Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-426

48 Az országgyűlés képviselőházának tályelleni izgatás bűntettének jelenségeit tüntetik fel. A cikk névtelenül jelent meg, annak szerzőjét a lap szerkesztősége a nyomozó hatóság közvetlen felhívására sem nevezte meg, így a sajtójogi felelősség nevezett képviselőt, mint felelős szerkesztőt terheli, a St. 35. §-a szerint. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a cselekmény között nem kétséges ugyan, a zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Fiarkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. Elnök: Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e ebből az ügyből kifolyólag Farkas István képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszteni s az előadó úr javaslatát elfogadni, igen vagy nemi (Igen!) A Ház Farkas István képviselő úr .mentelmi iogát ebből az ügyből kifolyólag felfüggesztette. Következik a 961. számú mentelmi bizottsági jelentés, Farkas István képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó (olvassa): T. Képviselőház! A budapesti királyi főügyészség 8115/1929. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a budapesti királyi büntetőtörvényszék B. 8577/6/1929. számú megkeresése szerint ellene, mint felelős szerkesztő ellen, Fankas Péter feljelentésére büntetőeljárás indult, mert a Népszava politikai napilap 1929 június 6-iki számában «Leszállította a tábla a gyilkos sasok büntetését» cím alatt közzétett cikk következő részletei: «A büntetett előéletű Farkas Péter, aki a kutyapecéri állásból emelkedett a reakciós banda jóvoltából a s as vezéri méltóságba, — ugyancsak örülhetett^ annak, hogy ilyen szép múlt ellenére is egy főügyész annyi jót tud róla mondani» — az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. §-a szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A cikk névtelenül jelent meg, annak szerzőjét ' az illetékes szerkesztőség a nyomozó hatóság közvetlen felhívására sem nápezte meg, így a sajtójogi felelősség Farkas »ván országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés^ illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőiháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e elfogadni az előadó úr javaslatát, nevezetesen, hogy Farkas István képviselő úr mentelmi joga ez ügyből kifolyólag felfüggesztessék, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az előadó úr javaslatát elfogadja és Farkas István képviselő úr mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 962. szíániú jelentéséneik tárgyalása sajtóvétséggel gyanúsított Keisinger Ferenc országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó (olvassa): «T. Képviselőház! A debreceni királyi főügyészség 6. ülése 1930 október 28-án, kedden. 516/1930. f. ü. szám alatt Beisinger Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a miskolci királyi törvényszék 1252/2/1930. számú megkeresése szerint a bíróság ellene büntető eljárást indított, mivel a kiadásában Miskolcon bizonytalan időközökben megjelenő Várospolitikai Szemle című lapnak a terjesztésére az illetékes hatóságtól engedélyt nem kért, ami az 1914 : XIV. te. 24. Vába ütköző vétség ismérveit látszik feltüntetni. A nyomozó rendőrhatóság nevezett képviselőt, mint az említett lap felelős kiadóját, a lap terjesztésére vonatkozó engedélyt bemutatására nem hívta fel. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett vétség és nevezett képviselő között kétséges, mert a rendőrségi nyomozás perrendszerűen nem igazolta a lap terjesztését, ugyanis nincsen megállapítva, hogy a lappéldányokat kik terjesztették, hogy a terjesztőket tettenérték, avagy legalább a személyazonosságukat megállapították volna, továbbá az iratok közül hiányzik Miskolc város polgármesterének a nyilatkozata, ami kétségtelenül igazolná azt, hogy a lap terjesztésére adott-e engedélyt, ezen adatok nélkül pedig a hivatkozott tc.-be ütköző vétség megnyugtatólag meg nem állapítható, zaklatás esetét látja fennforogni, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Keisinger Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel». Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e elfogadni az előadó úr javaslatát nevezetesen, hogy Reisinger Ferenc képviselő úr mentelmi joga ez ügyben ne függesztessék fel, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az előadó úr javaslatát elfogadja és Keisinger Ferenc képviselő úr mentelmi jogát ez ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 963. számú jelentéséneik tárgyalása sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított Hegymegi Kiss Pái országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó (olvassa): T. Képviselőház! «A debreceni kir. főügyészség 455/1930. f. ü. szám alatt Hegymegi Kiss Pál országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését,kérte, mert a debreceni kir. törvényszék B. 8299/10/1929. számú megkeresése szerint a bíróság Józsa Iván feljelentésére ellene eljárást indított, miivel a debreceni Független Polgári Párt vezetősége aláírással megjeleni röpiratban foglaltak az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző, 3. §-a szerint minősülő sajtó útjláin elkövetett rágalmazás vétségének az ismérveit látszik feltüntetni. A kiadásért felelős nyomda a röpirat felelős szerkesztőjeként Hegymegi Kiss Pál országgyűlési képviselőt nevezte meg. A bizottság megállapította, hogj^ a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett vétség és nevezett képviselő személye között kétséges, mert a röpirat szövege nem meríti ki a rágalmaziás kritériumát, mivel nincs megnevezve, hogy az állítólagos trágár kifejezést éppen a feljelentő mondotta volna, aki különben maga sem állítja azt, hogy ilyen trágár^ kifejezések nem hangzottak el, zaklatás esetét látja fennforogni, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Hegymegi