Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.

Ülésnapok - 1927-451

374 Az országgyűlés képviselőházának U51 ülése 1930 december 17-én, szerdán. zek — hiányzik a Vass-féle temetkezési pénzből. Ez úgy van elszámolva, hogy 18.000 pengőért ... (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Fábián Béla:.. • Vass József temetésére csináltattak 9 zsakettet és vásároltak 9 cilindert. (Nagy mozgás. Egy hang a jobboldalon: Ez igaz! — Éhn Kálmán: Kik csinálták? — Gál Jenő: Felruházás! akció! — Malasits Géza: Vén fiúk felruházási akciója! Ezt ott elnevezik népjólétnek! — Kun Béla: Szinte nem lehet elhinni! — Nagy mozgás és zaj a Ház minden oldalán. — Elnök csenget. — Gál Jenő: Ez a beszéd maga is temetés! — Farkasfalvi Farkas Géza: Ha igaz, rettenetes dolog; nem védheti senki! — Szabóky Jenő: Ilyet nem lehet védeni!) Elnök: A képviselő urakat figyelmeztetem ... (Zaj. — Pakots József: Ernszt Sándor ezektől betegedett meg!) Képviselő urak, így tanácskozni nem lehet. Ha a képviselő urak nem maradnak csendben, kénytelen leszek felfüggeszteni az ülést. (Peidl Gyula: Kétségbe kell esni! Hogy lehet itt nyugodtan tanácskozni! Borzalmas!) Fábián Béla: 18,000 pengő hiányzik a tisztviselői segélyalapból is. Ebben az üfryben megindult a vizsgálat és az a tisztviselő, aki az egész tisztviselői alapnak vezetésével és ennek a 18 000 pengőnek a kezelésével is meg van bizva, nem tudta, hogy a tisztviselői segélyalapból az ő tudta nélkül 18.000 pengőt felhasználtak. Erre ez a szegény tisztviselő követelte a fegyelmi eljárást. írásban, sőt tovább ment, elment saját kaszinójának vezetőségéhez és a kaszinóban követelte maga ellen a vizsgálatot ebből az ügyből kifolyólag, mondván, hogy ő tisztességes ember, ő nem lopta el a tisztviselők pénzét s erre most az történik, hogy a fegyelmi vizsgálattal kapcsolatosan most azon gondolkoznak, hogyan lehetne ezt az ügyet úgy elintézni, hos-y ebből az ügyből kifolyólag senkinek semmiféle baja ne legyen. Rpvniélem, hoe"y mai feltol alánommal kapcsolatban sem ezt. «em a többi ügyet ísry elintézni a. né"oióléti minisztériumban többé nem lehet. Mert ha van :S7ük«ég nénínléti minisztériumra, akkor a nép jóléte érdekében van szükséír. nem nedig egvp<3 tisztviselő urak jóléte érdekében (Xázár Mikló«: Parlamenti Ibizoftságot! — Zaj. — Pakots József: Augias Mállói a! — Erdélyi Aladár: Nem kell az istállót lebecsülni! — Pakots József: Hja, azjehet! — Kun Bél«: Helves! Ez egy nagv kijelentés volt a túloldalról! — Zai. — Gál Jenő: Egy kis roszszuPót lesz a, néni életiben! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! A kénviselő urakat kérem, méltóztassanak tartózkodni a megjegyzésektől. Fábián Béla: T. Képviselőház ! A rokkantalapból hiányzik 70 000 pengő. Van helyette két nyu-frta. Az e^vik nyugta, szól 30 000 pengőről, a másik nyugta szól 40 000 pengőről. Mindkét nyugtát Angyal Kálmán miniszteri tanácsos úr nvuitotta be. Az ellene megindított vizsgálat folyamán Angyal Kálmán miniszteri tanácsos úr további nyugtákat mutatott fel. amelyek e rokkan tóén 7ek felhasználása tekintetében a miniszteri tanácsos urat fedik. