Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.

Ülésnapok - 1927-439

26 Az országgyűlés képviselőházának 439. ülése 1930 november 25-én, kedden. sen ad Magyarországra kölcsönt, ugyanakkor a belföldről egyesek kiszaladnak a tőkével. Azt mondotta továbbá a népjóléti miniszter úr (olvassa): «Tudjuk, hogy kik azok. Utánuk megyünk és meg fogjuk őket!» (Farkas István: Tudni akarjuk, kik azok, akik kiviszik a pénzt! — Jánossy Gábor: A magyarázatot is tessék felolvasni!) Felolvasom. Várjon türelemmel. p A miniszter úr elszólását a miniszterelnöki sajtóiroda szükségesnek tartotta már valahogy megmagyarázni s a magyarázat a következőképpen szól (olvasna): «A népjóléti miniszter természetesen a társadalom ítéletére gondol, — amely számontartja és erkölcsi megbélyegzés erejével torolja meg az ilyen nemzetellenes cselekedetet — nem pedig hivatalos eljárást említ. Jogi szankciókat il^en esetben amúgy sem lehetne alkalmazni». (Felkiáltások jobbfelől: Kár! — Propper Sándor: Elő a nevekkel! Hadd tudjak, kik azok! — Egy hang jobbfelől: Közelebb állanak önökhöz!) Tisztában vagyok azzal, hogy jogi szankciója annak a pénzsibolásnak, amely történt, a miniszterelnök úrnak az egységespártban tett elszólása után nem lehet. Ellenben, ha a népjóléti miniszter úr azt mondja, hogy tudjuk, kik azok, utánuk megyünk és meg fogjuk őket, ha 'továbbá a félhivatalos azt mondja, hogy természetesen a társadalom ítéletére gondol, éhből logikusan az kell, hogy következzék, hogy ideálljon a népjóléti miniszter úr és a Ház asztalára tegye le vagy nyilvánosan olvassa fel, kik voltak azok a tőkések, akik kritikus időkben pénzüket kiszolgáltatták, kisiíbolták az országból xaás országokba és ezzel az ország gazdasági életerejét gyengítették. (Ügy van! a szélsőbaloldalon-) Nem tudom elképzelni, hogy felelős miniszter, még ha korteskedés céljából is jelenik meg a választók előtt, olyan nyilatkozatot tegyen, amelynek semmiféle szankciójára ő sem gondol. Ha a félhivatalos magyarázata szerint nem gondolt arra, hogy nyilatkozata büntetőjogi konzekvenciát vonjon maga után, de arra igenis gondol, hogy a társadalom ítélete elérje őket, ezt logikusan csak úgy lehetne elérni, ha a népjóléti miniszter úr felállana itt a Házban és a pénzügyminiszter úrral egyetértően felolvasná azoknak névsorát, akik ezekben a kritikus időkben üénzüket kivitték az országból, (Peyer Károly: Ez csak helyes? — B. Podmaniczky Endre: Helyes! — Zaj. — Peyer Károly: Ezt csak el lehet fogadni. Lássuk, kik ezek a modern hazaárulók!) mert csak így lehet gondolni arra, hogy bekövetkezzék a társadalom ítélete. Amíg azonban a népjóléti miniszter úr a mondat egyik részét kimondja, de a neveket m'ár elhallgatja és elhallgatja azokat az összegeket, amelyek igenis érdeklik az egész ország közvéleményét, hiszen érdekli az, hogy menynyit síboltak ki kritikus időkben ebből az országból, (Rothenstein Mór: Lássuk a síbereket!) addig nem lehet komolyan arra gondolni, hogy ezeket tényleg a társadalom ítélete alá vonja. (Bud János kereskedelemügyi miniszter feláll helyéről és a kijárat felé halad.) Kérem kereskedelemügyd miniszter úr, ne menjen el, mert Önt érdeklő fontos kérdést is szóvá akarok tenni. (Br. Podmaniczky Endre: Ez napirend? — Krúdy Ferenc: Azt hiszik, fővárosi ügyekkel fogunk itt foglalkozni?) Az az ebéd várhat, hiszen egyik legutóbb kiadott