Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.

Ülésnapok - 1927-440

56 Az országgyűlés képviselőházának kkO csatornázás hiánya miatt a fóldmívelő lakos­ság súlyos károkat szenved? 2. Hajlandó-e a miniszter úr ezen visszás állapotokat sürgősen megszüntetni? Jelen interpellációmat a legközelebbi inter­pellációs napon szóval kívánom megindokolni. Budapest, 1930. évi november hó 10-én. Dr. Fitz Arthur országgyűlési képviselő.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Fitz Arthur: T. Ház! Pest környékének, ne­vezetesen Soroksár községnek súlyos, évek óta elhúzódó sérelmét szeretném a t. Ház előtt a földmívelésügyi miniszter úr figyelmébe aján­lani és kérni őt, hogy azokat a sérelmeket, ame­lyek a gazdákat ott kint a csatornázás körül érik, minél előbb megszüntetni szíveskedjék. Kispest, Pesterzsébet és Soroksár^ községek határosak egymással. Soroksár határa föld­rajzilag valamivel . mélyebben fekszik, mint Kispest ós Pesterzsébet határa. Mármost, ami­dőn, a kispesti gyárak iparengedélyüket meg­kapták, kényszeríttettek arra, hogy szennyvizük lecsapolásáról saját hatáskörükben gondoskod­janak. Ez annakidején tényleg meg is történt, az évek folyamán azonban ezek a csatornák, amelyek ilyen módon létesültek, teljesen be­iszaposodtak, teljesen hasznavehetetlenné vál­tak. A szennyvíz, nemcsak hogy saját maga nem tudott a főcsatornába lefolyást találni, hanem az alsóbb részek felületét is teljésen be­iszaposította. Nád, sás és káka veri fel azt a körülbelül 500 holdat, amely à soroksári kis­gazdák tulajdona. Elsőosztályú földadót fizet­nek ez után a gazdák, pedig immár hosszú évek sora óta teljesen használhatatlanul állnak ott a földek. A gazdák nemcsak hogy vetni, ter­melni nem tudnak, de már lassanként oda fajul a helyzet, hogy legelőnek sem jó a fold. Pest­erzsébet határán elkészült az úgynevezett fe­dett csatorna, amely a Duna felé felgyülemlő vizet szabályosan leszállítj il.? EL csatornahálózat ! többi része azonban, amelynek főága 3*2 kilo" métert tesz ki, mellékága pedig legfeljebb ösz­szesen 2"5 kilométerre tehető, teljesen eldugult és elposványosította a vidéket. Igaz, hogy Pest­erzsébeten most három öreg embert odaállítot­tak a főcsatorna torkolatához és ezek tisztít­ják azt, de nagyon sokszor kell még kitava­szodni és nagyon sokszor télre fordul még az idő, amikor ezek az emberek végére járnak a dolognak és akkor is az a munka kultúrmér­nöki szempontból semmiképpen sem felel meg céljának, annak a célnak, hogy tudniillik a csa­tornát a szennyvíz lecsapolása által meg akar­juk tisztítani. A soroksári gazdák a vízjogi törvény értel­mében mélyebben fekvő földjeikről saját áldo­zataik árán sem tudják a vizet levezetni, mert nem tudnak a szomszéd határba elmenni és a szomszéd határban a csatornát kitisztítani. Az a tiszteletteljés kérdésem a földmívelés­ügyi miniszter úrhoz, hajlandó-e ennek a kér­désnek felülvizsgálatát sürgősen elrendelni, a most megindítandó közmunkák keretében, ezt a munkát — amely végeredményben nagyon csekély anyagi áldozatot kíván — minél előbb elvégeztetni és ilymódon^ akár a közmunkák keretében, akár a nemrég megszavazott úgy­nevezett vadvizek szabályozásáról szóló tör­vénv keretébe ezt a munkálatot minél előbb beilleszteni, mert odafejlődött a helyzet, hogy nemcsak a soroksári gazdáknak 500 holdja vált használhatatlanná, hanem haszmálhatatlanná válik Pesterzsébet és ; Kispest környékén el­fekvő újabb 500 