Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-437

Az országgyűlés képviselőházának 437, i nepirend, ha pártunk részéről a munkanélküliség kérdésében benyújtott indítványt megindokolják. Ez nagyon időszerű kérdés, és így nyugodtan belemehetnek ennek tárgyalásába. Elnök: Szólásra következik? Fritz Arthur jegyző: Jánossy Gábor! Jánossy Gábor: T. Ház! (Kabók Lajos: Megint megvédi a kormányt!) En sohasem a kormányt védem, hanem meggyőződésemet nyilvánítom, álláspontomnak adok kifejezést, amihez jogom van és ami képviselői kötelességem. (Ügy van! Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) T. Képviselőház! Azt hiszem, senki sincs ebben a tiszteletreméltó gyülekezetben, aki ne üdvözölné örömmel, —(Gál Jenő: Nem gyülekezet ez!) — régi kifejezés ez, igen t. barátom, néha szoktam ezt használni — aki ne köszöntené boldogan azt a pillanatot, amikor majd a maguk hibláiján kívül munkanélküliekké váltaknak a munkanélküliség esetére való biztosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalhatjuk. Megjegyzem... (Egy hang a szélsőbaloldalon: Miért nem tárgyalják?) Hogy miért nem tárgyaljuk, azt igen jól tudja, t. barátom is, mint ahogy jól tudja mindenki ebben a tiszteletre méltó gyülekezetben, ebben a t. Házban. Azért nem tárgyalhatjuk... (Egy hang a szélsőbal oldalon: Mert nem akarják!) Nem a nemakaráson múlik, hanem azon, hogy nincs rá anyagi fedezet. (Rothenstein Mór: Másra van?) Másra sincs. (Rothenstein Mór: Hova teszik a pénzt?) Én sehova sem teszem, mert nincs. Hova tenném azt a pénzemet, ami nincs? (Derültség. — Zaj a szélsőbaloldalon.) T. Képviselőház! Tehát olyan indítványt megokolni, megmagyarázni, olyan indítványnak megokolásával tölteni el az időt, amelylyel tulajdonképpen valamennyien egyetértünk, amellyel — ismétlem •— a maguk hibáján kívül munkanélküliekké vált munkások munkanélküliség esetére való biztosításáról szóló törvényjavaslattal — mint azt már a megdicsőült és haló poraiban is áldott emlékű Vass József miniszter úr is megmondotta többször ebiben a Háziban, csak azért nem jöhetünk ide, mert a jelenlegi anyagi viszonyok, a gazdasági helyzet lehetetlenné teszik, hogy ezt a törvényjavaslatot ideterjesszék, vagyis hogy ezt a fontos kérdést megoldhassak. (Mozgás a jobboldalon. — Patacsi Dénes: Szóval az elnöki napirendet fogadjuk el!) Még egyet akarok mondani, bármennyire türelmetlenül is méltóztatnak hallgatni, t. képviselőtársaim. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl,) Ervekkel szembe érveket akarok helyezni. Nem akarok formalizmusba, alakiságba süllyedni, hanem az előttem elhangzott ellenindítványra meg akarom tenni a magam meggyőződése* szerint való észrevételeimet. (Br. Vojnics Miklós: Ez a helyes!) A sajtószabadságnak,^ amelyről éppoly jól tudja Rothenstein t. képviselőtársam is, hogy 1848 óta érvényben van, az abszolutisztikus korszak kivételével, — hiába méltóztatik inteni vagy legyinteni — amelynek az a lényege, hogy gondolatait sajtó útján mindenki szabadon közölheti, (Györki Imre: Ez csak papíron van meg!) a 48-as idők szellemében es Kossuth Lajos értelmezése szerint híve vagyok. (Kabók Lajos: Régen megcsúfolták!) De hol vannak a mai idők a 48-as idők szellemétől? (Zaj a szélsőbaloldalon.) Hol van, — tisztelet, becsület a mai magyar sajtónak, amely megbecsülhetetlen ' szolgálatot tesz a magyar igazság elterjedésének — hol van a mai magyar sajtónak szelleme a 48-as sajtó szellemétől? Nem akarok ennél a kérdésnél KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXXI. lése 1930 november 20-án

