Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-437

Az országgyűlés képviselőházának 437, i nepirend, ha pártunk részéről a munkanélkü­liség kérdésében benyújtott indítványt meg­indokolják. Ez nagyon időszerű kérdés, és így nyugodtan belemehetnek ennek tárgyalásába. Elnök: Szólásra következik? Fritz Arthur jegyző: Jánossy Gábor! Jánossy Gábor: T. Ház! (Kabók Lajos: Megint megvédi a kormányt!) En sohasem a kormányt védem, hanem meggyőződésemet nyil­vánítom, álláspontomnak adok kifejezést, ami­hez jogom van és ami képviselői kötelességem. (Ügy van! Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) T. Képviselőház! Azt hiszem, senki sincs ebben a tiszteletreméltó gyülekezetben, aki ne üdvözölné örömmel, —(Gál Jenő: Nem gyüleke­zet ez!) — régi kifejezés ez, igen t. barátom, néha szoktam ezt használni — aki ne köszön­tené boldogan azt a pillanatot, amikor majd a maguk hibláiján kívül munkanélküliekké vál­taknak a munkanélküliség esetére való biztosí­tásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalhatjuk. Megjegyzem... (Egy hang a szélsőbaloldalon: Miért nem tárgyalják?) Hogy miért nem tár­gyaljuk, azt igen jól tudja, t. barátom is, mint ahogy jól tudja mindenki ebben a tiszteletre méltó gyülekezetben, ebben a t. Házban. Azért nem tárgyalhatjuk... (Egy hang a szélsőbal oldalon: Mert nem akarják!) Nem a nemakará­son múlik, hanem azon, hogy nincs rá anyagi fedezet. (Rothenstein Mór: Másra van?) Másra sincs. (Rothenstein Mór: Hova teszik a pénzt?) Én sehova sem teszem, mert nincs. Hova ten­ném azt a pénzemet, ami nincs? (Derültség. — Zaj a szélsőbaloldalon.) T. Képviselőház! Tehát olyan indítványt megokolni, megmagyarázni, olyan indítvány­nak megokolásával tölteni el az időt, amely­lyel tulajdonképpen valamennyien egyetér­tünk, amellyel — ismétlem •— a maguk hibá­ján kívül munkanélküliekké vált munkások munkanélküliség esetére való biztosításáról szóló törvényjavaslattal — mint azt már a megdicsőült és haló poraiban is áldott emlékű Vass József miniszter úr is megmondotta több­ször ebiben a Háziban, csak azért nem jöhetünk ide, mert a jelenlegi anyagi viszonyok, a gazda­sági helyzet lehetetlenné teszik, hogy ezt a törvényjavaslatot ideterjesszék, vagyis hogy ezt a fontos kérdést megoldhassak. (Mozgás a jobboldalon. — Patacsi Dénes: Szóval az el­nöki napirendet fogadjuk el!) Még egyet aka­rok mondani, bármennyire türelmetlenül is méltóztatnak hallgatni, t. képviselőtársaim. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl,) Ervekkel szembe érveket akarok helyezni. Nem akarok forma­lizmusba, alakiságba süllyedni, hanem az előt­tem elhangzott ellenindítványra meg akarom tenni a magam meggyőződése* szerint való észrevételeimet. (Br. Vojnics Miklós: Ez a he­lyes!) A sajtószabadságnak,^ amelyről éppoly jól tudja Rothenstein t. képviselőtársam is, hogy 1848 óta érvényben van, az abszolutisz­tikus korszak kivételével, — hiába méltóztatik inteni vagy legyinteni — amelynek az a lé­nyege, hogy gondolatait sajtó útján mindenki szabadon közölheti, (Györki Imre: Ez csak papíron van meg!) a 48-as idők szellemében es Kossuth Lajos értelmezése szerint híve vagyok. (Kabók Lajos: Régen megcsúfolták!) De hol vannak a mai idők a 48-as idők szelle­métől? (Zaj a szélsőbaloldalon.) Hol van, — tisztelet, becsület a mai magyar sajtónak, amely megbecsülhetetlen ' szolgálatot tesz a magyar igazság elterjedésének — hol van a mai magyar sajtónak szelleme a 48-as sajtó szellemétől? Nem akarok ennél a kérdésnél KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXXI. lése 1930 november 20-án t csütörtökön. 