Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-425

36 Az országgyűlés képviselőházának magyar Képviselőház többségének igen előzé­keny támogatása mellett. T. Képviselőház! Itt vannak a kartellek, amelyekről most törvény készül. Az Iparta­nácsban már letárgyaltuk; maid lesa alkalmuk a képviselő uraknak ezt az anyagot megis­merni, lesz alkalmuk a kapitalizmust is meg­ismerni és — (ha jó érzékük van — lesz alkal­muk a kapitalizmust meg is utálni, ha látják, mennyire ragaszkodik előjogaihoz, kiváltságai­hoz, hogy mennyire nem hajlandó még szóba sem állni abban a tekintetben, hogy valami kis áldozatot ihozzon és a nagy mammut-jövé­delmeik és hasznuk egy csekély részéről le­mondjon. Az egyik oldalon alacsony munka­bérek, munkanélküliség, méltatlan keresetek a termelés egész területén, — beszámítva a fizikai munkát, a napszámosmunkát, a mezőgazdasági munkát, az ipari munkát, a szellemi munkát, a szabadfoglalkozást — teljes elesettség, a fo­gyasztóképesség teljes leromlása, ami egyik oka a magyar gazdasági élet leromlásálnak. A másik oldalon a kertellek működése következ­tében az árak folytonos emelése és fokozása és a diszparitásnak nem a csökkentése, hainèm a kiszélesítése. Az a baj, hogy a kormány ezt elősegíti. lit van például a tejkartell. (Györki Imre: A föld­mívelésügyi miniszter úr a fődrágító!) Nem tudom most pontosan, hogy a. tejtermelő gaz­dák mennyit kapnak egy liter tejért, amikor azt tovább adják, de valószínű, hogy a felét sem kapják meg annak a mai árnak, amelyért a városokban eladják és az ott fogyasztásra ke­rül. Méltóztassék csak megnézni egy esetet. Valakinek szemet szúrt, hogy Budapesten túl olcsó a kannatej. Már most mi történt? Maga a kormány, a foldmívelésügyi miniszter úr igyekszik a tejárakat nem a gazdák, nem & ter­melők számára, hanem a fogyasztók számára megdrágítani, az árakat felemelni. Legutóbb yéldiátul, amint hallom, elrendelték, hogy a fű­szeresek és szatócsok kannatejet nem árusít­hatnak, mert két vagy négy fillérrel olcsóbban a diák el, mint ahogy a specializált tejkeres­kedőnek palackozott tej árai elő vannak írva. Ez wirtsaft? Hát nem ráillik erre, nem túlsá­gosan enyhe-e a kifejezés, amikor cikk azt mondja, hogy ez <a zsebrák-kapitalizmus és nem jogosult-e a bírálat, amikor azt igényeljük és azt követeljük, hogy ne ai kapitalizmus olda­lára méltóztassék állani a kormánynak, ha­neik a fogyasztókat, ai munkásokat védelmezze meg, mert mi lesz, ha ez így folytatódik to­vább? De kell-e erről beszélni, kell-e még itt sötét képet festeni, kell-e vastagon, feketén aláihúzni a mai helyeztet 1 ? Hiszen önök ugyanolyan jiól tudják, önök is töprengenek a felett, hogy mi történjék, mi lesz itt holnap? Mi is ezt akarjuk, mi is ezen töprengünk, ezért ostorozzuk a rendszert és tessék elhinni hogy az, amit ez a cikk mond, túlságosam enyhe és túlságosan ke­vés ahhoz a rablóhadjárathoz képest, amelyet a magyar kapitalizmus ai magyar fogyasztók es a magyar munkások bőrére folytat. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt, szíveskedjék beszédét befejezni. Propper Sándor: T. Ház! Be is fejezem. Csak aat akartam plauzibilissé tenni, hogy eb­ben a cikkben nem izgatás, hanem ujjmutatás es figyelmeztetés van arra, hogy a kormány vizsgálja meg, mi igaz belőle és aszerint csele­kedjek. Ne bűnügyeket szaporítson és kon­struáljon, hacnem igyekezzék a bajon segíteni. U25. ülése 1930 október 27-én, hétfőn. Elnök: Másnak szólásjoga nincs, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a men­telmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem! (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfo­gadják, szíveskedjenek felállani. (Kabó 1 ' La­jos: Hadd lássuk, kik védik a kapitalizmust! — Megtörténik.) Többség. (Kabók Lajos» Itt vannak a kapitalisták védői! — Zaj.) Csendet kérek a baloldalon. A Képviselőház tela át a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Farkas István mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette. (Zaj.) Csendet kérek mindkét oldalon. Következik Farkas István képviselő úrnak egy másik mentelmi ügye. Az előadó urat illeti a szó. Kálmán Jenő előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 3568/1930. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési kép viselő mentelmi jogának felfüggesztését kér&v mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. 4257/6/1930. számú megkeresése szerint ifjú Sá­rik Gyula főmagánvádló feljelentésére nevezett képviselő ellen eljárást indított, miután a Bu­dapesten megjelenő «Népszava» című újságnak az 1930. évi február hó 5-én megjelent számá­ban egy közlemény látott napvilágot «A magán­okirathamisításért elítélt kurzusuj ságíró fia megtámadta a Népszava tudósítóját» felirat alatt, melynek körvetkező kitételei: «A magánokirathamisításért elítélt kurzus­újságíró fia megtámadta a Népszava tudósító­ját... fél egy óra lehetett, amikor ifjú barik Gyula, a magánokirathaimisításért elítélt lap­szerkesztő fia a Széchenyi-téren hátulról meg­támadta Halász elvtársat... Te bitang! Majd adok én neked a Népszavában írni az apám­ról! — kiáltott az ifjú és hátulról Halász elv­társ vállára ütött, — Második ütésre mái nem volt ideje, mert Halász elvtárs elég kézzelfog­ható módon megmagyarázta Sárik úrnak, hogy kicsit téved ...» az 1914 : XLI. te. 1. és 3. §-ának 1. pontjában meghatározott rágalmazás és ugyanezen te. 2. és 4. §-ában meghatározott becsületsértés vét­ségeinek ismérveit foglalják magukban. A cikk névtelenül jelent meg, annak szer­zőjét az illetékes szerkesztőség erre felhatal­mazott tagja a nyomozó hatóság eljáró közege közvetlen felhívására sem nevezte meg, így a sajtójogi felelősség Farkas István országgyű­lési képviselő, felelős szerkesztőt terheli a St. 35. §->a szerint. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg­gés nevezett képviselő személye és a vélelme­zett bűncselekmény között nem kétséges, zakla­tás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képvi­selőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függesz­sze fel. Elnök: Szólásra következik'? Petrovics György jegyző: Kabók Lajos! Kabók lajos: T. Ház! Tekintettel az idő előrehaladott voltára, tisztelettel kérem a Ház hozzájárulását ahhoz, hogy beszédemet a leg­közelebbi ülésnapon mondhassam el. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e hozzájárulni ahhoz, hogy a képviselő úr beszé­dét holnapra halassza? (Igen!) A Ház a halasz­tást megadta. Minthogy a mai ülésre kitűzött ügyek tár­gyalására szánt idő letelt, a vitát megszakí­tom és előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket hol-

Next

/
Thumbnails
Contents