Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.
Ülésnapok - 1927-443
Az országgyűlés képviselőházának 443, ülése 1930 december 3-án, szerdán. 143 e javaslat a 10 000 pengőn felüli jövedelmeknél a fokozatosságot tovább emelni, hanem kimondja a törvényjavaslat, hogy ez a külön .adó 10 000 pengőnél éri el a jövedelem 10%-át, és 10.000 pengőn felüli összegnél állandóan 10% marad. (Homonnay Tivadar: Es mi van^ a százezer pengős jövedelmekkel?) Azoknál is így van. Méltóztassék azonban figyelembe venni azt is, hogy az ilyen nagy jövedelmeknél a jövedelemadó kulcsa annyira emelkedik, hogy a százezer pengőt elérő jövedelmeknél olyan súlyos, hogy — úgy emlékszem — összes adóterhe már a jövedelem 70%-át is megközelíti. (Gaal Gaston: Ezt írja Hegedűs Lóránt!) A törvényben is ez van. Méltóztassék csak megkeresni azt a törvényt, amelyet Kállay minisztersége alatt a jövedelemadóról alkottunk. Ügy emlékszem, hogy a nagyobb jövedelmeknél 70%-ig is emelkedik az összes adóteher. Most megemlítem azt, mire Jánossy t. képviselőtársam tett megjegyzést. A részvénytársaságok alkalmazottainak adófizetését méltóztatott említeni. (Jánossy Gábor: Meg a vállalatok vezérigazgatóinak százezer pengős jőve-, delmét!) A törvényjavaslat szerint jogában áll a vállalatoknak még abban az esetben is, ha az adót szerződésileg a vállalat fizette az illető alkalmazott helyett, ezt áthárítani az illető alkalmazottra. A részvénytársaságok és- szövetkezetek igazgatósági tagjainak illetményei tudvalevőleg nem esnek az alkalmazottak kereseti adója alá, hanem az 3922: XXIV. te. 28. §-a szerint tantiémadót fizetnek. De ezek az illetmények tulajdonképpen lényegükben teljesen azonosok az alkalmazottak illetményeivel. (Homonnay Tivadar: Csak nem lehet megfogni! — Jánossy Gábor: Ez az!) Azt hiszem, t. képviselőtársam, tévedni méltóztatik ebben, mert a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknál a tantiémeket meg tudják fogni. (Homonnay Tivadar: Ezt a részt tudják!) Amit elrejtenek, azt képtelenség! (Homonnay Tivadar: TTgy van! Erre céloztam!) Elnök: Csendet kérek! (Zaj.) Kérem a képviselő urakat, szüntessék be közbeszólásaikat, hogy az előadó úr beszédét folytathassa. Temesváry Imre előadó: Szinte lehetetlennek tartom, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok eltagadhassák azt, mert hiszen abba mindenkor beletekintése van az igazgatóság jelentése alapján, úgy a bíróságnak, mint az adóhivatalnak. (Gaal Gaston: Ezért fizettek olyan sok adót idáig!) Mint említettem, ezek az illetmények, vagyis az igazgatósági tantiémek lényegükben teljesen azonosak az alkalmazottak illetményeivel, nem volna tehát méltányos, ha ezeket a tantiémekből eredő jövedelmeket nem vonnánk bele a külön adóba. Ennek következtében a tantiémek után is. a szolgálati illetményekkel azonos kulcs szerint kell kivetni a jövőben ezt a külön adópótlékot. Szolgálati illetmények után a különadó 1931. január 1-től kezdődik. Megjegyezni kívánom, hogy az eredeti törvényjavaslat szerint már 1930. december 1-től kezdődött volna ezeknek a külön adóknak fizetése, mivel azonban a törvényjavaslatot még csak most tárgyaljuk, ennélfogva már a bizottság javaslatba hozta, hogy az 1930. december 1-i határidőt toljuk ki 1931. január 1-ére, amikorra ez a törvényjavaslat remélhetőleg már törvényerőre fog emelkedni. A tantiémekre vonatkozólag az 1931. és az 1932. évre kifizetendő tantiémek