Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-427

Az országgyűlés képviselőházáénak 4-27, vatnmak a tervező építészek, mert amikor az építőipar pang, akkor a tervezőépítészi irodákban is megáll a munka. Ma a budapesti tervezőépítészek alkalmazottainak száma a bejelentőhivatal szerint nem éri el a szokásos létszámr nak 30%-át, tehát a tervezőépítő irodákban alkalmazottaknak 70%-a ezidőszerint munka nélkül van, mert a tervező irodák is munka nélkül államiak. Itt is megállapíthatom, hogy még a meglévő személyzet is sok ahhoz a munkához, amellyel ia tervező irodák el vannak látva. Az építőiparral foglalkozó iparosok műhelyeiben úgyszólván teljes pangás van. Az építőiparral eddig kapcsolatban állott ipari műhelyekben a munkáslétszámredukció ínég az előző ágakénál is nagyobb. A statisztika szerint az építőiparral kapcsolatos iparágakban foglalkoztatott műhelymunkások 85%-a ma

( munka nélkül áll és itt a legsürgősebb segítségre van szükség, mert ma már a legtöbb ipartelepen már csak maga^ a' mester és egy-két tanonc az, aki a munkát végzi, a többi iparig munkás mind munka nélkül áll és munkanélküli helyzetben szorul segítségre. A mesterek azonban még valahogyan tudnak magukon segíteni, mert ezeknek volt vagy van valami tartalékuk, amelyre r támaszkodnak, de maga az építőipari munkásság a legnagyobb nyomorban van. Az éüítőipari munkásság amúgy is szezónmunkásság lévén, csak az év háromnegyed részében tud keresni, az év egynegyed részében a mi klimatikus viszonyaink mellett amúgy is munka nélkül van. Ennek következtében ma, amikor ezt a kilenc hónapot, ezt a háromnegyed esztendőt sem tudna kihasználni arra, hogy télire gyűjthessen, azt kell mondanám, hogy az a tartalék, amelyből télen át az építőipari munkásság me^ szokott élni, abszolúte hiányzik, de nemcsak hiányzik, hanem zálogházban is van minden elkéDzelhető 'holmijuk; adósságaik, lakbérhátra.lékaik és egyéb olyan hátralékaik vannak, amelyek most nemhogy^ a télen át való megélhetésre valami apró bázist teremthetnének, hanem még megnehezítik annak lehetőségét is, hogy télen valami kis keresethez juthassanak. Itt van a legnagyobb segítségre szükség az ipari munkásság foglalkoztatásával és éppen azért lehetetlennek tartom, hogy a munkásság kérdéseivel foglalkozók elutasítsák maguktól ezt a javaslatot, amely most mégis alkalmas volna arra, hogy munkaalkalmat teremtsen ennek a, mukásságnak számára. Nem tudom ma lelkiismeretemmel összeegyeztetni, hogy bármilyen munkaalkalmat is, még ha az ellen kritikai megjegyzéseim is vannak, még ha nem is látnék abban valamit helyesen elgondoltnak, ^ elutasítsak, amikor tudom; hogy ez munkástömegeknek munkaalkalomhoz való futtatását célozza. En a magam részéről, ha vannak is kritikai megjegyzéseim, ennek a nyomorgó, éhező és éhhalálnak elébe néző tömegnek szempontjából ezt a javaslatot .még akkor is elfogadnám, ha a szociáldemokratapárt padiain is ülnék, ha a kormánnyal szemben bizalmatlan is volnék, ha politikai okaim is volnának erre a bizalmatlanságra; ezt a munkaalkalmat teremtő törvényjavaslatot akkor is kötelességemnek tartanám

