Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-426

Az országgyűlés képviselőházának U26. az összes kórházaikat utasítottuk arra, hogy a tüdőbetegeket feltétlenül vegyék fel. Azonkívül intézkedés történt abban az irányban is, hogy az újonnan épülő debreceni szanatóriumba ugyanazokat utasítsák, akik eddig a németvölgyi szanatóriumban voltak. Ami pedig a -hadisebesültek érmét illeti, ebben a kérdésben összeköttetésben vagyok a honvédelmi miniszter úrral. A honvédelmi miniszter úr első propoziciómai nem fogadta e], azonban ő maga is azon van, hogy ez a kér• dés feltétlenül megoldassák. Ami a hadirokkantakra vonatkozólag egy szervnek, a tanácsnak a felállítását illeti, erre nézve természetesen ebben a pillanatban nem tudok nyilatkozni, ezt azonban megfontolás tárgyává fogom tenni. Mindenesetre magam is úgy érzem és úgy érzi ennek a Háznak minden tagja, hogy nemcsak karitatív szempontból, hanem kötelességérzetből és isazságérzetből is mindent meg kell tenni, amit az ember megtehet és amit a nemzet becsülete diktál, hogy megtegyünk. (Helyeslés és taps a jobboldalon és balközépen.) Elnök: Napirendelőtti felszólalás sem vita, sem r határozathozatal tárgyát nem képezheti, így áttérünk napirendünkre. Eszerint következik a mentelmi bizottság 957. számú jelentésének folytatólagos tárgyalása, sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított Farkas István országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. ^Szólásra következik Kabók Lajos képviselő úr, aki beszédének elmondására tegnapi ülésünkön halasztást kapott. (Felkiáltások: Nincs jelen!) A képviselő úr nincs jelen. Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t Házat, méltóztatnak-e elfogadni^ a mentelmi bizottság javaslatát abban az irányban, hogy Farkas István képviselő úr mentelmi joga ez ügyben felfüggesztessék? (Inén!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és így Farkas István képviselő úr mentelmi jogát ez ügyben felfüggeszti. Napirendünk szerint következik a mentelmi bizottság 958. számú jelentése, sajtó útján elkövetett rágalmazás r vétségével gyanúsított Farkas Istyán országgyűlési képviselő úr mentelmi ügvében. Az előadó úr ismerteti a jelentést. Kálmán Jenő előadó (olvassa): T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 3567/1930. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. 18/4/1930. számú megkeresése szerint Kardos Menyhértné, született Martonics Mária budapesti lakos főmagánvádló feljelentésére ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen, büntető eljárást indított, mivel a «Népszava» politikai napilapnak 1929. évi október hó 19. napján, a 238- számában «Letartóztatták, mert menedéket adott egy szökött rabnak» megjelent cikk tartalma, de különösen annak következő részei: «Dudók beismerte, hogy szökése után taxiba ült és az egyik ö-utcai találkahelyre hajtatott, melynek tulajdonosnőjét. Kardos Menyhértnét régóta ismerte. Dudók Józsefet az ügyészség Markó-utcai fogházába szállították. Kardos Menyhértnét •pedig, akinek neve báró Kövess kokainos ügyében is szerepelt, a főkapitányságon letartóztatták...» az 1914 :XLI. te. 1. §-ába ütköző, 3 §-a 2. bekezdés, 1. pontja szerint minősülő sajtó útülése 1930 október 28-án, kedden. 47 ján elkövetett rágalmazás vétségének ismérveit látszik feltüntetni. A cikkk névtelenül jelent meg, annak szerzőjét az illetékes szerkesztőség erre felhatalmazott tagja a nyomozó hatóság eljáró közege közvetlen felhívására sem nevezte meg, r így a sajtójogi felelősség Farkas Istyán országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás eeste nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel.» Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az előadó úr javaslatát elfogadni, amely szerint Farkas István képviselő úr mentelmi joga ez ügyből folyóan felfüggesztessék? (Igen!) A Ház az előadó úr javaslatát elfogadja és Farkas István képviselő úr mentelmi jogát ez ügyből folyóan felfüggeszti. Következik a 959. sz. mentelmi bizottsági jelentés, Farkas István országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Kálmán Jenő előadó (olvassa): T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 3699— 1930. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. XXXV. 4890/1-1920; szám alatt^ nevezett országgyűlési képviselő ellen büntető eljárást indított azért, mert a Budapesten megjelenő «Népszava» című politikai napilap 1930. évi január hó 26. napj'ám kiadott 21-ik számában «Földmívesértekezlet az Alföldön» felirat alatt megjelent hírlapi közlemény egyebek között a következőket tartalmazza: «A föld nélkül való földmunkások és a napszámban dolgozó törpebirtokosok n páriái ennek az országnak, ök alkotják az ország legnae-vObb számú rétegét és nekik jut a lekisebb falat kenyér. Őket is ;

megilletné az ország ügyeihez való hozzászólás joga, — hiszen ők vannak a legtöbben — de nincs beleszólásuk semmibe. Igaz, hogy az ipari munkásság is pária, de azért kiharcolt már magának némi töredékjogot s van egy^ nagy fegyvere: az összetartás, a szolidaritás, mely erőssé teszi. A földmunkásra, a törpebirtokosra a ma uralkodó terror sokszoros súllyal nehezedik: elveszi kenyerét, elveszi jogát s a tömlöctartó kíméletlenségével gátolja meg szervezkedését Jogfosztott, éhező kulivá süllyesztik, aki sötét nyomorúságban, hol egy kevéske kenyérrel kezében, hol kenyértelen munkanélküliségben éhezve hurcolja tovább sötét életét Magyarországnak még ma is a földesurak az igazi urai. Alig egy-kettő van közöttük, aki látja közeledni a kétségbeesést, züllést, az anarchiát A többi képletesen bár, de nem keyésbbé fájó sebeket tépve, tapos végig csizmájával a «parasztion, hogy gőgös «úr» maradhasson, nemcsak saját földjén, hanem az egész országon.» A cikkben foglalt tényállítások és kifejezések úgy tartalmilag, mint egyetemes hatásukban a tárgyilagos bírálaton túlmenőek, célzatuknak megfelelően a szenvedélyek felkeltésére és a gyűlölet kiváltására alkalmasak s ezért a Btk. 172. §-ának 2. bekezdésébe ütköző és az 1912 : LXIII. t-c. 19. §-a szerint minősülő osz-