Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.
Ülésnapok - 1927-440
56 Az országgyűlés képviselőházának kkO csatornázás hiánya miatt a fóldmívelő lakosság súlyos károkat szenved? 2. Hajlandó-e a miniszter úr ezen visszás állapotokat sürgősen megszüntetni? Jelen interpellációmat a legközelebbi interpellációs napon szóval kívánom megindokolni. Budapest, 1930. évi november hó 10-én. Dr. Fitz Arthur országgyűlési képviselő.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Fitz Arthur: T. Ház! Pest környékének, nevezetesen Soroksár községnek súlyos, évek óta elhúzódó sérelmét szeretném a t. Ház előtt a földmívelésügyi miniszter úr figyelmébe ajánlani és kérni őt, hogy azokat a sérelmeket, amelyek a gazdákat ott kint a csatornázás körül érik, minél előbb megszüntetni szíveskedjék. Kispest, Pesterzsébet és Soroksár^ községek határosak egymással. Soroksár határa földrajzilag valamivel . mélyebben fekszik, mint Kispest ós Pesterzsébet határa. Mármost, amidőn, a kispesti gyárak iparengedélyüket megkapták, kényszeríttettek arra, hogy szennyvizük lecsapolásáról saját hatáskörükben gondoskodjanak. Ez annakidején tényleg meg is történt, az évek folyamán azonban ezek a csatornák, amelyek ilyen módon létesültek, teljesen beiszaposodtak, teljesen hasznavehetetlenné váltak. A szennyvíz, nemcsak hogy saját maga nem tudott a főcsatornába lefolyást találni, hanem az alsóbb részek felületét is teljésen beiszaposította. Nád, sás és káka veri fel azt a körülbelül 500 holdat, amely à soroksári kisgazdák tulajdona. Elsőosztályú földadót fizetnek ez után a gazdák, pedig immár hosszú évek sora óta teljesen használhatatlanul állnak ott a földek. A gazdák nemcsak hogy vetni, termelni nem tudnak, de már lassanként oda fajul a helyzet, hogy legelőnek sem jó a fold. Pesterzsébet határán elkészült az úgynevezett fedett csatorna, amely a Duna felé felgyülemlő vizet szabályosan leszállítj il.? EL csatornahálózat ! többi része azonban, amelynek főága 3*2 kilo" métert tesz ki, mellékága pedig legfeljebb öszszesen 2"5 kilométerre tehető, teljesen eldugult és elposványosította a vidéket. Igaz, hogy Pesterzsébeten most három öreg embert odaállítottak a főcsatorna torkolatához és ezek tisztítják azt, de nagyon sokszor kell még kitavaszodni és nagyon sokszor télre fordul még az idő, amikor ezek az emberek végére járnak a dolognak és akkor is az a munka kultúrmérnöki szempontból semmiképpen sem felel meg céljának, annak a célnak, hogy tudniillik a csatornát a szennyvíz lecsapolása által meg akarjuk tisztítani. A soroksári gazdák a vízjogi törvény értelmében mélyebben fekvő földjeikről saját áldozataik árán sem tudják a vizet levezetni, mert nem tudnak a szomszéd határba elmenni és a szomszéd határban a csatornát kitisztítani. Az a tiszteletteljés kérdésem a földmívelésügyi miniszter úrhoz, hajlandó-e ennek a kérdésnek felülvizsgálatát sürgősen elrendelni, a most megindítandó közmunkák keretében, ezt a munkát — amely végeredményben nagyon csekély anyagi áldozatot kíván — minél előbb elvégeztetni és ilymódon^ akár a közmunkák keretében, akár a nemrég megszavazott úgynevezett vadvizek szabályozásáról szóló törvénv keretébe ezt a munkálatot minél előbb beilleszteni, mert odafejlődött a helyzet, hogy nemcsak a soroksári gazdáknak 500 holdja vált használhatatlanná, hanem haszmálhatatlanná válik Pesterzsébet és ; Kispest környékén elfekvő