Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.
Ülésnapok - 1927-451
Az országgyűlés képviselőházŐMak U51. ter úrnak óhajtjuk biztosítani és esetleg nem tudnók azt megadni egy másik kultuszminiszter úrnak. Az ötödik bekezdéshez beadott módosító indítványomat, mivel azt Temesváry előadó úr elfogadta, tisztelettel visszavonom. Elnök: A képviselő úr az ötödik bekezdéshez beadott módosítását is visszavonta. Szólásra következik? Griger Miklós jegyző: Kocsán Károly! Kocsán Károly: T. Ház! Beterjesztett módosításomban a törpeiskolák számát fixirozni kívántam. Mivel a fixirozott szám lehetetlenné teszi az itt kontemplált összevonásokat, módosító indítványomat tisztelettel visszavonom. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Griger Miklós jegyző: Pintér László! Pintér László: T. Képviselőház! Csak egy mondatban kívánok megelégedésemnek kifejezést adni, hogy a bizottsági tárgyalás során sikerült mindazokat az aggodalmakat eloszlatni, amelyek a felekezeti oktatás, illetőleg az eredeti szöveggel szemben fennálltak. Mivel ezek a most beterjesztett módosítások aggodalmamat teljesen eloszlatják és megnyugtatnak, én örömmel üdvözlöm, hogy a plattformot sikerült megtalálni, melyen a javaslat intenciói sérelme nélkül az Egyház iskolafenntartó jogának elve megóvatott és sérelem nélkül fenntartatott. Másodszor pedig szükségesnek tartom, hogy mint egy kisebbségi kerület képviselője, szintén kifejezzem amaz örömömet, hogy a nemzet lojalitása jut kifejezésre abban a mondatban, amelyet Temesváry t. barátom és képviselőtársam indítványozott, hogy tudniillik ez a szakasz a kisebbségi iskolákra nem vonatkozik, dokumentálván ezzel azt, hogy nálunk a kisebbségi kérdést nemcsak szónoklatokban, Ihanem tettekben is kívánjuk szolgálni. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Griger Miklós jegyző: Senki sincs feljegyezve. Elnök: Az előadó úr kíván szólni. Temesváry Imre előadó: T. Képviselőház! A 15. § 2. bekezdésének folytatásaként Ötvös t. képviselőtársam által benyújtott pótló indítványt a magam részéről is elfogadandónak tartom, amennyiben ez azt a célt szolgálja, hogy a tanítási időn kívül ezek az állam által átvett iskolák rendeltetési céljuknak átadandók. Ugyancsak a 15. § 6. bekezdésénél, amely szerint a tanítói kinevezési jog 1932. december 31-ével szűnik meg, a törvényjavaslat eredeti szövege szerint, Ötvös t. képviselőtársam ezt az időt egy évvel megrövidíttetni kívánja, ennek következtében én is kérem, méltóztassanak Ötvös képviselőtársam módosító indítványát elfogadni. (Helyeslés jobbfelől. — Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és* közoktatásügyi miniszter szólásra jelentkezik. — Felkiáltások jobbfelől: Halljuk a miniszter urat!) Elnök: A miniszter úr még a vita bezárása előtt ' kíván szólni? (Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter: A vita bezárása^ után!) Elnök: Kérdem, kíván-e még valaki a szakaszhoz hozzászólni? (Nem!) Ha senki sem kíván szólani, a vitát bezárom. A kultuszminiszter úr kíván nyilatkozni. Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. Ház! Elfogadom ötvös igen t. barátomnak mindkét módosítását. Elfogadom azért, mert azt óhajtom, hogy ezt a szakaszt azzal a megértéssel fogadjuk el és ülése 1930 december 17-én, szerdán. 411 hajtsuk is végre, amellyel az előzetes tárgyalásokat folytattuk. En megkértem mindazokat a képviselő urakat, íakik mint szakemberek vagy egyébként felekezeti érdekeltségüknél fogva ezekkel a kérdésekkel behatóan foglalkoztak, hogy üljünk össze és beszéljük meg a kérdést. Ezeknek az eszmecseréknek során megállapodtunk azokban a módosításokban, amelyek itt javasoltattak, s meg vagyok győződve róla, hogy elfogadásuk az országban közmegnyugvást fog kelteni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásjoga többé senkinek nincs. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 15. §-t bekezdésenként fogom előterjeszteni, és pedig először is az 1. bekezdés eredeti szövegét, szemben az előadó úr indítványával. Amennyiben a bekezdés eredeti szövegét nem méltóztatnak elfogadni, az előadó úr javaslatát jelentem ki elfogadottnak. Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatik-e az eredeti szöveget, szemben az előadó úr indítványával, elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház az eredeti szöveget nem fogadta el, ellenben elfogadta az előadó úr indítványát. Most következik a 2. bekezdés. Itt az eredeti szöveggel szintén szemben áll az előadó úr indítványa. Amennyiben az eredetit nem méltóztatnak elfogadni, az előadó úr javaslatát jelentem ki elfogadottnak. Kérdem tehát a t. Képviselőházat, méltóztatnak-e az eredeti szöveget, szemben az előadó úr indítványával, elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház az eredeti szöveget nem fogadta el, ellenben elfogadta az előadó úr indítványát. A 2. bekezdésnél van ötvös Lajos képviselő úr pótlása, amelynek elfogadását az előadó úr is javasolta. Méltóztatnak-e a 2. bekezdésnél ötvös Lajos képviselő úr indítványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház Ötvös Lajos képviselő úr indítványát elfogadta. A 3. és 4. bekezdés meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. Az 5. bekezdés eredeti szövegével szemben áll az előadó úr javaslata. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, az előadó úr javaslatát jelentem ki elfogadottnak. Kérdem tehát, méltóztatnak-e elfogadni az eredeti szöveget, szemben az előadó úr javaslatával, igen vagy nem? (Nem!) Ennek folytán >az előadó úr indítványát jelentem ki elfogadottnak. A 6. bekezdés eredeti szövegével .szemben áll Ötvös Lajos képviselő úr indítványa, amelyet az előadó úr is elfogadott. Kérdem tehát a t. Kép viselőiházat, méltóztatik-e az eredeti szöveget, szemben ötvös Lajos képviselő úr indítványával elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház a 6. bekezdést Ötvös Lajos képviselő úr indítványával együtt fogadta el. így ezt a törvényszakaszt letárgvalván.^ következnék a 16. §, de ezt megelőzőleg az előadó úr kíván szólni. Temesváry Imre előadó: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) A régi 16. § helyébe bátor vagyok új 16. § beiktatását kérni, (Halljuk! Halljuk!) amely a következőkép szólana (olvassa): «Az 1928 : XLI. te. 5. §-ának 3. bekezdése alapján a kiosztott földek elvétele, úgyszintén bármi okból megüresedett földek újból juttatása tárgyában határozathozatal az Országos Földbirtokrendező Bíróságtól a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságának hatáskörébe utaltatik. (Elénk