hold is. Már pedig azt hiszem, ülése, 1930. november 26-án, szerdán. Budapest élelmezése szempontjából sem lehet teljesen közömbös, hogy Budapest közvetlen közelében a termelő gazdák földjei elromlanak, elnádasodnak és elkákásodnak és az a terme­lés, a fogyasztásnak az a megkönnyítése, ame­lyet 1000 hold termelése okozna a főváros la­kossága javára, elmarad s ezek a gazdák kénytelenek le&zuek sokkal drágább piacra vmni meglévő termékeiket ' Arra kérem a földmívelésügyi miniszter urat, hogy azért, mert egyes hatóságok, egyea illetékes funkcionáriusok nemtörődömsége ide juttatta a helyzetet, méltóztassék ebben a kér­désben minél előbb rendelkezni és méltóztas­sék odahatni, hogy ez a csatornázás, amely összesen legfeljebb 6 kilométert, pontosabban 5 egész és néhány tized kilométert tesz ki, amely csak a régi^ csatorna medrének kitisztí­tását célozza, minél előbb foganatosíttassék. Elírok: A földmívelésügyi miniszter úr ki­van szólni. Mayer János földmívelésügyi miniszter: T. Ház! Téves az interpellációnak az az állítása. mintha Budapest közvetlen közelében, a várost környékező községekben felállított gyáraknak szennyvizei nem lennének lecsapolva és ennek következtében a lakosság mérhetetlen károkat szenvedne. Amint bölcsen méltóztatnak tudni, az ipartörvény értelmében gyárakat csak ipar­hatósági telepengedély nyerése után lehet épí­teni, amely telepengedélyezési eljárás során a szennyvíz levezetéséről gondoskodás történik. A képviselő úr interpellációjának tárgyát tulajdonképpen az úgynevezett Salzlaken-víz­folyás rendezetlensége képezi. Az úgynevezett Salzlaken-vízfolyás Pesterzsébet határán vonul végig és legfelső szakaszán érinti Soroksár község határát is. A vízrendezéssel kapcsolat­ban Soroksár község határában az elposványo­sodott területekből körülbelül 80 katasztrális hold nádas és vizenyős terület lenne lecsapo­landó. A vízrendezésnek legfőbb akadályát az képezi, hogy a Salzlaken-vízfolyás" felső torko­lati szakaszának rendezése összefügg Pest­erzsébet és Kispet megyei városok főgyűjtő­csatornáinak kérdésével. A Salzlaken-vízfolyás ugyanis Pesterzsébet belterületein vonul át és ma már olyan mély az árok, hogy további mélyítése és nyilt árok gyanánt való kezelése közveszélyt jelentene. Á Salzlaken-vízfolyás rendezésével kapcsolatban pedig egv földalatti csatornának építése olyan költséget vonna maga után, amelyet az érdekeltek elviselni képesek nem volnának. A két megyei város főgyűjtőcsatornáinak építése tárgyában Pest vármegye alispánja augusztus 22-én tartotta meg a helyszíni tár­gyalást. Ez alkalommal azonban a két érde­kelt város a hozzájárulási költ c égek tekinteté­ben neon tudott megegyezni. En utasítottam a kultúrmérnöki hivatalt, hogy ennek a rég vajúdó kérdésnek rendezése tárgváha/n végle­ges terveket készítsen. Akadályokba ütközik azonban a kultúrmérnöki hivatal munkáia azért, mert a kérdés városrendezési érdekek­kel is összefügg, amely kérdésekben a kultúr­mérnöki hivatal nincs hivatva tervezetet ké­szíteni és javaslatot tenni. Ennek ellenére a kultúrmérnöki hivatal utasításomra foglalko­zik a tervekkel és azok rövidesen el fognak készülni. Arra nézve, hogy mikor fog befeieződni az esrész kérdés, határidőt az interpelláló kép­viselő úrnak nem áll módomban me.enel.olni , mert hiszen a vízrendezési engedélyedé« kér­dése Pest vármegye alispánjának hatáskörébe tartózik és én csak abban az esetben leszek

Next

/
Thumbnails
Contents