Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-437

m 372 Az országgyűlés képviselőházának 4-37. kozott annak, hogy itt védőművek létesíttessenek. Akkor a lakosság panaszokkal fordult az illetékes helyhez, katonaságot is küldtek ki stb. s megérlelődött az a terv, hogy itt tenni kell valamit, s erre, mint mondottam, 1923-ban megalakult a Vízszabályozó Társulat. De anyagi eszközök híján kénytelen volt pénzkölcsönt felvenni. Az első kölcsön 980.000 pengő volt, 1930. február 11-én felvett hozzá még 100.000 pengőt, 1930. május 23-án pedig újabb 100.000 pengőt. Ezek az összegek összesen 1,180.000 pengőt tesznek ki. Mivel ott a védőművek egy régi szakaszon leváltak, ezt a szakaszt újra kellett csinálni és ennek javítására felvettek 126.000 pengőt, vagyis a felvett kölcsönösszeg összesen kitesz 1,306.000 pengőt. Most pedig az újszászi szakasz kiépítésére felvettek ismét 174.000 pengőt, vagyis Zagyvarékás és Ujszász községnek a tartozása, a kölcsöne kitesz 1,480.000 pengőt. Ennek az összegnek a kamata, amelyet vissza kellene fizetni, 320.000 pengő. Ennyivel tartozik, ennyit kellene ma fizetnie az említett két községnek. Mármost méltóztassanak ezt a 320.000 pengőt elosztani a holdak számával, — leszek bátor ezt is felolvasni — iákkor ki fog sülni, hogy az idén ezeknek a községeknek körülbelül 63 pengőt kellene holdanként fizetnie. Kérdem, hogy a mai búzaárak mellett lehet-e ezt kívánni, lehetséges-e az, hogy valaki egy hold után 63 pengőt fizessen? A bevont öszszes terület 11.932 hold, a kivetés pedig 17 pengő 28 fillér volt. (Váry Albert: Mennyi?) Tizenhét pengő! 1929 elején a kivetés 5 pengő volt, a pótkivetés pedig 7 pengő, vagyis az előbbi összeghez 12 pengő jön hozzá, amellyel összesen 29 pengő 28 fillért tesz ki. (Váry Albert: Mennyi időire van kivetve?) Két évre, de miután tavaly nem szedték be, az idén kellene beszedni, illetőleg végrehajtani a beszedést. Űjszász községre esik 1616 katasztrális hold bevont ártér. Ha új bevonásokat fognak csinálni, akkor azzal együtt 3804 hold és 1242 négyszögöl lesz. Ha én a 320.000 pengő kamatot, amelyet meg kell fizetni, elosztom a 11.932 holddal, akkor — méltóztassanak kiszámítani — 30 egynéhány pengő, körülbelül 33 pengő jön ki és így áll elő 62—63 pengő holdanként. Ezt lehetetlen megfizetni s ezért voltam bátor beszédem elején rámutatni arra, hogy a földmívelésügyi kormánynak jóindulatú segítségét kérjük az ilyen esetekre külön, még akkor is, amikor nincs munka, illetőleg előirányzatról még nincs is szó. (Váry Albert: Termőföldekké válnak azok?) Erre is rátérek. Ezeknek a földeknek egyrésze szikes legelő. Most úgy tudom, hogy a vízszabályozó-társulatoknál, már többnél megvan, az úgynevezett osztályozás s a

; kataszteri .tisztajövedelem alapján vetik ki az adókat. Itt nincs meg. Miért kérem én ezt és miért szükséges az osztályozás? Azért szükséges, mert hiszen egyrészt a földterületek minősége nem egyenlő, másrészt az a víz, amely kiont, nem egy farmán borítja el azokat a földeket, amelyek érintetnek. Van olyan áradás, például a Zagyvánál, amely a Tiszával kapcsolatos, hogy például 7 méteres víz nem viszi el azt a magsabban fekvő földet, de elviszi a 8 méteres. Klasszifikálni kell tehát és a szabályozásnak az egész vonalon meg kell lennie. Ennek pedig úgy kell történnie, hogy az egyik, amely jobban iki van téve az árvízveszélynek, többet fizessen, amelyik pedig kevésbbé yam kitéve annak, kevesebbet fizessen és így tovább. Rendes, pontos