Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.

Ülésnapok - 1927-440

Az országgyűlés képviselőházának J^O. kedési lehetőségeket teremtsen magának. (Fábián Béla: Dugsegély!) Engem még egy más nagy aggodalom is félelemmel tölt el. Amikor a kormányzat már maga is belátta, hogy az ország viszonyaihoz mérten túlméretezett közigazgatást le kell szállítani, sőt ezen a téren már intézményesen is iparkodik eljárni, amikor törvényhozási úton öt év alatt 10%-kai akarja leszállítani kihalás útján, stb. a tisztviselői kart, szóval amikor a kormány maga is látja, hogy budget-nk túlméretezésén, amely legnagyobb részt személyi kiadásokra fordíttatott, — a budgetnek legalább 80%-a személyi természetű kiadás, akárminek is nevezik — segíteni kell, akkor nem ott fogja meg ezt a kérdést, ahol meg kellene fogni, a hatáskörök leszállításánál, hanem a bürokrata létszám leszállításánál. Amíg a hatáskörök itt fennállanak, amíg ez a centralizáció a központban meglesz, addig újra és újra ki fogja tenyészteni a maga bürokratáit. (Zaj a jobb- és a baloldalon-) Amíg ez meg nem szűnik, addig ebben az országban rend, békesség és gazdasági együttélési lehetőség nem lesz. (Rassay Károly: Ez így van!) A helyett tehát, hogy ott fognánk meg a kérdéseket, hogy a minisztériumokba szükség nélkül felszippantott, az alábbvaló, legapróbb kis ügyekben is megnyilatkozó hatásköröket lefaragnék s a minisztériumok hatáskörét oda koncentrálnók, ahova való, a nagy elvi vezeté- ! sek, a nagy célkitűzések műhelyévé, a helyett ahány javaslatot a nyári szünet után való ülésezésünk óta ide a kormány behozott, mind- j egyik törvényjavaslat újabb és újabb tisztviselőszaporítással jár, mert mindegyik hatáskör-kiterjesztést jelent, a hatáskör-kiterjesztés . pedig feltétlenül maga után vonja^ az azt adminisztráló tisztviselői kar növekedését. Miután én az országot ettől féltem s az országot végveszedelemben lévőnek látom s ha a főispáni értekezlet, amely a napokban volt a belügyminisztériumban... (Malasits Géza: Letagadták!) Nagyon sokat megcáfoltak már Magyarországon, ami éppen azért volt igaz, mert megcáfolták. (Rassay Károly: így van!) Nagyon jól tudjuk, ha a főispán urak csak- : ugyan olyan jelentést tettek, akkor az egyszer az igazságnak tényleg megfelel... (Br. Pod- ; maniczky Endre: Nem is volt értekezlet!) Elnök (csenget): A képviselő úr kijelentése j sértő a főispáni karra. (Zaj.) Bocsánatot kérek, nem tudok hangosabban beszélni, mert egészségi állapotom nincs egészen rendben. Azt mondottam, hogy a képviselő úr kijelentésében a főisfpáni karra vonatkozólag sértés foglaltatik. Kérem a képviselő urat, méltóztassék az ilyen kijelentésektől tartózkodni. Gaal Gaston: Tisztelettel tudomásul veszem ezt a rendreutasítást, amelyet ugyan nem ér- i demlek. Azt hiszem, a mélyen t. elnök úr valamit félre méltóztatott érteni, mert én itt a főispáni karra vonakozólag a legcsekélyebb sértő nyilatkozatot sem tettem. (Kun Béla: Azt is letagadják, hogy ellenzéki hangulat van az or- j szagban! — Zaj.) Miután tehát én az ország megmentését abban látom, hogy sikerül-e az ország budgetjét megfelelően leszállítani, a budgetleszállítás pedig másképpen teljesen lehetetlen, mint úgy, hogy az országot aránytalanul terhelő közigazgatási ^terheket az országról levegyen, aminek előfeltétele a miniszteriális, a központi hatáskörök megfelelő leszállítása, (F. Szabó Géza: Nagyon helyes!) ez a javaslat pedig homlokülése, 1930. november 26-án, szerdán. 