t elfogadni. En ezt kezdőlépésnek tekintem és hiszem, hogy a közgazdasági miniszter urak további lenesekkel is fognak elénk jönni. Az építőinar abszolút fellendítésére alkalmas módszerek közül itt csak kettőt említek meg; egyet az építőmesterek szövetsége ajánl a miniszter úr figyelmébe, hogy tudniillik nem lehetne-e ülése 1930 október 29-én, szerdán. 83 mégis valóra váltani az építőmesteri karnak azt az évekkel előbb felvetett és külföldi törvényes intézkedések rendszerén alapuló gondolatát, mely a rendelkezésre álló állami vagy^közbatósági pénzeknek kamatkedvezmény céljaira való fordítását foglalja magában. Ettől a rendeltetéstől tudniillik az építkezések sokkal jobban fellendülnének, mint ettől az egy javaslattól. A másik, amire én is bátor vagyok a miniszter úr figyelmét felhívni: vájjon nem érkezett-e el az ideje annak, hogy

r a záloglevelek kibocsátásával az építőipar részére nagyobb külföldi tőke szereztessék meg? En azt hiszem, a záloglevéltípusoknak — akár egységes, akár konkurrens típusoknak — kibocsátásával indulna meg végre a bérházépítkezés, mert szép dolog a magánlakásépítkezés, hiszen Budapesten ezidőszerint az építkezések 90%-a családiházépítkezés, ezzel ellentétben azonban sókkal kiadósabb segítség a bérházépítés, mert nagyobb összegekről, nagyobb tőkékről és nagyobb munkákról van szó bérházépítésnél, mint családiházépítésnél. Én tehát a miniszter úr figyelmébe ajánlom, hogy necsak a családiház építését mozdítsa elő. Elismerem,^ hogy nemes és szép dolog a családiház építését előmozdítani; elismerem, hogy akinek családi háza van, az a nemzet számára meg van nyerve, aki családiházában lakik, az soha többé nem lehet a felforgató elemek rabszolgája. Elismerem, hogy van nemzetfenntartó r gondolat a családiházak építésének propagálásában. Viszont azonban az építőiparnak sokkal, de sokkal nagyobb segítséget nyújtana, az^ építőipar fellendítése tekintetében^ sokkal hatásosabb volna, ha a miniszter úr a bérházépítést is elő tudná mozdítani. Ennek pedig egyetlen hatásos módszere csakis a záloglevél intézmény isinéti bevezetése és odatörekvés, hogy záloglevelek kibocsátásával az énítési kölcsönök az építtető közönség részére biztosíttassanak. Tudom, hogy ennek nem a miniszter úr akaratában van az akadálya, hanem súlyos nemzetgazdasági szempontok azok, amelyek ezidőszerint gátolják, mégis arra kérem a miniszter urat: törekedjék oda, hogy ezek az akadályok eltávolíttassanak és hogy a jelzálog formájában nyújtandó építési kölcsön ügye mielőbb tető alá jusson. Akkor lesz az építőipar teljesen szanálva, akkor kap kenyeret a mostani orvosság helyett. Miután én ebben a javaslatban egy komoly és céltudatos törekvést látok arra, hog a kormány az építőiparnak hóna^ alá akar nyúlni, s az építtető^ közönségnek segítséget akar nyújtani, a törvényjavaslatot kész örömmel megszavazom. (Helyeslés a jobboldalon) Elnök: Szólásra következik? Petrovics Györey jegyző: Kabók Lajos! Kabók Lajos: T. Képviselőház! Hiába iparkodott előttem szóló Petrovácz képviselőtársam bennünket, szociáldemokratákat arra kapacitálni, hogy ezt a törvényjavaslatot fogadjuk el; mi ennek eleget nem tehetünk, nem azért, mintha magunk is nem azt akarnók, hogy az oítkezés elő legyen mozdítva, hanem azért, mert ezzel a törvényjavaslattal az építkezések előmozdítását biztosítva nem látjuk. (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) A törvényjavaslathoz már szólottak egynehányan a. képviselő urak közül és különösen tegnap Perlaki képviselő úr volt szíves rámu-. tatni arra, hogy az építkezési anyagokkal milyen visszaélések vannak, hogy az építkezési anyagok ára milyen nívón van, és éppen az 14*