szabályozással kell ezt megállapítani. Amikor ezeket a panaszokat előadtam és erős a meggyőződésem az iránt, hogy a földmíülése 1930 november 20-án, csütörtökön. velésügyi miniszter úr ezeket figyelembe fogja venni, nekem még konkrét kérésem is van itt a plénum előtt és pedig iaz első kérésem az, hogy azt a bizonyos kamatot, amelyet nekünk a pénzügyminisztériumnak kellene visszafizetnünk, a 320.000 pengőt, amelyre nézve már jóindulatú kijelentést is kaptunk, a kormány engedné el. A másik legfontosabb és legsürgősebb teendő pedig az volna, hogy most télvíz idején, amikor az adófizetések vannak, ha lehetséges és az adótörvények erre módot adnak, kapcsoltassiék ki ez a bizonyos ártéri járulék az adók közül, ha pedig ez nem volna lehetséges, akkor adjanak kedvezést, vagy részletfizetésre vagy halasztásra olyan percentarányban, amely ennek az ártéri adónak megfelel. Ebben a tekintetben kérek sürgős intézkedést. Egyébként, a törvényjavaslatot örömmel fogadom és bizalommal a kormány tevékenysége iránt, azt általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Éljenzés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Eri Márton! Eri Márton: T. Ház! Bocsánatot kérek, ha nagyon rövid időre én is igénybe veszem a t. Ház türelmét. Mielőtt beszédem elmondásához fognék, mindenekelőtt egy. tényt vagyok kénytelen megállapítani, amelynek megállapításában azt hiszem, osztozik velem az igen t. Ház is. Előttünk fekszik ez a javaslat, amely szerintem két célt van hivatva szolgálni. Először a mezőgazdaság érdekeit, másodszor ezzel kapcsolatosan, szocialisztikus érdekeket. S amikor ilyen, szerintem igen fontos javaslattal állunk szemben, amelynek idehozatalát én végtelen örömmel üdvözlöm, hiszen hosszú évek sürgető kívánságának tett ezzel eleget a kormány, ugyanakkor, úgylátszik, az igen t. túloldalról úgy gondolják, hogy nincs benne elég gyújtóanyag, amelyet kifelé való vonatkozásban használni lehetne és tüntető távolléttel vagy hozzá nem szólással igyekeznek ezt a javaslatot lehetőleg értéktelenné devalválni. Pedig én, aki hosszú éveken át, mint vízügyi referens, később pedig mint^ elsőfokú hatóság is dolgoztam ezekben a kérdésekben, ismerem ezeket a kérdéseket, tudom, hogy az elfajult medrek révén mennyi értékes föld válik hasznavehetetlenné, szerintem tehát elsőrangú érdeke az országnak, hogy ezeket az értéktelenné vált földeket az elfajult folyammedrek rendbehozatalával ismét értékessé és ezzel adófizetési szempontból is megfelelő értékűvé tegyük. Igen t. Ház! Amit mondandó vagyok, nem lesz új, hiszen az előttem felszólalt igen t. képviselőtársaim már mind rámutattak, s ha én még egyszer megismétlem, ezzel csak azt akarom igazolni, hogy hol van ennek a törvényjavaslatnak a sebezhető sarka, amelyen keresztül azokat az érdekeket, amelyeket hivatva van szolgálni, esetleg hátrányosan lehet érinteni. Itt van mindjárt az 1. §. Ez azt , mondja, hogy az állam kölcsönöket folyósít vagy kivételesen segélyeket is nyújt. T. Ház! Ez olyan javaslat, amelyeket lehetetlen végrehajtani, ha megfelelő pénzerőkkel alá nem támasztjuk. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Éppen ezért az volna a határozott kívánságom és arra kérem a földmívelésügyi miniszter urat, hogy ezt a szövegezést méltóztassék úgy módosítani, hogy «állami kölcsönök folyósítása és segélyek nyújtása», (Farkasfaivi Farkas Géza: Erre nézve már egy indítvány be van nyújtva!) a «vagy kivételesen» szavak pedig maradjanak