Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.
Ülésnapok - 1927-438
Az országgyűlés képviselőházának U38. ülése 1930 november 21-én, pénteken. 421 zoin, hogy a legközelebbi ülés napirendjére tűzessék ki.... (Folytonos mozgás és zaj a jobboldalon. — Bulijuk! Halljuk!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Méltóztassék helyeiket elfoglalni. Gál Jenő: ... a fővárosi választásokkal kapcsolatos visszásságok megbeszélése. (Kuna P. András: Korteskedés! — Rassay Károly: Mi az, hogy korteskedés ?) Ami itt a fővárosban a törvény szerint megtartandó választások dolgában a kormány, főleg a belügyminiszter úr résziéről történik, az már több, mint amennyit egy alkotmányos ország rendjében mégengedni szabad. (Mozgás és zaj a jobboldalon.) Van er v törvény, amely azt mondja, hogy ebben az évben meg kell tartani a fővárosi választásokat, van egy rendelet, amely ennek a választásnak a mikéntjéről intézkedik. Mindezek ellenére azonban képtelen a város választóközönsége megtudni, megtartják-e a választásokt, vagy sem. (Rubinek István: A belügyminiszter már felelt erre!) Ez nem felelet. Merem mondani, hogy még egy félórával ezelőtt sem volt hajlandó megmondani, hogy mikor lesznek a fővárosi választások, így próbára tenni a választók türelmét; ilyesmi nem fordult elő még egy alkotmányos országban sem. A választások elő vannak készítve, a párták felvonultak, semmi akadálya sem volna annak, hogy a miniszter úr megmondja, melyik napon kívánja a választásokat megtartani. Hogy e helyett azonban mit csinál és mit enged csinálni, erre vonatkozólag engedje meg a t. Ház» hogy pár szemelvénnyel szolgáljak. A belügyminiszter úr eltűri, hogy itt Budapesten az egyik választókerületiben egy alantas tisztviselője, a budapesti államrendőrség helyettes főkapitánya fellépjen és korteskedjen .abban, a kerületben, ahol lakik, és ahol ő mint rendőrbíró ítéleteket hozhat azokkal a polgárokkal szemben, akiktől voksokat kér. (Rassay Károly: Gyönyörű!) Azt kérdezem, van-e a világon egy ország, ahol ilyesmit eltűrnének? Miféle etika ez 1 ? A belügyminiszter úr a választások kiírásának, rendeleteket bocsát ki, és ha kimegy az óbudai kerületbe, ott olvashatja, hogy Budapest rendőrfőkapitányának helyettese kortesbeszédek tartására, gyűlésre hívja össze a polgárságot. (Rassay Károly: Hát ez helyese) Hát lehet ez? Szabad ez? (Jánossy Gábor: Nem! — Felkiáltások a jobboldalon: Ez napirendi vita? — Rassay Károly: Rendben van ez így? — Jánossy Gábor: Nincs rendben!) Akkor milyen konzekvenciákat kell ebből levonni? (Jánossy Gábor: Majd megfelelek!) A belügyminiszter úr erről hivatalosan is értesült, sőt többről is értesült, mert a főváros közigazgatási bizottságában még azt mondottam, hogy a szavazatok és az aláírások gyűjtésével visszaélnek a főkapitányhelyettes úr nevével és így gyűjtenek. Most meggyőződtem róla, hogy tévedtem. Ez az ő tudtával és beleegyezésével történik, mert kiáll kortesbeszédeket mondani az az ember, az a választópolgár, aki egyben közhivatalnok. Ez a bifurkáció, higyjék meg, nem lehetséges. Most is egy negyedórával ezielőt tanultunk ilyen megkülönböztetést, hogy mást lehet mondania valakinek, mint miniszternek és mást lehet mondani mint állampolgárnak. Elképzelhető-e ez a bifurkáció? Valakinek más legyen a véleménye politikailag és más legyen a véleménye katonailag? Ezek a megkülönböztetések alkalmasak arra, hogy