Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.

Ülésnapok - 1927-439

Az országgyűlés képviselőházának U39­foglalkozzék az Alföldön a földben levő ener­giamennyiség felhasználásával is, és hogy ia mi csekélyke szénvagyonunkat lehetőleg meg­kímélve használjuk fel, hasznasítsiuik a szél erejét is és így termeljük ki az energiáit. Ná­lunk, amint az előadó úr is kifejtette, a szén­vagyonunk véges, vagyis bizonyos idő múlva ki fog merülni. Magyarországnak ezzel a kü­lönleges helyzetével feltétlenül számolnunk kell és az energiatermelés szolgálatába, mint azt előbb kijelenteni szerencsém volt, olyan természeti erőket is be kell vonnunk, amelyek alkalmasak energia-szolgái tatásunk megnövelé­sére. t Hogy ez a törvényjavasltat általában és egészében megfelelj azoknak a kívánalmaknak, amelyeket az ország speciális viszonyai meg­követelnek, arra nézve elégséges rámutatnom ama körülményre, hogy az engedélyezési rend­szerrel, ami ezentúl már alapfeltétel lesz a villanytelepek létesítésére, megszűnnek olyan visszásságok, amelyekkel a vállalkozóknak a múltban számolniuk kellett. Nevezetesn nem kell szerződést kötnie, nem kell iparengedélye­ket kérnie, nem kell 200—300 községgel letár­gyalnia a kérdést, hanem a kereskedelemügyi miniszter hatáskörében megkaphatja a kon­cesszió't, amely lehetővé teszi neki azt. hogy teleneit felépítse. Sokan kifogásolják a törvényjavaslatnak azt a rendelkezését, amely a megváltásról és háramlásról szól. Különösen a háramlás kér­dése találkozott a bizottságokban élénk vissza­tetszéssel, úgyhogy a kereskedelemügyi minisz­ter ur is kénytelen volt a bizottsági tagok óhaj­tásának engedve a haramiáéi időt 40 esztendő­ről 50 esztendőre felemelni. Én a magam részé­ről szerettem volna és szeretném, ha az eredeti elgondolás érvényesülne és az engedélyidő tar­tam, illetőleg a háramlás lehetősége 40 évben állapíttatnék meg. Az az állítás ugyanis, hogyha az engedlélvidőt kitoljuk, ezáltal az áramszolgáltatás olcsóbbá válik, csak nagyon kevéssé felel meg a valóságnak, mert hiszen, a jó vállalkozás 20 esztendő alatt úgyis kifizeti magát. A tőke különben is szereti .a rövidebb terminusokat, akadna tehát tőke 40 éves háram­lás mellett is a vállalkozás létesítésére és ezért feleslegesnek tartom, hogy még 10 évvel meg­hosszabbíttassék a háramlás! idő, mert hiszen ezek a vállalkozások a nyereség révén amúgyis nagy tőkéket visznek ük az országból. Ugyanez az eset áll fenn a megváltás tekin­tetében is: itt is szeretném, ha a törvényjavas­lat eredeti elgondolása érvényesülne. Sajnos szeretnék foglalkozni evvel a tör­vényjavaslattal általánosságban is teljes rész­letességgel, mert hiszen az energiaszolgáltatás kérdése megérdemli, hogy a legkomolyabban foglalkozzék vele minden magyar törvényhozó. Távol állunk már azoktól az időktől, amikor azt hittük, hogy csillogó politikai beszédek, vagy diplomáciai mesterkedések révén emel­hetjük fel ezt az országot elesettségéből, ma csakis komoly tudással és összes energiaforrá­saink felhasználásával, komoly, megfontolt tör­vényjavaslatokkal léphetünk arra a térre, amely szebb és boldogabb jövő felé vezet. Minthogy azonban a mélyen t. Ház türelmével nem óhajtok visszaélni, (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) ennélfogva azokat a további elgon­dolásaimat, amelyek bennem az energiatör­vényjavaslattal kapcsolatban felmerültek, mi­ntán ezekre most már nem kívánok kiterjesz­kedni, majd a törvényjavaslat címénél és rész­letes tárgyalása során fogom elmondani, ami­KÉFVTSELŐHÁZI NAPLÓ, XXXII. ülése 1930 november 25-én, kedden. 