Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.

Ülésnapok - 1927-453

Az országgyűlés képviselőházának 453. ülése 1930. évi december hó 19-én, pénteken, Almásy László elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1925:

XXVI. te. 28. és 29. §-aiban foglalt rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — Gróf Bethlen István miniszterelnök beszéde Fábián Béla december 17-iki felszólalása tárgyában. Felszólaltak : Fábián Béla és Farkasfalvi Farkas Géza. — A legközelebbi iüós idejének ós napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A hormány részéről jelen vannak : gróf Bethlen István, Scitovszky Béla, Zsituay Tibor. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 2 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyv-ét' vezeti Urbanics Kálmán jegyző úr; a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Szabó Zoltán jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Griger Miklós jegyző úr. Napirendünk szerint következik az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1925. évi XXVI. te. 28. és 29. §-aiban foglalt rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző f urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a törvényjavaslatot.) Elnök: Vitának helye nincs. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja s azt tárgyalás és Ihozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszi át. A miniszterelnök úr kíván nyilatkozni. Gr. Bethlen István miniszterelnök: T. KéoviselŐház! (Halljuk! Halljuk!) A tegnapelőtti ülés folyamán Fábián Béla t. képviselő úr bizonyos adatokat hozott fel a visszaélésekre vonatkozólag, amelyek állítólag a népjóléti minisztériumban követtettek el. Tekintettel arra, hogy ezek az állítólagos visszaélések szóbeszéd tárgyát képezték, nemcsak a minisztériumban, hanem kint, a közönség körében is, előzetesen már a népjóléti minisztérium kebelén belül is megindult egy belső vizsgálat, sőt továbbmenőleg, a számszék értesülvén ezekről a mendemondákról, a maga részéről is vizsgálatot indított. Amint a t. képviselő úr felszólalása itt elKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ. XXXII. hangzott, magamhoz kérettem a iszámszék elnökét, valamint Scholtz Kornél államtitkár urat, hogy tájékozást nyerjek azokról az ügyekről, amelyek itt felhozattak. Mindkét részről megfelelő felvilágosításokat kaptam és egyelőre a népjóléti miniszter úr nevében csak azokat az adatokat kívánom ismertetni, amelvek az ő iniciatívájára vizsgálat tárgyát képezték. Ennek a vizsgálatnak eredményeit kívánom itt közölni. A t. képviselő úr mindenekelőtt felhozta a mátrai szanatórium ügyét. (Halljuk! Halljuk!) Megengedi a mélyen t. Ház, hogy az errevonatkozó adatokat felolvassam, tekintettel arra, hogy magam nem lévén a népjóléti tárcának gondozója, ezeket az adatokat precízen kívánom a Ház elé terjeszteni; (Halljuk! Halljuk!) (Olvassa): «A .mátrai iszanatórium építkezését intéző építési bizottság Vass József miniszter úr haláláig az ő személyes elnöklete alatt állott. A bizottságban a hivatalos előadókon kívül a szakszerűség és pártatlanság teljes biztosítása végett egy hivatalos kötelékben nem álló, közismerten jeles műépítész és egy ugyanilyen gépészmérnök is

1 helyet foglalt. A munkálatok vállalatba adásáról, valamint az építkezés folyamán szükségessé vált többkiadások engedélyezéséről a miniszter a szakértői vélemények megihallgatásával beható tárgyalások után minden egyes esetben önmaga határozott. Az, hogy a három éve folyó építkezés az előirányzatnál többe került, részint a munkabérek időközben beállott és hatóságilag igazolt 42— 48%-os emelkedésében, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Csökkentek a munkabérek!) részint abban a körülményben leli magyarázatát^ hogy az eredeti terveken az Országos Közegészségi Tanács, a minisztérium műszaki osztálya és az építőbizottság szakértőinek megokolt javaslatára változtatásokat kellett tenni.• Az építkezési költség nagyságát illetően figyelembeveendő az, hogy az Összes t építési anyagot 14 kilométer távolságban levő vasútállomásról a tenger szín felett 700 méter magasságban fekvő helyre kellett szállítani, hogy a terepalakulat nagyimérvű földmunkákat tett szükségessé, és hogy a munkások, különösen a részben Budapestről küldött szakmunkásokat» 63