Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.

Ülésnapok - 1927-452

Âz országgyűlés képviselőházának U5%> nak ez a sejtése egyúttal beismerése annak, hogy a választójog- kérdése valóiban aktuális, hogy a választójog kérdésének egész komplexu­mát fel kell vetni. Ha ez a javaslat egymagában állana és a választójog kérdésében más tennivaló valóban nem akadna, akkor sem tudnék lelkesedni ezért a t javaslatért, mert én nem szívesen bízom a választók sorsát, a választójog megállapítását a számlálóbiztosokra. En sokkal szívesebben lá­tom ezt a kérdést az önkormányzat hatásköré­ben. Ha az önkormányzat felügyelete alatt tör­ténik meg az összeírás, mindenesetre sokkal több ia biztosíték a tekintetben, (F. Szabó Géza előadó : Ügy fog történni í ) hogy senkit választó­jogától elütni inem fognak. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Személyileg ugyanazok!) A yálasztóbiztosi rendszerről nekünk, különösen itt Budapesten, a múltból igen szomorú tapasz­talataink vannak. Házakat, egész (házsorokat és egész utcá­kat hagytak ki ezek a választóösszeíró bizto­sok, akik pedig esküt tettek és így elméleti elgondolás szerint munkájukban bízni lehetne, mégsem lelhet megbízni munkájukban, amit bizonyít a választók létszámának végső ered­ménye is. A szavazók száma még az 1925. évi XXVI. te. kereteit figyelembe véve is olyan kicsiny százalékarányt mutat, hogy itt feltét­lenül konstatálható a szavazók mesterséges irtása, természetesen a számláló biztosok ré­széről. Nem akarok általánosítani, nem vala­mennyi élt vissza a maga hatalmával és bár­dolta le a szavazókat, de egy része feltétle­nül, ami a számok eredményében is jelentke­zik, Budapesten például az országos választá­sokra jogosult választók száma alig 30%-a a lakosságnak, országos viszonylatban még ke­vesebb, 20—25%; ezzel szemben Németország­ban, Angliában az 50%-ot is meghaladja és még Franciaországban is túlhaladja a ma­gyar arányszámot; noha Franciaországban a nőknek nincs még ezidőszerint szavazati jo­guk, a választók száma mégis több, mint amennyi a magyar választók száma, inkluzive a nőkkel. Itt tehát feltétlenül hibának kell lenni a törvény végrehajtását illetően. A szavazati jog megállapítása és a szavazati jogosultság le­rögzítése nem történt olyan gondossággal és olyan körültekintéssel, amilyenre ilyen fontos közjogi jogosítványoknál feltétlenül szükség van. En azt hiszem, hogy mi ma a parlamen­tárisoknak nevezett országok között majdnem a legutolsó helyen állunk a szavazók arányá­val az összlakossághoz viszonyítottan, ami azt jelenti, hogy ezzel a kérdéssel csínján kell bánni s nem szabad úgynevezett, összeíró biztosokra bízni ezt a nagyon fontos kérdést. T. Képviselőház! Ennél a rendszernél sok­kal őszintébbek azok az uralmi rendszerek, amelyek nyiltan szakítanak a parlamentariz­mussal, megmondják, hogy nekik erre szüksé­gük nincs és diktatórikus alapra helyezkednek, mert ezek nyíltan megmondják, hogy mit akarnak és vállalják érte a politikai és a tör­ténelmi felelősséget. De erről majd később. En a választójog kérdésének felvetését több szempontból tartom szükségesnek és ak­tuálisnak. Legelsősorban azért tartom felve­tendőnek ezt a kérdést, mert ez az országgyű­lési ciklus végefelé közeledik. Ha ki tudja húzni ez az országgyűlés a neki megszabott életidőt, amely még hátra van, — amit én szerencsétlenségnek tartanék az országgyűlés mai összetétele miatt — akkor is csak egy esz­tendő áll már rendelkezésre, mert hiszen ülése 1930 december 18-án, csütörtökön. 