2è dőn kérni fogom azoknak a módosításoknak el­fogadását is, amelyeket voltam bátor beadni. Hogy a t. Ház türelmével vissza ne éljek, ezennel be is fejezem beszédemet és a törvény­javaslatot általánosságban elfogadom. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A napirendünk tárgyalására szánt idő letelt; előterjesztést teszek legközelebbi ülé­sünk idejére és tárgyára nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, szerdán délelőtt 10 órakor tartsuk . és annak napirendjére tűzessék ki első tárgyként a honvédség, vámőrség, folyamőrség és csend­őrség kötelékében szolgálatot teljesített le­génységi állományú egyéneknek a köz- és magánsizolgáilatban alkalmazásáról szóló tör­vényjavaslat harmadszori olvasása, második tárgyként pedig a ma tárgyalt törvényiavas­lat. Kíván valaki a napirendi javaslathoz hozzászólni? Perlaki György jegyző: Györki Imre! (Fel­kiáltások jobbfelől: Már megint! — Br. Podma­niczky Endre: Kezdődik már! — Nagy zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek! A képviselő úrnak joga van szólana! Györki Imre: Még el sem kezdtem, máris türelmetlenek. Mi lesz akkor, ha elkezdem! (Éri Márton: Majd meglátjuk! — Jánossy Gábor: Alig várom, hogy elkezdje! — Br. Pod« maniczky Endre: Barcsiak már elvégezte volna! — Farkas István: Üljön le öreg! — Kun Béla: Hátha sok igazságot fog mondani! — Jánossy Gábor: Azt majd az utókor fogja meg­állapítani !) Elnök: Kérem a képviselő urakat, marad­janak csendben. Györki Imre: T. Ház! Az elnöki napirendi indítvánnyal szemben indítványozom, hogy a Ház legközelebbi ülését november 25-én tartsa... (Jánossy Gábor: Ma van 25-ike! — Br. Podmaniczky Endre: Na úgy-e!) vagy 26-án, tévedés volt, (Br. Podmaniczky Endre: Rosszul írták fel! — Propper Sándor: Lapsus linguae, nyelVbotlás az egész!) s annak napi­rendjére tűzze ki először a belügyminiszter úrnak a fővárosi választások ügyében kiadott legutóbbi rendeletének megindokolását, másod­szor pedig Ernszt Sándor népjóléti és munka­ügyi miniszter úrnak a budai Vigadóban no­vember 23-án elmondott beszédét. A napidrend második pontjára vonatkozó indítványom a házszabályok 132, §-án alap­szik. A házszabályoknak ez a felhívott szakasza lehetővé teszi ugyanis mindegyik képviselő­nek, hogy a kormány valamelyik tagjának a Házban, vagy a Házon kívül tett és a kor­mány programmját érintő nyilatkozat alapján a bizalmi kérdést a napirendi indítvány kap­csán felvesse. Emlékszik a t. Ház arra, hogy a népjóléti miniszter úr, aki élénken kiveszi részét a kor­teskedésből a fővárosi törvényhatósági válasz­tási korteskedésből... (Jánossy Gábor: Joga van hozzá!) Nem vonom kétségbe, hogy joga van hozzá, sőt továbbmegyek: az ön elgondo­lásának megfelelően az én óhajtásom az lenne, hogy bár venné ki a részét a kormány minden tagja a korteskedésből minél intenzívebben, mert ez csak az ellenzéknek jelentene óriási előnyt, olyan a szeretet a kormány iránt, hogy csak előnyünkre szolgálna, ha ők elmennének egy népgyűlésre és ott agitálnának. (Zai.) A népjóléti miniszter úr a budai Vigadó­ban tartott gyűlésen foglalkozva a gazdasági válsággal, többek között rámutatott arra, hogy amikor a külföld olcsó kamatra szíve­4

Next

/
Thumbnails
Contents