Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-437

396 Az országgyűlés képviselőházának 437. (Zaj., — Elnök csenget.) A további indokolástól talán méltóztatnak engem felmenteni. De ha már szónál vagyok, szóvá kell ten­nem egy olyan rendszeres hadjárat jelenségeit mutató eseménysorozatot, amelyről 'már inter­pellációt is jegyeztem be a jövő szerdára s. amelyről itt még szó lesz, de azért, mert napi aktualitása is van a dolognak, nem mondhatok le arról, hogy már most szóvá ne tegyem ezeket a dolgokat és ne tiltakozzam ellenük. A szociáldemokratapárt napilapjának, a Népszavának elkobzásáról van szó. Ez az el­kobzás, ez az üldözés jellegével bíró sajtóhad­járat a Népszava ellen rendszeres jelleget vesz ' fel, mert hiszen a közömbösek is tudomásul vették már talán, hogy elkobozták a Népszava vasárnapi számát és elkobozták mai, csütörtöki számát is, (Kabók Lajos: Félnek, a betűtől! — Jánossy Gábor: Mitől? — Kabók Lajos: A be­tűtől Ï — Jánossy Gábor: Dehogy! A betűtől a lélek megelevenedik!) Hivatkozhatnám arra, hogy itt a budapesti választási kampány köze­pette tulajdonképpen a »kormány segítségével, a kormány hatóságának segítségével kormány­párti választási trükköket érvényesítenek a Népszava kárára és rovására. Hivatkozhatnám arra, hogy alaptalan ürügyekkel, helyt nem álló indokolásokkal a Népszava^ ellen támad­nak csak azért, hogy lehetetlenné igyekezzenek tenni a Népszavának azt a felvilágosító mun- , kaját, (Éri Márton: Gyönyörű munka! Szép munka! — Br. Podmaniczky Endre: Szép fel­világosítás, az már igaz!) amely a választási kampány alatt sem akart szünetelni, (Kabók Lajos: Talán el sem olvasták és most beszél­nek! — Br. Podmaniczky Endre: Nem lehet, mert elkobozták!) sőt kötelességszerűen most, a választási kampány alatt fejlődik ki telje­sebben és hozzátehetem: minden és mindenki ellenére mindén elkobzás és minden sajtóper indítása ellenére, mert a Népszava — ezt mél­tóztassék tudomásul venni — minden körülmé­nyek között teljesíteni fogja kötelességét. Hivatkozhatnám arra, hogy az elkobzásnak a körülményei ennek az üldözésnek olyan vad epizódjait produkálják, amelyeiknek mása még az előzetes cenzúra szisztémájának idején sem volt meg. (Rothenstéin Mór: Botrány!) . Csak röviden utalok arra, hogy például a vasárnapi lápszámnak elkobzása előtt már szombaton este 10 órakor megjelent a Népszava kiadó­hivatalában egy^ detektív és arra hivatkozott, hogy az ügyészség felkérésére a főkapitányság­tól azt az utasítást kapta, jelenjék még a,Nép­szava kiadóhivatalában és kérje el két példá­nyát; szombat.este 10 órakor a másnap reggel fi órakor megjelenő Népszavának. ( Györki Imre: Előre ! — Kothenstein Mór: Èz Magyar­országon a sajtószabadság! — Éri Márton: Ez kell is! — Jánossy Gábor: 1848 óta sajtószabad­ság van! — Rothenstéin-Mér: Ez sajtószabad­ság! — Kabók Lajos: Önöknek ez sajtószabad­ság 1 ? — Éri Márton: Mi volt 1919-ben? — Já­nossy Gábor: 1848 óta sajtószabadság van! — : Zaj. — Elnök csenget.) Eből látszik, hogy a Népszava még meg sem volt, a Népszavát még szerkesztették szom­bat este 10 órakor, a Népszavát még írták szombat este 10 órakor, még meg sem szüle­tett és máris el akarták kobozni, máris rá akartak csapni. (Kabók Lajos: Az ügyész tudta, hogy el fogja kobozni!) Az történt, hogy hatósági asszásztenoiával, talán kormányutasí­tásra, sajtójogi abortust akartak elkövetni már szombaton este. (Jánossy Gábor: Mi az a