425 1932 janár 1-ével az országgyűlés mandátuma törvény szerint megszűnik. Egy esztendő áll tehát rendelkezésre. Ezt az egy esztendőt sze­rintem fel kellene használni arra, hogy az 1925; XXVI. t.-c.-et megfelelően módosítsuk, a demokratikus követelményeknek megfelelően, feltéve, hogy van a kormányban és a rend­szerben készség arra, hogy ezen a téren halad­jon.^ A ciklus lejáróban van, gondoskodni kell tehát az úi választójog:! törvényről. Nem tartom lehetségesnek, nem tartom megengedhetőnek, hogy az 1925 : XXVI. te. alapján Magyarországon még egyszer képvi­selőházi választások lehessenek. A nyilt szava­zás gyalázatát... Elnök: Kérem a képviselő urat, vegye figyelembe, hogy amiket a képviselő úr előad ennek a törvényjavaslatnak keretében, nem tartozik a törvényjavaslathoz. Tessék a tör­vényjavaslat kereteiben maradni. Propper Sándor: Teljesen összefügg ez a javaslattal! (Farkas István: A választójogi törvény módosításáról van szó.) Elnök: Ez nem^ választójogi törvény, ez tisztán a népszámlálásra vonatkozik. Propper Sándor: Nekem különvéleményem van, amelyet ismertetni fogok s amelyet tar­tozom a plénum előtt megokolni. Elnök: Mindenesetre a házszabályok kere­tein belül. Propper Sándor: A házszabályok nem le­hetnek olyanok... Elnök: Kérem képviselő úr, ne tessék az elnökkel yitába bocsátkozni. Tessék folytatni beszédét és tessék magát a házszabályokhoz és az elnöki ' intelemhez tartani. (Zaj a szélső­baloldalon.) Propper Sándor: A nyilt szavazás gyalá­zatát — és itt hagsúlyozom, hogy ezt az epi­tetont nem én használom először a nyilt • sza­vazással kapcsolatban itt a Képviselőház­ban ... Elnök: Az epiteton használatát tessék ke­rülni, képviselő úr. Ez beleütközik a parla­menti illembe. Propper Sándor: ...le kell törölni az or­szággyűlés ábrázatáról. (Zaj.) Ezzel nem áll­hatunk imégegyszer a világ elé, különben nem tudjuk megnyerni a demokratikus világ rokonszenvét és barátságát Magyarország szá­mára és javára. (Br. Podmaniczky Endre: Oroszország! — Farkasfalvi Farkas Géza: Ha mindnyájan a mellett dolgoznánk kint, akkor megriyernők. De nem mindnyájan dolgozunk mellette!) Mindnyájan a mellett fogunk dol-, gozni abban a pillanatban, mindnyájunk szá­mára előáll a lehetősége annak, hogy a mellett dolgozzunk, amikor Magyarországon is ren­des, demokratikus, elfogadható aggálytalan parlamentáris uralom lesz. (Zaj.) T. Képviselőiáz! Ismétlem, sokkal őszin­tébb és becsületesebb a szovjet és a fasizmus rendszere, mert mind a kettő azt mondja, hogy nem kell parlamentarizmus, mind a kettő azt mondja... Elnök: Kérem, képviselő úr, tessék a tör­vényjavaslattal foglalkozni. Propper Sándor: Kérem, én a különvéle­ményt indokolom. Elnök: A képviselő úr itt egy általános választójogi vitát nem vezethet be. Tessék a tárgyhoz szólani. Propper Sándor: Én a különvéleményt okolom meg. Itt van a különvéleményem. Ebbe bele van foglalva az általános választó­jog módosítására vonatkozó javaslat. .(F. Szabó Géza előadó: Csak ha a Ház nem fogadja el 59*

Next

/
Thumbnails
Contents