Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-426

Az országgyűlés képviselőházának A26. Kiss Pál országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel.» Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e elfogadni az előadó úr javaslatát nevezetesen, hogy Hegymegi Kiss Piái országgyűlési képviselő úr mentelmi joga ez ügyben ne függesztessék fel, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az előadó úr javaslatát elfogadja és Hegymegi Kiss Pál országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát ez ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 964. számú jíeleutiésének tárgyalása bűntett feldícsérése vétségével gyanúsított Farkas István országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó (olvassa): T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 1449/1930. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. XXXV. 758/1930. számú megkeresése szerint, a bíróság mint felelős szerkesztő ellen büntető eljárást indított, mivel a «Népszava» politikai f napilap 1929. november 1-én megjelent számában közzétett: «A mi mártírjaink» feliratú cikk következő részletei «Téged idézünk Lévai Oszkár fiatal elvtársunk, aki végigküzdötted a háború minden poklát, évekig szenvedtél az; olasz fronton, hogy aztán bitófára juss, a mártírok seregébe. A sötét ellenforradalomban hiába volt 1000 ember tanúságtétele melletted, hiába 46 szervezet közbenjárása érted, te a martírok sorsára voltál szánva.» «A népek történelmi ítélőszéke szégyenoszlopra fogja szögezni azokat, akik az eszmék harcát barbárok fegyvereivel sújtották.» — a Btk. 174. §-ába üktöző bűntett feldícsérése vétségének a jelenségeit látszik^ feltűntetni. A cikk névtelenül jelent meg, annak szerzőjét a szerkesztőség^ erre felhatalmazott tagja, a nyomozó hatóság közvetlen felhívására sem nevezte meg, így a sajtójogi felelősség Farkas István országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a nevezett képviselő és a vélelmezett vétség között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolj t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel.» Elrök: Szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az előadó úr javaslatát elfogadni, nevezetesen, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi joga ezen ügyből kifolyólag függesztessék fel? (Igen!) A Ház az előadó úr javaslatát elfogadta és ebben a mentelmi ügyben Farkas István képviselő úr mentelmi jogát felfüggesztette. Következik a menteinai bizottság 965. számú jelentése Farkas István képviselő úr mentelmi ügyében. Nánássy Andor előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó (olvassa): T. Képviselőház! A budaoesti kir. főügyészség 1450/1930. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. XXXV. 1080/1/1930. számú megkeresése szerint ellene a bíróság mint felelős szerkesztő ellen eljárást indított, mivel a «Népszava« politikai napilap 1929. évi szeptember hó 21-iki számában «Emberiességet!» felirat ülése 1930 október 28-án, kedden. . 49 alatt közzétett cikk következő részei: «Magyarországon az ellenforradalom kegyetlenségét bizonyítja az államfogház megszüntetése. A politikai bűncselekményeket is közönséges fogházzal vagy börtönnel sújtják. .A visszaszerzendő szabadiságjogok egyik legfontosabbika ennek az állapotnak a megszüntetése és az érte való harc nem szűnhet meg addig, amíg az igazságszolgáltatás egész területén meg nem szűnik az ellenforradalom bosszúálló szelleme és az ezáltal befolvásolt bírói gyakorlat. Ahogy ma nálunk a politikai foglyokkal bánnak, az nélkülözi az emberiség legelemibb erkölcsi kötelezettségeit. A politikai küzdelem elesettjei még mindig érzik a bosszúálló elfogult ellenforradalmi szellem megnyilatkozásait. Egész sereg olyan rendszabálvt alkalmaznak a politikai foglyok ellen, amelyek méltán keltenek fölhaborodast és megütközést, noha egyébként semmi^ értelmük sincsen.» — az 1921 : III. te. 7. §-ába ütköző a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétség jelenségeit látszik feltüntetni. A cikk névtelenül jelent meg, annak szerzőjét az illetékes szerkesztőség a nyomozó hatóság közvetlen felhívására sem nevezte meg, így a sajtójogi felelősség Farkas István országgyűlési képviselő, felelős ^szerkesztőt terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel.» Elnök: Szólni senki sem kíván, a viDát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t Házat, méltóztatnak-e az előadó úr javaslatát elfogadni és ezen ügyből kifolyólag Farkas István képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszteni? (Igen!) A Ház ilyen értelemben határoz. Következik a mentelmi bizottság 966. számú jelentése Farkas István képviselő úr mentelmi ügyében. Nánássy Andor előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó (olvassa): Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 2612—1930. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. 111-491/10—1929. sz'ámú megkeresése szerint Flachner Bél» budapesti lakos feljelentésére ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen büntető eljárást indított, mivel a «Népszava»^ politikai napilap 1929- évi július hó 24-iki számában megjelent «Ahol a munkabér helyett verést kap a munkás» feliratú cikk tartalma, de különösen annak köj vetkező kitételei: «Flachner Béla munkáltató egvik heti fizetésem elszámolásánál 15 pengővel megrövidített.» «Megdolgozott munkabérem helyett azt kaptam, hogy az egyik cégtárs, Flachner Gvula lefogott, a testvére pedig Flachner Béla pofozott, iwajd egy fakaianácscsal úgy gvomron vágott, hogy összeestem.» «Szükségesnek tartom azt is, hogy szaktársaim figyelmét felhívjam erre a műhelyre, ahol a munkabért így fizetik.» — az 1914 : XLI. t.-e 1. $-ába ütköző, 3. §-a szerint minősülő sajtó útián elkövetett rágalmazás vétségének ismérveit látszik feltüntetni. A cikk névtelenül jelent meg, annak szerzőjét az illetékes szerkesztőség erre felhatalmazott tagia a nyomozó hatóság eljáró közege közvetlen felhívására sem nevezte meg, így a