t csütörtökön. 397 immorálni, időzni, osak azt mondom', a szociáldemokrata képviselő uraknak módjukban áll a Népszava elkobzását interpelláció, kérdés alakjában szóvátenni. A Népszava szerkesztőjének, vagy cikkírójának, akinek cikke miatt azt a lapot elkobozták, módjában van a bíróság előtt a maga igazát érvényesíteni és érvényre juttatni. (Éri Márton: Ha van igazsága!) Lehet, hogy van igazsága, csakhogy az <még nem ismertetik fel. Majd megtalálják azt az igazságot Elég az ahhoz, hogy ennek a kérdésnek semmi köze a holnapi napirendhez. A magyar országgyűlés Képviselőháza egy igen fontos, sürgős törvényjavaslatot tárgyal. Ennek tárgyalását ne akasszuk meg^ felesleges, ebben a pillanatban nem szükséges dolgok idehozatalával. Azért kérem a t. Házat, hogy az elnök napirendi indítványát változatlanul elfogadni méltóztassék. (Elénk helyeslés jobbfelől.) i Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Bródy Ernő! Bródy ErnŐ: T. Képviselőház! Az elnök úr napirendi indítványával szemben indítványozom, hogy a legközelebbi ülés napirendjére tűzessék ki a belügyminiszter úrnak a keddi ülésen a fővárosi törvényhatósági választással kapcsolatban elhangzott nyilatkozata. (Zaj.) T. Képviselőház! A belügyminiszter úr kanalanként adja be az ő rendeleteit. (Eri Márton: Vigyázz, hogy meg ne ártson! — Jánossy Gábor: Akkor jó orvos! — Br. Podmaniczky Endre: Jobb, mint egyszerre beadni. — Derültség. — Rothenstein Mór: Rossz patikus! — Derültség.) Tegnapelőtt jelent meg egy rendelet arról, hogy a kerületi választmánynak hány tagja legyen s ma ismét megjelent egy hosszabb rendelet. Nem értem, hogy miért nem együtt jelent meg ez a két rendelet? Nem értem ezt a magas kormányzati bölcseséget, amely így pötyögteti a rendeleteket, de a lényeget még mindig nem akarja elárulni, s a dátum titkát még mindig féltve őrzi. Ezt nem tudom megérteni. (Br. Podmaniezky Endre: Hol van a szép hang. — Pakots József: Elveszett a csatatéren! — Ehn Kálmán: Rekedtség a korteskedés eredménye! — Br. Podmaniezky Endre: Ez a korteskedés átka! — Kabók Lajos: Podmaniezkyt kinevezték, nem kellett beszélnie érte semmit! — Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Bródy Ernő: T. Képviselőház! Ebben a rendeletben, amely ma jelent meg a belügyminiszter részéről, a fővárosi törvényhatósági választással kapcsolatban, újabb jogfosztás foglaltatik. (Jánossy Gábor: Panasszal kell élni a közigazgatási bírósághoz! — Kabók Lajos: Két év múlva döntenek! — Kéthly Anna: Eső után köpönyeg! — Jánossy Gábor: Nem, azt gyorsan elintézik!) Abban a rendeletben, amely 1930. május 29-én jelent meg, a szavazójegyek elküldésére vonatkozólag, — mert méltóztatik tudni, hogy ma Magyarország legnagyobb problémája a szavazó jegyek technikai elküldése — mint hivatott fórum az igazolóválasztmány volt megnevezve. Ennek a rendeletnek 13. §-a azt mondja^ ki, hogy az igazolóválasztanány a választás kitűzése után, legkésőbb azonban a választás^ napját megelőző 15. napon a kerületi elöljárók útján kézbesíti minden szavazónak a szavazó jegyét. Ez állt a májusi rendeletben. A ma megjelent rendeletben azonban változás történt erre vonatkozólag. (Jánossy Gábor: Milyen 59