Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.
Ülésnapok - 1927-437
Az országgyűlés képviselőházának h37» ülése 1930 november 20-án, csütörtökön. 393 mondhatják i képviselőtársaim itt tőlem balra, hogy hányszor adtam nekik és hányszor adtam más képviselőtársaimnak is Oroszországból hadifogoly-társ aimitól most hozzám érkezett leveleket (Bródy Ernő: Tehát még most is vannak?) — erről akarok beszélni — amelyekben ezek a szegény szerencsétlen magyar fiúk, akik odakint már megöregedtek a hazavágyódástól, megírják, hogy Oroszországban milyen sorsuk van nekik és milyen sorsa van az cnfct élő népnek. En mint volt orosz hadifogoly nem fogadhatom el az államhatalom részéről azt a választ, hogy mi nem tudunk ebben a kérdésiben semmit sem tenni, mert hiszen Oroszországgal nem állunk összeköttetésben. En nem fogadhatom el ezt azért, mert hiszen mégis csak van egy Népszövetség és van egy európai és világigazság, és amikor legutóbb erről a kérdésről beszéltem, az olasz frontharcosok egyesületének elnöke írt nekem levelet, aki egy olasz lapban olvasta az én felszólalásomat és a német hadifoglyok egyesülötétől is kaptam levelet, amelyben megírták, hogyha ebben a kérdésben szükség van a magyar hadifoglyok támogatására, abban az esetben forduljanak hozzájuk. Igenis, én nem vagyok hajlandó elképzelni annak a lehetőségét, hogy egy államhatalom, amely elküldötte ezeket az embereket a frontra, akik azután ott olyan rettenetes dolgokon menteik kérészül, ezekért az emberekért ne tegyen semmit és ne nyúljon a hónuk alá, hogy ezek az emberek családjaikhoz valahogy visszakerüljenek. Méltóztassék megengedni, t. Képviselőház, hogy én ennél a kérdésnél ezzel a javaslattal szemben és az általános magyar helyzettel kapcsolatban rátérjek a bolsevizmusnak arra a részére, amely bennünket ennél a javaslatnál, mint katonai javaslatnál érdekel. En abban a szerencsés vagy szerencsétlen helyzetben voltam, hogy láttam Oroszországban, tehát szülőhelyén keletkezni a Ibolsevizmust, láttam azt, hogy a Kerenszki-rezsím ellen miként indultak meg az első bolseviki csapatok, láttam a bolsevizmust Pétervárott és Moszkvában akkor, amikor uralmon volt és végigmentem Oroszországon a bolseviki uralom alatt. En láttam a világ legnemesebb intelligenciájának, — mert olyan nemes és jóindulatú intelligencia, mint az orosz volt, soha még a földön nem élt — mondom, láttam ennek a nemes intelligenciának kipusztítását, láttam ezt az intelligenciát a túlerővel szemben bátran szembeszállani, majd láttam azt is, hogy ezek a bolsevikiek miként kaparintották magukhoz a hatalmat. Amikor hazajöttem Magyarországra és első beszédeimet mondtam a bolsevizmussal szemben 1918 április havában, mindenki mint fanatikus őrültre nézett rám. Amikor a Pester Loydban első cikkeim megjelentek, azt mondották: őrültség az, amit ez a szegény idegbeteg mond, és a leghivatalosabb helyeken hallottam, hogy ne fogralkozzam ezzel a kérdéssel. Amikor azután a bolsevizmus Magyarországon mégis úrrá lett és a Markó utcában és a gyűjtőfogházban találkoztam Istenben boldogult Eubinek Gyulával és a magyar Képviselőház utolsó elnökével, akivel én erről a kérdésről 1918 áprilisában, amikor hazajöttem, beszéltem, azt a választ kaptam tőlük a Markó utcában: bárcsak hallgattunk volna rád! Es amikor vége lett a bolsevizmusnak és Magyarországon megkezdődött az ellenforradalom, én az ellen forradalomban is az orosz