újabb 500 hold is. Már pedig azt hiszem, ülése, 1930. november 26-án, szerdán. Budapest élelmezése szempontjából sem lehet teljesen közömbös, hogy Budapest közvetlen közelében a termelő gazdák földjei elromlanak, elnádasodnak és elkákásodnak és az a termelés, a fogyasztásnak az a megkönnyítése, amelyet 1000 hold termelése okozna a főváros lakossága javára, elmarad s ezek a gazdák kénytelenek le&zuek sokkal drágább piacra vmni meglévő termékeiket ' Arra kérem a földmívelésügyi miniszter urat, hogy azért, mert egyes hatóságok, egyea illetékes funkcionáriusok nemtörődömsége ide juttatta a helyzetet, méltóztassék ebben a kérdésben minél előbb rendelkezni és méltóztassék odahatni, hogy ez a csatornázás, amely összesen legfeljebb 6 kilométert, pontosabban 5 egész és néhány tized kilométert tesz ki, amely csak a régi^ csatorna medrének kitisztítását célozza, minél előbb foganatosíttassék. Elírok: A földmívelésügyi miniszter úr kivan szólni. Mayer János földmívelésügyi miniszter: T. Ház! Téves az interpellációnak az az állítása. mintha Budapest közvetlen közelében, a várost környékező községekben felállított gyáraknak szennyvizei nem lennének lecsapolva és ennek következtében a lakosság mérhetetlen károkat szenvedne. Amint bölcsen méltóztatnak tudni, az ipartörvény értelmében gyárakat csak iparhatósági telepengedély nyerése után lehet építeni, amely telepengedélyezési eljárás során a szennyvíz levezetéséről gondoskodás történik. A képviselő úr interpellációjának tárgyát tulajdonképpen az úgynevezett Salzlaken-vízfolyás rendezetlensége képezi. Az úgynevezett Salzlaken-vízfolyás Pesterzsébet határán vonul végig és legfelső szakaszán érinti Soroksár község határát is. A vízrendezéssel kapcsolatban Soroksár község határában az elposványosodott területekből körülbelül 80 katasztrális hold nádas és vizenyős terület lenne lecsapolandó. A vízrendezésnek legfőbb akadályát az képezi, hogy a Salzlaken-vízfolyás" felső torkolati szakaszának rendezése összefügg Pesterzsébet és Kispet megyei városok főgyűjtőcsatornáinak kérdésével. A Salzlaken-vízfolyás ugyanis Pesterzsébet belterületein vonul át és ma már olyan mély az árok, hogy további mélyítése és nyilt árok gyanánt való kezelése közveszélyt jelentene. Á Salzlaken-vízfolyás rendezésével kapcsolatban pedig egv földalatti csatornának építése olyan költséget vonna maga után, amelyet az érdekeltek elviselni képesek nem volnának. A két megyei város főgyűjtőcsatornáinak építése tárgyában Pest vármegye alispánja augusztus 22-én tartotta meg a helyszíni tárgyalást. Ez alkalommal azonban a két érdekelt város a hozzájárulási költ c égek tekintetében neon tudott megegyezni. En utasítottam a kultúrmérnöki hivatalt, hogy ennek a rég vajúdó kérdésnek rendezése tárgváha/n végleges terveket készítsen. Akadályokba ütközik azonban a kultúrmérnöki hivatal munkáia azért, mert a kérdés városrendezési érdekekkel is összefügg, amely kérdésekben a kultúrmérnöki hivatal nincs hivatva tervezetet készíteni és javaslatot tenni. Ennek ellenére a kultúrmérnöki hivatal utasításomra foglalkozik a tervekkel és azok rövidesen el fognak készülni. Arra nézve, hogy mikor fog befeieződni az esrész kérdés, határidőt az interpelláló képviselő úrnak nem áll módomban me.enel.olni , mert hiszen a vízrendezési engedélyedé« kérdése Pest vármegye alispánjának hatáskörébe tartózik és én csak abban az esetben leszek
