Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-437

Az országgyűlés képviselőházának U37. alkalmazását akként kívánja biztosítani, hogy az igazolványosnak a fenntartott állás betöltésénél való mellőzését az illetékes miniszter előzetes beleegyezéséhez köti, viszont a magánszolgálatban való alkalmazásnál közigazgatási bírósági panaszjogot biztosít. Körülbelül ezek voltak azok, amik ugyan az 1873 : II. te. szelleméiben vannak, de annak alapvető intézkedéseitől eltérnek. Van azonban ebben a jelen törvényjavaslatban sok olyan intézkedés, amely tökéletesen és teljesen új. Intézkedik például a katonai, illetőleg fegyveres őrtestületeknéil, tehát a csendőrségnél, vámőrségnél, folyamőrségnél eltöltött szolgálati időnek a polgári szolgálat idejébe való 'betudásáról . is, de azt határozottan kimondja a törvényjavaslat, hogy az, aki megszakítással 5 évig szolgált tényleg a honvédség kötelékében, ezt a szolgálati időt a polgári alkalmazásba be kell számítani. A katonai, valamint a fegyveres őrt estületeknél teljesített tényleges szolgálati időnek az elnyert közszolgálati állás után járó fizetés megállapításánál való méltányos figyelembevételét is elrendeli ez a törvény-' javaslat. Igen lényeges intézkedése a törvényjavaslatnak, hogy a szóba jöhető állások «ninden ágában elsőbbséget biztosít — amint előbb is említettem — a frontharcosoknak, a vitézeknek és a rokkantaknak. (Helyeslés a jobboldalon. — Konkoly-Thege Kálmán: Elsősorban!) Azután egy másik, igen lényeges és új intézkedése a törvényjavaslatnak az, hogy a honvédség kiegészítését biztosítja. Elrendeli, hogy a csendőrséghez és rendőrséghez csak olyan vehető fel, aki már tényleges szolgálatot teljesített és akit kiiképeztek, a honvédségnél. Az ettől való eltérést tisztán és kizárólag csak a honvédelmi miniszter tír engedheti meg. T. Ház! Nézzük, hogy niikép alakulnak ki ezek az igények és kiket nevezünk mi igazolvány osoknak? A törvényjavaslat meghatározza, hogy azok, akik hat vagy tizenkétévi tényleges, szolgálatot teljesítettek a honvédségnél, ha jól vannak minősítve, ha testileg és szellemileg alkalmasok és bizonyos tekintetben szakértelmük is van, igényt tarthatnak arra, hogy ilyen állásokhoz jussanak. Ezeket igazolvánnyal a honvédelmi miniszter látja el, ezeket kell tehát értenünk azok alatt, akiket általában e törvényjavaslat keretén belül igazolványosoknak nevezünk. Ezeknek az igazolványosoknak köz- és magánszolgálatban való alkalmazását úgy értelmezi a törvényjavaslat, hogy az igazolványosoknak az állami rendszerű altiszti, kezelői vagy ezzel egy tekintet alá eső hasonló állásokra vagy pedig az irodakezelői szakhoz tartozó tisztviselői állásokra van igényük, és pedig a kezelői és altiszti vagy ahhoz hasonló állásokra hatévi tényleges szolgálat után, az irodakezelői, vagyis tisztviselői állásokra pedig 12 évi szolgálat után. Mindenesetre azonban^ a jó minősítésen, a szakképzettségen, a testi és szellemi alkalmasságon kívül megkövetelitetik a négy középiskola elvégzése. Természetes, hogy a törvényjavaslat kivételt tesz azoknál, akik az ellenség előtt, vagy a szolgálat 'teljesítése közben szolgálatképtelenekké váltak. (Helyeslés" jobbfelől.) Egészen kivételes esetekben pedig háromévi szolgálat teljesítését is elegendőnek tartja a törvényjavaslat olyanoknál, akik saját hibájukon kívül, de nem a harctéren, azonban szolgálat teljesítése közben váltak az arcvonalbeli szolgálatra alkalmatlanokká. Mármost az igazolványosok, illetve igényjogosultak részére az összes állami és közhatósági hivataloknál, intézeteknél, tanintézeteklése 1930 november 20-án, csütörtökön. 