felizgassák a polgárságot. Mondok egy másik esetet. Sajnálom, hogy nincs itt a kultuszminiszter úr, akinek privátim megmutattam ezt. A főváros egyik gimnáj ziumának igazgatója leveleket intéz sajátkezű aláírásával azokhoz a szülőkhöz, akiknek a gyermekei ott tanulnak az iskolában és azt írja: «Tisztelt Uram! Várja be, míg én majd önhöz ajánlóívemmel eljövök és írja nekem alá.» Ezt a gyermek látja és olvassa, beszél az apával és könyörög: «édesapám, nehogy másnak írjál alá, mert akkor meg fogok bukni és rossz dolgom lesz az iskolában.» Miféle erkölcsiség ez? Amikor a kultuszminiszter úrnak eredetiben megmutattam ilyen levelet, amely százszámra cirkulál, akkor a miniszter úr azt mondotta: alig hihető, ezt nem értem. Azóta sem történt azonban intézkedés a kultuszminiszter úr részéről. (Rothenstein Mór: Mit szól ehhez Jánossy? — Jánossy Gábor: Mindjárt megmondom!) Ilyen dolgokkal izgatják a polgárságot. Mi lehet itt a háttérben? Azt még értem, hogy valaki, taktikázik a határidővel, de hogy egyúttal így uszítják a polgárságra tisztviselőiket, hogy a szülőket a gyermekeken keresztül akarják' politikailag befolyásolni, (Fábián Béla: Elég gyalázat!) és bírói funkciót teljesítő tisztviselők korteskednek; szabad ez, lehetségeshez? Ugyanakkor hivatkoznak itt a választás szabadságára és a titkos választójogra, mint biztosítékra. Ez lehetetlen, mert erkölcstelen, amit nem lehet eléggé perhorreszkálni. (Rassay Károly: Emelik az ország tekintélyét, hitelét kifelé!) Azért kérem, hogy a visszásságok megbeszélésére haladéktalanul napirendre tűzessenek ezek a kérdések, mert post festam már hiába jövünk vele, hiába mondjuk, hogy mi készül most itt a szelvények beszedésénél. (Fábián Béla: Ezelőtt két héttel elmondtam, hogy suskus készül!) Csakhogy most, már kezdjük sejteni, hogy ez miben fog állani. Felvetődött az az idea, — nehogy visszaélések történhessenek — hogy egy vasárnapi napon kézbesíttessenek ki a szelvények egyszerre. (Farkas Elemér: Helyes!) Ugyebár azt méltóztatik mondani, hogy helyes. A belügyminiszter úr azt mondotta, hogy nem teszi meg. (Farkas Elemér: Itt a Házban mondotta?) Itt a Házban mondotta, de nem itt a teremben. Most úgyis az a szokás, hogy mást mondanak a folyosón és mást mondanak itt a teremben. (Jánossy Gábor: Mert más jut az eszükbe ott is, itt is.) Engedjék meg, hogy figyelmeztessem a mélyen t. Ház etikai érzületét arra, hogyha a titkos választás meghamisítása olyan módszerrel történik, amely nemcsak kihívja a kritikát hanem ennek a választóközöségnek türelmét is próbára teszi, akkor ne csodálkozzanak azon, hogyha itt nagy excessusok történhetnek. (Rassay Károly: Ez közönséges otromba csalás! — Jánossy Gábor: Ott vannak a büntető rendelkezések! — Fábián Béla: Hol vagyunk, az erdőben? — Jánossy Gábor: A Képviselőháziban vagyunk!) Emlékezhetik a képviselő úr a régi időkből arra, mit értek azok az eső utáni köpönyegek, amikor választási visszaélésekkel szemben a bírósághoz folyamodtak. Mi fog itt történni? Nem egyszerre kapják meg a választók azt a szelvényt, amelynek alapján az ajánlást eszközölhetik. Kire van bízva a kiválogatás módja? Először rá van bízva az igazolóválasztmány elnökére., (Fábián Béla: Belvárosi jelöltre!) Az igazolóválasztmány r elnöke nem áll pártokon felül, hanem egy párt jelöltje, exponense és a maga elhatározásában feltétlenül a pártszempontokat fogja érvényesíteni.