rendeletében... (Bud János kereskedelemügyi miniszter: Ha olyan pontosan ebédelne, mint én, akkor nem örvendene olyan jó egészségnek!) Ügy látom, a pontatlan ebéd nem nagyon ártott meg a miniszter úr testi súlyának. (Zaj. — Br. Podmaniczky Endre: Ez már nem tartozik ide! — Eri Márton: Jobb viccet kérünk. — Br. Podmaniczky Endre: Személyeskedés nem való ide! — Elnök csenget.) Napirendi indítványom második része tehát arra vonatkozik, hogy a népjóléti miniszter úrnak a budai Vigadóban tartott beszéde tűzessék napirendre, hogy ennek kapcsán napvilágra kerüljön az, kik azok, kik pénzüket kisíbolták. Napirendi indítványom első pontja arra voniatkozik, hogy a belügyminiszter úrnak ebben a Házban már szóvá tett rendeletét tegyük megvitatás tárgyává a holnapi ülés alkalmával, amely rendeletek szoros kapcsolatban vannak az állítólag kiírandó fővárosi törvényhatósági választásokkal. (Krúdy Ferenc: Nem érdekel az minket! — Ügy Vian! Ügy van! a jobboldalon. — Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon. — Zaj.) A fővárosi törvényhatósági választások... (Folytonos zaj a jobboldalon. — Br. Podmaniczky Endre: Nem tartozik ez hozzánk! — Propper Sándor: Miért rendetlenkednek folyton. — Br. Podmaniczky Endre: Nem tartozik ez ide! — Helyeslés a jobboldalon. — Peyer Károly: Dehogy nem! Belügyminiszteri rendelet ide tartozik! — Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek. Ne türelmetlenkedjenek a képviselő urak; annál tovább tart. Györki Imre: A fővárosi törvényhatósági választásokkal kapcsolatosan a választási igazolványokat és az azokhoz hozzáfűzött úgynevezett ajánlási bölettákat, azoknak kezelését (Éri Márton: Itt is boletta? — Propper Sándor: Igen, igen, ezt is önök csinálták!) eddig az igazoló választmányra bízták. Az elmúlt héten csütörtökön, november 20-án megjelent a belügyminiszter úrnak egy rendelete, amely az igazoló választmány hatásköréből és kezéből kiveszi ezeknek a választási igazolványoknak kezelését, azok postára való feladásának és kikézbesítésének lehetőségét és az igazoló választmány elnökére, tehát egy emberre bízta rá. (Bródy Ernő: Pártemberre! — Farkas István: A kormánypárt főkortesére! — Zaj.) Ez annyit jelent, hogy amíg eddig felelős fővárosi tisztviselő gondozására voltak bízva ezek az igazolványok, amelyek alkotmányjogi szempontból nagyon fontosak, mert hiszen. ezektől függ az, hogy valamelyik párt részt tud-e venni a választásban, ligen vagy sem, addig most egy pártelnökre bízta ezt a belügyminiszter úr rendelete. (Fábián Béla: Jelöltre! Jelöltre!) Tegnap az jutott tudomásomra, hogy az igazolóválasztmány elnöke ezeket az igazolványokat átcsoportosította, hogy az átcsoportosításnak megfelelően történjék a kézbesítés. (Fábián Béla: Mi az az átcsoportosítás!) Átcsoportosította megbízható és megbízhatatlan elemek szerint... (Fábián Béla: Megmondtam ezelőtt három héttel, hogy suskus készül ! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Györki Imre: ... hogy ezek szerint adják át a postának és kézbesítsék a választási igazolványokat. (Fábián Béla: Előre megmondtam, hogy így lesz!) Elnök: Fábián képviselő úr most ne mondjon meg semmit, mert nincs joga beszélni. Györki Imre: Tegnap a főváros közjogi bizottságában szóvátettem és ma újból szóvátettem ezt a kérdést, mire ma az igazolóválasztmány elnöke felolvasta a kereskedelemügyi mi-