglalkozni kell és meg kell keresni azokat a módokat, amelyekkel megszüntethetek azok az eljárások, amelyek a Népszava körül előfordulnak s amelyekkel a Népszava olvasóit, hogy úgy mondjam: brutalizalják. A sajtószabadság kérdése ez azért, mert ma a Népszavára zúdul a reakció pörölycsapásainak zuhataga, de lehet ez megfordítva is s éppen^ ezért kellene végre felvenni azt a nyugateurónai szokást, hogy a törvényt, ha van, mindenki számára egyformán alkalmazzák, mindenkire nézve, akár sújtó, akár felemelő a rendelkezés, egyformán gyakorolják. Necsak egyesek legyenek kötelezve a törvény betartására, hanem a törvény legfőbb őrétől kezdve egészen az. utolsó kis csendőrőrszemig mindenki kötelezve legyen a törvényt respektálni ós betartani. Ne legyenek külön királyságok, ne legyenek külön hatalmasságok az országban, amelyek azután túlteszik magukat még a törvényen és a szabályokon is és messze á törvény szigorán túlmenően külön szigort alkalmaznak különösen a szociáldcmokratapárttal ós annak intézményeivel szemben. Figyelembe kell venni azt a különbséget is, amely a baloldali és a jobboldali sajtó kezelése körül mutatkozik. A kormánypárti sajtó egyes orgánumai közpénzekből, az adózok pénzéből dús salláriumokat kapnak, azonkívül egészen a szabadosságig menő jogok birtokában vannak. Nekik tudniillik minden szabad. Ezzel szemben a Népszavát üldözik és egyes vidéki csendőrhatóságok, amint mondottam, még ezenfelül is külön súlyos, rideg és szigorú elbánásban részesítik. A Népszava múlt vasárnapi elkobzásáról külön interpellációt fogunk előterjeszteni. Itt csak azt említem meg, hogy ennek a számnak elkobzása jogtalan és törvénytelen volt, ellenkezett az 1914 : XIV. tc.-kel és magával a sajtógyalkorlattal. Szóba kell hoznom azt is, hogy a Népszavával szemben, egyedül és kizárólag a Népszavával szemben, a törvényen kívül egészen külön sajtóeljárást léptettek életbe, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) az éjjeli ügyészség intézményét újra felelevenítették, illetve megszigorították, úgyhogy a Népszavát teljesen eltérően minden más sajtóorgánumtól, a törvényen kívül és a törvényben le nem fektetett szigorúsággal kezelik. Az a hallatlan tájékozatlanság nyilvánult meg a rosszakarat mellett ennél az elkobzásnál, hogy a Népszavát már szombaton este 10 órakor keresték detektívek, illetve kérték a vasárnap reggeli számot, úgyhogy nem1 csak jogtalanság, nemcsak törvénytelenség, 8