Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.
Ülésnapok - 1927-426
70 Az országgyűlés képviselőházának U26. ülése 1980 október 28-án } kedden. a mai napirendünk 17. és 18. pondjai alatt szereplő két törvényjavaslat tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, úgy ezt határozatképpen mondom ki. Szilágyi képviselő úr a házszabályok 143. §-ának b) pontja alapján kért felszólalásra engedélyt. (Bárdos Ferenc: Már elmondta a címnél!) A képviselő úr nincs jelen, kérelme tehát tárgytalan. Most pedig áttérünk az indítvány- és interpellációskönyv felöl vasas ára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék előbb az indítványkönyvet felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa): «.Peyer Károly: az építkezés megindítása^ tárgyában az 1928 : XL. törvénycikk módosítása. Kéthly Anna: A nyomor enyhítésére szükséges törvényhozási intézkedések tárgyában. Propper Sándor: A munkanélküliség esetére szóló biztosítás tárgyában. Propper Sándor: A nyolcórás munkanap tárgyában. (Kabók Lajos: Ezt kellene napirendre tűzni!) Propper Sándor: A városi és községi autonómia útján pénzbeli gyorssegélyezés tárgyában» (Kabók Lajos: Ezeket kellene napirendre tűzni!) Elnök: Minthogy a képviselő urak indítványaikat írásban is benyújtották, és azok a házszabályok kellékeinek megfelelnek, javaslom, hogy az indítványokat a Ház nyomassa ki és osztassa szét. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Az indítványok indokolására nézve később fogok a t. Háznak javaslatot tenni. (Kabók Lajos: Csak ne nagyon későn!) Most^kérem^ a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációs könyvet felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa): «1. Neubauer Ferenc — a népjóléti és munkaügyi, belügyi és pénzügyminiszterekhez — a kaposvári megyei közkórház építkezése tárgyában — szóval; 2. Neubauer Ferenc — a, pénzügyminiszterhez — a Gyümölcsiszeszértékesítő Rt. által a kincstárnak okozott anyagi károsodás tárgyában — szóval; 3. Piakots József — a népjóléti és munkaügyi miniszterihez — a hadikölosönsegély dotáció felemelése tárgyában — szóval; 4. Gál Jenő — az igazságügyminiszterhez — az ingatlanközvetítési iparág engedélyezésének és gyakorlásának az Ofb. hatáskörébe való átutalása tárgyában — szóval; 5. Pakots József — a pénzügyminiszterhez — a tisztviselői kereseti adópótlék csökkentése tárgyában — szóval; 6. Pakots József — a f öldmívelésügyi miniszterhez — a tejárusítás 'tárgyában — szóval; 7. Peyer Károly — a népjóléti és munkaügyi miniszterhez — a munkanélküliség és nyolcórai munkaidő stb. tárgyában — szóval; 8. Peyer Károly — a vallás- és közoktatásügyig miniszterhez — az újdombóvári egyházközség által kirótt 'templom- és paplaképítésiadó tárgyában — szóval; 9. Jánossy Gábor — a külügy- és kultuszminiszterhez — Gyóni Géza hamvai hazaihozatala tárgyában — szóval; 10. Jánossy Gábor — a népjóléti és munkaügyi miniszterihez — a hadigondozás törvényhozási rendezése tárgyában — szóval; 11. Kéthly Anna — az összkormányhoz — az alkalmazotti keresetiadó felemelése tárgyában — szóval.» Elnök: Ezzel kapcsolatban bejelentem a t. Háznak, hogy a felsorolt képviselő urak interpellációikat a legközelebbi interpellációs napon kívánják megindokolni. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Most pedig a tegnapi ülésen történt bejelentésnek megfelelően következik a kereskedelemügyi miniszter úr írásbeli válaszának felolvasása Hegymegi Kiss Pál képviselő úrnak folyó évi június hó 28-án előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az írásbeli választ felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa): «Tisztelt Képviselőház! Hegymegi Kiss Pál t. képviselő úr a Képviselőháznak 1930. évi június hó 28. napján tartott ülésében írásbeli interpellációt terjesztett elő, Mátrai Mihálynak, a Magyarországtól Romániához átcsatolt területről beköltözött, volt m. kir. államvasúti állomáselöljárónak az Államvasutak tényleges szolg'áilatába való visszavétele vagy nyugellátás engedélyezése iránt ismételten előadott kérelme ügyében. Válaszomat a következőkben terjesztem elő: Mátrai Mihálynak kérelmei ismételten tárgyaltattak. Nevezett abbeli kérése, hogy a m. kir % Államvasutak szolgálatába visszavétessék, azért nem teljesíthető, mert a trianoni békeszerződéssel Magyarországtól átcsatolt területen volt és onnan beköltözött magyar közszolgálati alkalmazottak, nyugdíjasok, özvegyek és árvák ellátásáról szóló 1927 : XXIV. t.-c. azt kizárja, mert az idézett törvénycikk csak " szabályszerű elbánás alá vonást (nyugdíjazást vagv végkielégítést) ismer, ellenben a szolgálatba való viszszavételre nem nyújt alapot Ennek folytán tárgy altattam Mátrai Mihálynak (nyugellátás engedélyezésére) irányuló kérelmét. Az idézett törvény 2. §-ának (1) pontjában azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a trianoni békeszerződéssel Magyarországtól átcsatolt területről Magyarország területére beköltözött magyar 'közszolgálati alkalmazottak részére nyugellátást csak akkor kell fizetni, vagyis nyugellátásra a beköltözöttnek csak akkor van igénye, ha az ellátást kérő — az ellátásra való igényjogosultságnak a fennálló jogszabályokban megállapított egyéb feltételein felül — azt is igazolja, hogy a) az 1921. július 26-ika óta megszakítás nélkül magyar állampolgár vagy a békeszerződés(ben szabályozott módon (opció útján) igényelt magyar állampolgárságát a m. kir. belügyminiszter megállapította, b) állandó lakóhelyét a békeszerződéssel átcsatolt területről az 1923. évi július 26. napjáig helyezte át Magyarországba. Mivel egyrészt Mátrai Mihály 1926. évi július hó 26-án költözött be az elcsatolt területről, — másrészt magyar állampolgárságát viszszahonosítás úján szereze meg — nyugellátásra való igényét a m. kir. Államvasutakkal szemben a 'törvény fenti kategorikus rendelkezése folytán elvesztette. Megjegyzem még, hogy e törvény részletes indokolásának a 2. §-hoz kiadott részében (harmadik bekezdés) kifejezett kijelentés foglaltatik arra nézve, hogy az idézett rendelkezés nem biziosít ellátást azok részére, akik magyar állampolgárságukat a trianoni békeszerződés határozmányai folytán elvesztették és azt csupán visszahonosítás útján szerezték meg.