389 nél, vállalatoknál, üzemeknél, az állam által engedélyezett szárazföldi, vizi és légi közforgalmú közlekedési vállalatoknál, a törvény alapján fennálló érdekképviseleteknél és mindazon társulatoknál s jogi (Személyeknél, amelyeknek szervezetét törvény írja elő s azzal egyenlő, valamint az irodai kezelési szakba tartozó tisztviselői és kezelői állások felerészét tartja fenn a törvényjavaslat. A felerész megállapításánál minden kategóriában a kezdő, tehát a legalacsonyabb^ fizetési fokozat^ értendő. Az állások felerészének fenntartását a gyakorlatban pedig úgy kell érvényesíteni, hogy egyszer egy igazolványossal, egyszer pedig egy másik pályázóval kell azokat az állásokat betölteni. A törvényjavaslat intézkedése szerint az érdekelt miniszterek egyetértőleg állapítják meg, hogy a fennhatóságuk alá tartozó egyes igazgatósági ágakban mely állások 'tartoznak az igazolványosok részére fenntartandó állások közé. Ezeket az állásokat az illetékes miniszter, vagyis ebben az esetben a honvédelmi miniszter úr tartja nyilván egy kimutatásban. Ennek a kimutatásnak az állásokra vo- , natkozó minden feltételt magában kell r foglalnia. Az érdekelt miniszterek az egyes állásokhoz megkíván* általános feltételeket azonban az igazolványos, illetve az igényjogosult részére módosíthatják. A f fenntartott állásokat mindenkor pályázat útján kell betölteni és a törvényjavaslat intézkedése szerint az igazolványosnak engedélyt kell adni arra is, hogy polgári próbaszolgálatot, vagy esetleg szaktanfolyamolt is elvégezhessenek. r Ha valamely közhatóság, hivatal, intézet, intézmény, vállalat vagy üzem fenntartott állást igazolványos mellőzésével akarna betölteni, ahhoz a felettes felügyeleti hatósági hatáskört gyakorló miniszternek^ előzetesen a honvédelmi miniszter úr hozzájárulását ki kell kérnie. Amennyiben a miniszterek megegyezni nem tudnának egy ilyen állás betöltésénél, abban az esetben mindenkor a minisztertanács dönt. Magánvállalatoknál, mint ahogy előbb bátor voltam emlíetni, a közigazgatási bíróságnak van döntési joga. Intézkedik a törvényjavaslat arról is, hogy bizonyos esetekben az igazolványosokat az igazolványtól meg kell fosztani. Meg kell fosztani az igazolványost igazolványától akkor, ha bizonyos bűncselekményért bíróilag el volt ítélve, ha valamely hatóság, vagy hivatal kötelékéből fegyelmi úton távolították el az illetőt. De elvesztik az igazolványosok az igazolványt akkor is, ha magyar állampolgárságukat elvesztik, ha igényjogosultságukról önként lemondanak, ha életük 45. évét betöltötték, ha fenntartott állásra végleges alkalmazást nyertek, ha a fenntartott állást, amelyre kinevezik őket, minden igaz ok nélkül el nem fogadják. Ezeken kívül elveszítik az igazolványukat akkor is, ha katonai jó minősülts egüket elvesztik az illetők. Ügy az igazolvány, amelyet az^ igazolványosok részére kiállítanak, mint az állásoknak elnyerését célzó folyamodványok itermészetesen mind bélyegmentesek. A jelen törvényjavaslat törvényerőre való emelkedése esetén természetesen az 1873 : II. törvénycikk semmissé válik, azonban^ az 1873. évi II. törvénycikkel nyeitfc igazolványok és az ilyen állások épségben maradnak. Az egyik igen méltányos intézkedése a törvényjavaslatnak az is, hogy az^ igazolványosoknak elsőbbségi igénye a törvény életbeléptetésétől számított két éven belül nem ér-