45 egyenest ellenkező tendenciát követ, a javaslatot természetesen nem fogadom el. (Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon. — A szónokát számosan üdvözlik.) Elnök: T. Képviselőház! Gaal Gaston képviselő úrnak beszéde elején tett s hozzám intézett nyilatkozatára a következőket jelentem ki. A házszabályok 48. §-a szerint az előadót a bizottságok saját tagjaik közül esetenként választják. A házszabályokban kifejezett rendelkezés oly természetű összeférhetlenségre, amelyet Gaal Gaston képviselő úr kifogás tárgyává tett, nincsen. A dolog természete és az eddig követett gyakorlat szerint is az előadónak a bizottság elvi álláspontját kell képviselnie, de vannak ellenkező precedensek is. (Gaal Gaston: Csak újabban, elnök úr!) Nem újabban, régebben. Az ellentétek elbírálása az előadó megítélésére tartozik, mert a házszabályok ez irányban szankciót nem tartalmaznak, sőt a házszabályok 150. §-a szerint az előadó a részletekre vonatkozólag módosításokat mindig nyújthat be, amelyek természetesen :az eredeti szöveggel igen sokszor ellentétben vannak. Görgey István előadó kíván szólani. Görgey István előadó: T. Ház! Miután Gaal Gaston igen t. képviselőtársam beszéde elején engem személyileg aposztrofált és felszólított, hogy az energiiajavasiattal kapcsolatban, miután egy részletkérdés tekinteteben a bizottság álláspontjával szemben mint előadó az eredeti törvényjavaslatban lefektetett álláspontot képviselem továbbra is, mondjak le előadói tisztemről. Igen t. Képviselőház! Az elnök úrnak előbb elhangzott enunciációja után tulajdonképpen felesleges lenne, hogy ebben a kérdésben én is szót kérjek, de pár szót mégis szükségesnek tartok elmondani. Magam is azon az állásponton vagyok, hogy az előadó mindaelídig, amíg az előadói tisztét betölti, a bizottság elvi álláspontját képviseli itt, (Gaal Gaston: A bizottság előadója!) azonban az előadónak sem lehet kevesebb joga, mint bármely más képviselőnek. (Gaal Gaston: Szálljon le az előadói székből.) A házszabályok 50. §-a, amely szabályozza a bizottsági tárgyalás rendjét s módot nyújt arra minden képviselőnek, aki tagja a bizottságnak, hogy részint kisebbségi véleményt, részint külön véleményt nyújtson be és nem mondja ki a házszabály, hogy az előadónak ez a joga nem áll fenn. I)e továbbmenve a házszabályok 150. §-a határozottan kimondja, hogy az előadó bármikor adhat be indítványt, ellenindítványt. Ebből logikusan következik, hogy az előadónak biztosítják a házszabályok azt a jogot, hogy ellenindítványt vagy indítványt adhasson be a bizottság által elfogadott szöveggel és törvényjavaslattal szemben, hogy a törvényjavaslat részletkérdései tekintetében az előadónak lehet különvéleménye és lehet más álláspontja, mint a bizottság többségének. (Peidl Gyula: Ellentétes a parlamentarizmussal!) . Ha Gaal Gaston igen t. képviselőtársam veszi magának azt a fáradságot, hogy az én tegnap elmondott előadói beszédemet végigolvassa, akkor megállapíthatja ebből a beszédből azt, hogy én mint előadó igenis a bizottság álláspontját képviseltem az utolsó betűig és arra a részletkérdésre!, amelyre vonatkozólag a törvényjavaslat részletes tárgyalásánál fogom megindokolni az általam beadott indítványt, nem is tértem ki előadói beszédemben. De meg kell említenem még egy dolgot.