Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.

Ülésnapok - 1927-451

Àz országgyűlés képviselőházának J/.51. iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Egyidejűleg elintézést nyert a Magyarországi Műnká»egyesületek Szövetségének és a Keresztény Szocialista Magántisztviselők Országos Szövetségének kérvénye is. Ezek után előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki: 1. a most letárgyalt törvényjavaslat harmadszori olvasása, 2. az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényben foglalt rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Méltóztatnak ezen napirendi javaslatomat elfogadni? (Igen!) Akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Most pedig áttérünk az^ interpellációkra. Következik a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr szóbeli válasza Beck Lajos képviselő úrnak folyó hó 10-én előterjesztett interpellációjára. A miniszter úr óhajt szólani. Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. Ház! Beck Lajos nagyrabecsült barátom az állami színházaknál a gazdálkodásban elérhető megtakarítások ügyében a «ajtóban megjelent közlésekkel kapcsolatban egy interpellációt intézett hozzám. Mielőtt a dolog érdemére áttérnék, szeretném kiemelni azt, hogy a kultuszminisztérium alá tartozó nagy intézmények mindegyikének vezetői megjelentek a kultuszminisztériumban és ott úgy az illetékes ügyosztály, mint pedig a költségvetési ügyosztály főnökével együtt átbeszélték azokat az elveket, amelyek szerint bizonyos megtakarításokat elérni remélünk. Olyan akcióról volt tehát •szó, amely nem szorítkozik kizárólag az állami színházakra, hanem amely kiterjedt a kultuszminisztérium fennhatósága alatt álló összes intézményekre. Hiszen az természetes, hogy mikor az állam szinte heroikus erőfeszítéseket tesz a végből, hogy egyfelől bevételeit némileg emelje, másfelől kiadásait csökkentse, minden resszortminiszternek kötelessége az, hogy az alá tartozó nagy intézmények vezetőivel a megtakarítási dolgokat átbeszélje. Ez történt az állami színházaknál is. Ezen a megbeszélésen nem is vett más részt, mint a költségvetési és a művészeti osztály főnöke és a M. Kir. Operaház s a Nemzeti 'Színház főigazgatója. Ilyen körülmények között, minthogy ezek hivatalnokok között folyt tanácskozások voltak, autentikus hírek ki sem szivároghattak, mert nem tételezhetem fel egyik alkalmazottról sem azt, hogy amit ott a miniszter velük bizalmasan átbeszél, azt kifecsegik olyan alakban, amint azután a dolgok a lapokban megjelentek. Tehát itt tulajdonképpen felelőtlenül terjesztett hírekről volt szó, amelyek szerenoiére nem is okoztak nagyobb bajt, minthogy a lapok egy része nekem esett. De az ember miniszterségének tizedik évében (Éljenzés jobbfelöl. — Kabók Lajos: Megint jubileum lesz! — Farkasfalvi Farkas Géza: Ez méltó jubileum lenne, olyan alkotások után!) ilyenek iránt már különös érzékenységgel nem viseltetik. Igen t. Ház! Ilyen körülmények között csodáltam, hogy amikor nyilatkozatot tettem a lapokban^ arról, hogy semmi más nem történt, mint előkészületek a dolgok átvizsgálására, akkor itt sajtókatmpányszerű akció folyt és pedig nemcsak az ellenzéki, hanem csodálatos módon még a kormánypárti lapokbari is, amit őszintén megmondva, elég sajátságosnak tartok. Ennek az akciónak keresztülvitelével a költségvetési osztály főnökét, Mészáros helyettes I KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXXH. ülése 1930 december 17-én, szerdán. 41

S államtitkár urat híztam meg és pedig megbíztam őt ezzel azért, mert hiszen az állami színházak nemcsak művészeti intézetek. Minden egyes állami színház egy nagy üzem is, ahol a szorosan vett művészeti kiadásokon, nevezetesen a művészeknek fizetésén kívül, «gyéb alkalmazottaknak igen számottevő járandóságai vannak és amellett igen jelentékeny dologi kiadások is, amelyekkei lehet takarékosan bánni és lehet egy kicsit bővebben is költekezni. Ilyen körülmények között nekem kötelességem volt az, hogy az állami színházak üzemét megvizsgáltassam a gazdaságosság szempontjából is. Azt hiszem, ezért nemcsak, hogy támadásban nem sza; had, hogy engem részesítsenek, (Farkasfalvi Farkas Géza: Ügy van! Ügy van!) hanem az ilyen időszakiban,^ amikor a takarékosság parancsoló szükségesség, ez olyan dolog, amely elől kitérni sem lehet. De tovább megyek. Ha nem lennénk ilyen súlyos helyzetben, amilyenben vagyunk, akkor is meg^ kellene ezt tenni, mert a miniszternek kötelessége, hogy az alatta álló intézményeket ne csak hivatalos, bürokratikus szemmel nézze, hanem időnként szakértőkkel részletes vizsgálatot is folytasson náluk. (Ügy van! Ügy van! a középen.) Az a körülmény, hogy Mészáros helyettes államtitkár urat bíztam meg. az állami színiházak átvizsgálásával, ma Fábián Béla igen t. képviselő úrnak alkalmat adott arra, hogy a kultuszminisztériumnak ezt a tisztviselőjét megtámadja. Végtelenül sajnálom, hogy ő ezt a támadását állítólagos visszaélések leleplezésével kapcsolatosan tette, ami nagyon könynyen azt a látszatot keltheti, — remélem, hogy az igen t. képviselő úrnak nem volt ez az intenciója — minthogyha Mészáros Károly helyettes államtitkár úrnak is hasonló dolgokat lobbanthatna a szemére. (Farkas Elemér: Nem lojális eljárás!) Mészáros Károly a magyar bürokrácia egyik büszkesége. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a közéven.) Egyike a legjobb, legmunkásabb és legönzetlenebb tisztviselőknek, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a közéven.) aki két ügyosztályt vezet: a költségvetési ügyosztályt és az alapítványi ügyosztályt, amelyek a kultuszminisztériumnak talán két legfontosabb ügyosztálya; mindenesetre a legnagyobb .anyagi horderővel bíró ügyeket ott intézik. Azért bíztam ezeket az ügyosztályokat a nevezett államtitkár úrra, mert óriási a munkabírása, nagy a tudása, nagy a munkaszeretete és abszolút integer a jelleme. [Ügy van! Ügy van! jobb felől. — Farkasfalvi Farkas Géza: Ez a fontos! Ma ez a legfontosabb! Abszolúte tiszta0 Szóvá tétetett ezzel kapcsolatban a «dugsegély» kifejezés. En a «dugsegély» kifejezés ellen a leghatározottabban tiltakozom. Mióta az állam anyagi helyzete nehezebbé vált, a kultuszminisztériumban lineáris jutalmak nem voltak; nem voltak ebben a költségvetési esztendőben és nem voltak már a tavalyi nyár elején sem, mint az régebben lenni szokott, mert az állam anyagi helyzete ezt már nem engedte meg. Korábban, amikor linearis segélyek voltak, ezeket nyilt sisakkal csináltam meg és azokért én vagyok felelős, az a miniszter, aki a segélyeket adta, de semmiesetre sem azok a tisztviselők, akik kapták. (Ügy van! Ügy van! — Taps jobbfelől.) En ezért teljes mértékben állom a felelősséget, (Helyesles jobbfelől.) mert addig, amíg az állam anyagi helyzete megengedte, hogy a tisztviselőkről jobban gondoskodjunk, ezt meg kellett tennie egy, minisztériumát olyan erősen megdolgoztató miniszternek, mint én vagyok. Most nem )