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a rokkan tpénzekből az előbb felsorolt összegeken kívül ugyancsak további 70 000 pensrőt használtak fel nem a rokkantak eálíaira. (Zaj és felkiáltások a jobb- és a baloldalon: Mire? — Bródy Ernő: Nem a rokkantaknak! — Malasits Géza: Hát kérem, elfogyott!) Ugyanakkor, amikor ezek az urak önmagukkal szemlben nem sajnálják a pénzt, a Lipótmezőn egy altiszt karácsonyi segélyére ugyanők 2 pengőt utalnak ki, a takarítóasszonyoknak karácsonyi segélyre egy pengőt utalnak ki. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hallatlan! — Bródy Ernő: Mit kapnak a rokkantak? Mindenki kap és mit kapnak a rokkantak*? — Malasits Géza: Kilencvenkét fillért egy hónapban!) T. Képviselőház! Méltóztassanak megengedni, hogy az egész bozótból még csak egyetlenegy példát hozzak ide. (Halljuk! Halljuk!) Fel kell hívnom a figyelmet ez alkalommal a szegény magyarok kergetésére. A háború befejezése után, amikör a takarékosságról beszélünk, talán mégis felesleges a menekültügyi osztály, amely csak arra való, hogy a belügyminisztériummal egyetértve, footballjátékot játszón a szerencsétlen idekerült emberekkel. (Felkiáltások: így van!) A beköltözésnél a népjóléti kérdezi meg a belügyet a honosításnál a belügy kérdi meg a népjólétit, megszánván a szegény magyarokat (Felkiáltások: Így van! — Gál Jenő: Akiket kikergetnek!) és mélyítvén az elszakított területeken lakó magyarokkal szemben a szakadékot. (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) T. Képviselőöiáz! Azokhoz az adatokhoz, amelyeket itt elmondtam, kommentárt sem fűztem és nem fűzök. Méltóztassék azonban megengedni, hogy valamit kérjek. Arra kérem a népjóléti miniszter urat, — aki mindarról, amit itt elmondottam, tud (Peidl Gyula: Azért lett beteg! — Bródy Ernő: Fogadja részvétünket!) aki ezek miatt a legnagyobb mértékben kétségbe van esve (Lázár Miklós: El van kedvetlenedve!) és aki nem tudja, hogy miképpen segítsen ezeken a bajokon — hogy a fegyelmi és a szakértői vizsgálatokat ne a népjóléti minisztériumban Pálházy úrnak a bevonásával folytassa le, hanem tessék az Állami Számvevőszék közegeit kiküldeni, azért, hogy egy pártatlan bizottság vizsgálja meg a népjóléti minisztérium ügyeit. Én egyelőre tovább nemi beszélek, de le kell. adnom egy mementót a népjóléti minisztérium részére. Ha nem fogják kiküldeni az Állami Számvevőszékből ezt a pártatlan bizottságot, akkor én kénytelen leszek a népjóléti minisztérium egészségügyi, munkásbiztosítási és egyéb osztályainak működését is abból a szempontból megvizsgálni, hosry a resszorti elfogultság kinövéseit egy koldussá tett ország igazgatásából kigyomláljam. (Helyeslés a baloldalon és a közeven.) Minthogy én az állami igazgatásban ilyen dolgokat tapasztalok, a takarékossági törvényjavaslatot nem fogadom el. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon. — Szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jea-yző: Kun Béla! Kun Béla: T. Képviselőház! Fábián Béla t. képviselőtársam beszéde és az abban felsorakoztatott siralmas, megdöbbentő, sőt szörnyű adatok hallgatása után egészen más beszédet kellene mondanom, mint amilyennek körvonalait előzetesen magamban elképzeltem. (Zaj a jobboldalon. — Elnök csenget.) Ügy gondolom, hogy pártkülönbség nélkül mindannyian azon a nézeten vagyunk, hogy ha azok az adatok, amelyeket ő fölhozott, amelyek egy kormányzati rendszerre nézve azt je

1 eritik, hogy az a kormányzat nemcsak rossz utakon jár. nemcsak meg nem engedett eszközöket ... (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Kun Béla; . . , enged igénybevenni az