sajtójogi abortus 1 ? — Zaj ) Megjegyzem, — ami­ről majd szerdán bővebben lesz itt szó — hogy ülése 1930 november 20-án, csütörtökön. ez a cikk, amelyet a sajtóügyészség inkrimi­nált és amelyért a vizsg-álóbíró a Népszavát elkoboztatta, ' egyáltalán nem adott okot ilyen ' iekményre. A Népszava vasárnapi inkrimi­nált cikke a köztársaságok, a forradalom után keletkezett köztársaságok élettörténetét ismer­tette. Abszolúte minősen ebben köztársasági propaganda, de még kevésbbé van ilyen a mai Népszava inkriminált és elkobzott, A Habsburg­ház című cikkében. Megmondhatom, nem áru­lok el vele titkot, hogy az önök soraiban akad­tak többen, nem olyanok, akik meggyőződéses hívei a szabadkirályválasztásnak, hanem akik ma is monarchista, legitimista gondolkozású urak azon az oldalon, akik azt mondják, hogy semmi okot sem látnak arra, hogy ezt a mai cikket elkobozzák. Ez a mai cikk hivatkozik a detronizációs törvényre, annak jogkövetkezményeire, hivat­kozik arra, hogy magyar törvény mondja ki a Habsburg-ház detronizációjá't. Magyar tör­vény mondja ki, hogy itt Magyarországon a Habsburgok trónra nem juthatnak, ennek kö­vetkeztében ezt a törvényt tisztelni kell ós erre a Népszavának rámutatni kötelessége volt ma, amikor egy törvényellenes, de egy valóban törvényellenes legitimista propa­ganda és agitáció folyik éppen ezekben a na­pokban. (Jánossy Gábor: Törvényellenes 1) Törvényellenes azért, mert ki van mondva, t. képviselő úr, a Habsburg-ház detronizációja. Ha valamelyik Habsburg-házból származó fő­herceg megkoronázása érdekében valaki pro­pagandát űz, az törvényellenes propagandát űz. (Jánossy Gábor: Alkotmányos formák kö­zött lehet!) T. Képviselőház! Csak röviden kívántam mindezt megjegyezni, minthogy az igazság­ügyminiszter úrhoz a legközelebbi interpellá­ciós napon bővebb, kiterjedtebb és megalapo­zottabb kérdéseink lesznek, de tiltakozásunkat akarjuk már itt, ebben a felszólalásban is ki­fejezni az ellen a rendszeres üldöző hadjárat ellen, (Graeffl Jenő: Amit önök folytatnak Magyarország ellen!) amelyet hamis indokok, légből kapott indokok és álürügyek alapján folytatnak egy lap ellen, amely a maga meg­győződése mellett csinál propagandát és köte­lességét teljesíti. Nagyon nagy társadalmi rétegre hat pro­vokáló módon az, hogy lapját állandóan elko­bozzák és állandóan üldözőbe veszik. Az egész munkásosztály, különösen annak munkanél­küli része, amely a szenvedésekből nagyobba­kat kortyol ma, mint bármikor, ez a munkás­ság felháborodva látja azt, hogy lapját ilyen indokolatlan módon üldözőbe veszik. Komoly figyelmeztetést intézek ez alkalommal is az illetékesekhez, hogy nagyon jól gondolják meg, mit tesznek. Nem vezethet jóra ilyen igaztalan üldö­zés és hiába minden szurony és hiába ülnek szuronyokon, (Jánossy Gábor: Nem ülünk szuronyokon, padokon ülünk. Itt a padokon ülünk!) hiába érzik a biztonságérzet fölényét: nagyon ügyeljenek arra, hogy a kazán ne robbanjon, nagyon ügyeljenek arra, hogy olyan cselekedetek ne történjenek, amelyek a kazán robbanásához vezetnek. (Eri Márton: Ne fűtsék a kazánt! — Br. Podmaniczky Endre: Maguk ne robbantsanak!) E rövid r napirendi felszólalás keretében csak ezt kívántam egyelőre megjegyezni, szük­ségesnek tartván természetesén- fenntartani az elnök úr napirendjének kiegészítésére tett indítványomat és kérve, hogy fogadják el azt, önök is. hiszen nem fog összedőlni a holnapi

Next

/
Thumbnails
Contents