397 immorálni, időzni, osak azt mondom', a szo­ciáldemokrata képviselő uraknak módjukban áll a Népszava elkobzását interpelláció, kérdés alakjában szóvátenni. A Népszava szerkesztő­jének, vagy cikkírójának, akinek cikke miatt azt a lapot elkobozták, módjában van a bíró­ság előtt a maga igazát érvényesíteni és ér­vényre juttatni. (Éri Márton: Ha van igaz­sága!) Lehet, hogy van igazsága, csakhogy az <még nem ismertetik fel. Majd megtalálják azt az igazságot Elég az ahhoz, hogy ennek a kérdésnek semmi köze a holnapi napirend­hez. A magyar országgyűlés Képviselőháza egy igen fontos, sürgős törvényjavaslatot tár­gyal. Ennek tárgyalását ne akasszuk meg^ fe­lesleges, ebben a pillanatban nem szükséges dolgok idehozatalával. Azért kérem a t. Házat, hogy az elnök napirendi indítványát változat­lanul elfogadni méltóztassék. (Elénk helyeslés jobbfelől.) i Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Bródy Ernő! Bródy ErnŐ: T. Képviselőház! Az elnök úr napirendi indítványával szemben indítvá­nyozom, hogy a legközelebbi ülés napirendjére tűzessék ki a belügyminiszter úrnak a keddi ülésen a fővárosi törvényhatósági választás­sal kapcsolatban elhangzott nyilatkozata. (Zaj.) T. Képviselőház! A belügyminiszter úr kanalanként adja be az ő rendeleteit. (Eri Márton: Vigyázz, hogy meg ne ártson! — Jánossy Gábor: Akkor jó orvos! — Br. Pod­maniczky Endre: Jobb, mint egyszerre be­adni. — Derültség. — Rothenstein Mór: Rossz patikus! — Derültség.) Tegnapelőtt jelent meg egy rendelet arról, hogy a kerületi választmánynak hány tagja legyen s ma ismét megjelent egy hosszabb ren­delet. Nem értem, hogy miért nem együtt je­lent meg ez a két rendelet? Nem értem ezt a magas kormányzati bölcseséget, amely így pötyögteti a rendeleteket, de a lényeget még mindig nem akarja elárulni, s a dátum titkát még mindig féltve őrzi. Ezt nem tudom meg­érteni. (Br. Podmaniezky Endre: Hol van a szép hang. — Pakots József: Elveszett a csata­téren! — Ehn Kálmán: Rekedtség a korteske­dés eredménye! — Br. Podmaniezky Endre: Ez a korteskedés átka! — Kabók Lajos: Pod­maniezkyt kinevezték, nem kellett beszélnie érte semmit! — Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Bródy Ernő: T. Képviselőház! Ebben a ren­deletben, amely ma jelent meg a belügyminisz­ter részéről, a fővárosi törvényhatósági válasz­tással kapcsolatban, újabb jogfosztás foglal­tatik. (Jánossy Gábor: Panasszal kell élni a közigazgatási bírósághoz! — Kabók Lajos: Két év múlva döntenek! — Kéthly Anna: Eső után köpönyeg! — Jánossy Gábor: Nem, azt gyor­san elintézik!) Abban a rendeletben, amely 1930. május 29-én jelent meg, a szavazójegyek elküldésére vonatkozólag, — mert méltóztatik tudni, hogy ma Magyarország legnagyobb problémája a szavazó jegyek technikai elküldése — mint hivatott fórum az igazolóválasztmány volt megnevezve. Ennek a rendeletnek 13. §-a azt mondja^ ki, hogy az igazolóválasztanány a választás kitűzése után, legkésőbb azonban a választás^ napját megelőző 15. napon a kerü­leti elöljárók útján kézbesíti minden szavazó­nak a szavazó jegyét. Ez állt a májusi rendeletben. A ma meg­jelent rendeletben azonban változás történt erre vonatkozólag. (Jánossy Gábor: Milyen 59

Next

/
Thumbnails
Contents