ellenforradalom szerencsétlenségére és szerencsétlen példáira hívtam fel a KÉPVISELŐHÁZI FAPLÓ. XXXI. figyelmet; arra mutattam rá, hogy Judenics, Denikin, Wrangel és az összes ellenforradalmi szervezetek azért buktak meg Oroszországban, mert nelm voltak képesek ellenforradalmi mozgalmaikat az általános nemzeti gondolat fókuszába beleállítani, nem voltak képesek arra, hogy ledobják magukról a régi cári uralomnak azt ia terrorisztikus köntösét, amely terrorisztikus köntös sajnos, az egész orosz bolsevizmusnak szülőanyja, és így Oroszországnak és az egész világnak szerencsétlensége lett. En akkor 1919-ben és 1920-ban mondtam, amit most nem győzök itt eléggé az egész nemzeti közvélemény előtt ismételni: hogy a bolsevizmus azokban az országokban, ahová közvetlenül bolseviki gázhullámokat nem küldhet el, a szélső nacionalizmus köntösébe öltözködik azért, mert minden körülmény között egyre tör, arra, hogy a polgári társadalmat megbontsa, esetleg nemzeti jelszavakkal, túlzó soviniszta jelszavakkal is azért, hogy a bolsevizmus előretörése esetén az önmagában megoszlott és megtört nemzeti társadalom ne bírjon vele szemben ellentálló képességgel. . Ha végig méltóztatik nézni az egész világon, akkor azt méltóztatik találni, hogy a bolsevizmus két fronton küzd a világon: a keleti fronton és a nyugati fronton. A keleti fronton: a hindu fronton és a kínai fronton szélső nacionalista köntösbe öltözködik, idegenek ellen hadakozik és a szélső nacionalista köntös leple alatt akarja a világ erőit megosztani, azért, hogy mint kantonban, mindenütt meglegyen a maga által kiküldött bolseviki népbiztosa. A másik front a nyugati front. Nyugaton az egyik oldalon bolseviki propagandával, bolseviki gázhullámokkal dolgozik, a másik oldalon pedig arra törekszik, hogy a nyugati országokban olyan gazdasági leromlást idézzen elő, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) amely gazdasági leromlásnak következménye egy népelégületlenség, amely népelégületlenség megcsinálja a bolseviki bacillusok neszére a talajt. Most méltóztassanak áttenni a gyakorlatba mindazt, amit a bolseviki propagandáról mondottam és méltóztassanak arra gondolni, hogy Európa, amelynek politikusai ma éppen olyan meggondolatlanok, mint amilyen meggondolatlan volt a XIII. század Európája, mikor a tatárjárással, Dsingiz-khan hordáival szemben nem találták meg Európa népei az összemüködés lehetőségét, s mely Európa ma ugyanolyan meggondolatlan fiatalember, mint volt ákkqr, amikor a törökök előnyomulásának idején Velence adott gályákat a nyugat ellen vonuló török csapiatoknak, ez az Európa és az egész polgári világ ma is mit csinál 1 ? Az egyik oldalon szükség van a gyáripar támogatására és a gyáripar támogatása végett például Amerika tízezerszámra szállítja a traktorokat Oroszországnak. Azokat a traktorokat, amelyek a gabonagyárakat megalapozzák, azokat a traktorokat, amelyek a világgazdasági válságot fogják előidézni. (Gaal Gaston: £L magyar Gyosz. is szívesen kötne üzleteket! Már meg is próbálta, csak állami garanéiát kért! — Ügy van! a báloldalon. —Zaj a szelsőbaloldalon. — Várnai Dániel: A szovjetágyúkat magyar ló húzza! Hagyjuk ezeket a dolgokat!) Ha méltóztatnak nézni a világ alakulását a bolseviki propaganda szempontjából, méltóztassék azt tekinteni, hogy Európában 38 állam áll egymással szemben felfegyverkezve, ugyanakkor, amikor az ebben a 38 államiban képviselt 58