után fizettetik ez a külön adó. A törvényjavaslat egyelőre úgy intézkedik, hogy ez a külön adó az 1931/32. költségvetési év végéig fizettetik. Ebben a törvényjavaslatban van gondoskodás arról is, hogy a rokkantellátási adóról szóló 1925 : XL VIII. te. hatálya meghosszabbíttassék további Öt esztendővel. Tudvalevő ugyanis, hogy amidőn ezt a rokkantellátási adóról szóló törvényt megalkottuk, akkor a törvényhozás előtt az a gondolat lebegett, hogy a hadiözvegyek, hadiárvák és hadirokkantak ellátási díjait bizonyos mértékben felemeljük. Abban az időben Öt esztendőre tervezték ezt, mert a törvényhozás abban a reményben és abban az elgondolásban volt, hogy az államháztartás az akkori időben megindult fellendülés következtében öt esztendő alatt olyan helyzetbe kerül, hogy ezt a felemelt rokkantadót rendes ; költségvetésünkben tudjuk majd később beállítani," ugyanolyan mérvben, mint amilyen mértékben ezt a rokkantellátási adót annak idején felemeltük. Sajnos, azonban az általános gazdasági helyzet leromlása következtében nem gondolhatunk arra, hogy a közeljövőben rendes költségvetésünk keretében fedezhessük ezeket az összegeket. Arra pedig a legkevésbbé sem gondolhatunk, hogy az amúgyis szűkösen megszabott rokkantellátási díjakat, most az államháztartás súlyos helyzete következtében leszállítsuk. (Jánossy Gábor: Emelni, kellene!) Szükséges volt tehát, hogy ennek a törvényjavaslatnak a folyó évi december 31-én lejáró határidejét további öt esztendővel meghosszabbítsák. Végül pedig a takarékoskodás további érvényesítése- szempontjából ez a törvényjavaslat felhatalmazást kíván adni a kultuszminiszter úrnak arravonatkozólag, hogy az úgynevezett törpeiskolákat, vagyis azokat az iskolákat, amelyeknek fennállása a tanulók csekély létszámánál fogva nem indokolt, összevonhassa egy-egy iskolába és ezt az iskolát államosíthassa. Ez mindenesetre úgy a községekre, valamint a felekezetekre vonatkozólag, de az államra is előnyt jelent, mert ma sok helyen vannak olyan törpeiskolák, ahol csak 10—15 gyermek tanul egy-egy osztályban. Ezeket az iskolákat kívánja megszüntetni a^ kultuszkormány azért, hogy a tanítók illetményei ne terheljék a közületeket, sem a községeket, sem pedig a felekezeteket. Ezeknek az intézkedéseknek szigorú végrehajtásával el fogjuk érni azt a oétt is, hogy azoknak az iskoláknak tanulólétszámát, ahol ma egy-egy tanteremben 60. vagy 100, sőt még száznál is több gyerek hallgatja az előadásokat, leszállítjuk, mégpedig úgy, hogy azokból az iskolákból, amelyeket összevonunk egyegy állami iskolába, a felszabaduló tanerőket a kultuszminiszter úr áthelyezhesse vagy kinevezhesse oda, abba a községbe, ahol most egv-egy tanteremben ilyen túlzsúfolt tanulólétszám van. Az ezeknelk az összevonásoknak révén felszabaduló iskolahelyiségeket azután a kultuszminiszter úrnak jogában á T l az illető felekezetektől vagy községektől bérbe kivenni, azonban azzal a kikötéssel, hogy ezek az iskolák egyéb kulturális célokra az illető felekezetek vagy községek által továbbra is vissza adhatók- illetőles: felhasználhatók. T. Ház! A törvényjavaslatot általánosságban ezekben voltam bátor ismertetni. Most tisztelettel vagyok bátor felolvasni azokat a módosításokat és határozati javaslatokat, amelyeket az együttes bizottság? ennek a t orvén v ja vallatnak t^rp-va^ása alkalmából elfogadott. (Halljuk! HaUiukf) A javaslat általános tárgyalása során
