Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-436

Az országgyűlés képviselőházának k36 utóbbi időkből való konkrétumot tárok ide a Ház elé, amelyekből világosan és kétséget kizáróan nyer bizonyítást az, hogy a vidéki közigazgatási hatóságok, kezdve a főszolgabírói hivataltól végig a legkisebb falubeli csendőrörsig, vagy talán még alantasabb hivatali személyekig (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Kisbíróig!) teljesen mellőzik a belügyminiszter úr rendelkezéseit, teljesen azzal szembenálló módon hajtják végre a maguk megállapításait és munkáit. így például 1930 október hó 20-án Lajoskomáromban 30 helybeli lakos elhatározta, hogy meg akarja alakítani a pártszervezetet. A szükséges adatokat összegyűjtötték és bejelentették ebbeli kívánságukat az enyingi járás főszolgabírói hivatalában,_ egyben pedig a pártszervezet megalakítása céljából egy nyilvános népgyűlés megtartására is engedélyt kértek. Kérelmüket a főszolgabíró nem teljesítette, a gyűlés engedélyezéséhez hozzá nem járult, azt betiltotta egyszerűen azzal az indokolással, hogy a gyűlés színhelye nincsen bekerítve, (Propper Sándor: Tiltottak be már -azért is gyűlést, mert be ivolt kerítve.) sőt még a pártszervezet megalakítását sem engedélyezte, úgyhogy ennek következtében még a mai napig sem volt lehetséges ott Lajoskomáromban megalakítani a pártszervezetet. (Zaj.) E helyett a bejelentő lakásán megjelent három hatósági közeg: két csendőr és a kisbíró és bár az illető nem tartózkodott odahaza, az illető feleségének tiltakozása ellenére a lakásban házkutatást tartottak és mindenféle értéket, amit a budapesti párttitkárság küldött le oda, bélyegeket, pártbélyegzőt, nyomtatványokat és mindent összeszedtek és magukkal vittek. (Farkas István: -Ez az első puhítási módszer : a házkutatás) És amikor ezt a fennálló rendelkezések ellenére, megtették, ezzel nem elégedtek meg, hanem a nevezettel szemben, amidőn a faluból eltávozott is, még folytatták az üldözést. Mert az illető történetesen munkanélkül lévén, elkerült Balatonkenesére, ott állt munkába, oda is utána mentek és megfenyegették, hogy ne próbálkozzék továbbra is a lajoskomáromi pártszervezet megalakításával. Ez tehát a legfrissebb esemény. A másik ^eset a gyömrői, amely ugyancsak október hó vége felé történt, amikor is a gyömről főszolgabírói hivatalból egyszerűen eljárást indítottak azok ellen, akik a pártszervezet megalakítására vonatkozó ívet aláírták. (Meskó Zoltán: Ki indította?) Arra hivatkozik a főszolgabíró... (Meskó Zoltán: Kicsoda?) A gyömrői főszolgabíró! (Meskó Zoltán: Nagyon derék ember! Minden Meskó derék ember! — Derültség a középen.) Önnek úgylátszik, derék ember, akkor azonban, amidőn törvényellenesen járt el, a derékségét elismerni nem. tudjuk. A képviselő iirnak bizonyára, mert névrokona, azért olyan szimpatikus... (Meskó Zoltán: Névrokonom is, meg rokonom is és derék ember, az a lényeg!) Nekünk ebben a tekintetben a rokonsághoz semmi közünk, (Meskó Zoltán: Nekem sem!) az a fontos, hogy hivatását miként teljesíti, a törvényeket miként tartja meg, avagy pedig miként kerüli meg a törvényes rendelkezéseket. A gyömrői főszolgabíró is házkutatást rendelt el és a pártszervezetnek egész felszerelését, még pénzállományát is lefoglaltatta. ' ',..'; A harmadik, eset ugyancsak október hónapban Menden történt. A mendei lakosok közül többen elhatározták, hogy a főszolgabírói hivatalban bejelentik abbeli, szándékukat, hogy pártszervezetet akarnak alakítani. A bejelentésre ülése 1930 november 19-én, szerdán. 359 | semmiféle válasz nem jött és minthogy a bel« ügyminiszter rendelkezése és az előbb felolvasott véghatározat szerint nem is kell semmiféle válaszra várni, megkezdték a mendei munkások a működést ta pártszervezet keretében. Október 19-én azután elkezdtek működni a csendőrök és összeszedték mindazokat,^ akiket a pártszervezet megalakításával gyanúsítottak. Először felkeresték a pártszervezet helyiségét és keresték a bérbeadót. Röpiratokat kerestek nála, azonkívül : a pénztárkönyvet, továbbá az agrárprogrami mot, Népszava-füzeteket és jegyzőkönyveket. A vizsgálat alatt a bérbeadó ' feleségét, Budainét, kiküldték a lakásból és az ő távollétében tartót''- ták meg a házkutatást és távollétében szedték J össze mindazokat a szerelvényeket, amelyekre a pártszervezet működéséhez szükség van. Ami' kor ezt a munkát elvégezték, tovább kutattak a ; többi személyek után és miután a pártszerye! zetnek egyik Krajcár nevű tagját nem találták, tovább mentek, keresték Lilik Jánost, azt sem találták, majd végre Tréfák Mihályt keresték, ; akinél az iránt érdeklődtek^ hogy milyen párt: szervezeti értékek vannak náluk és miután mindent előadott, kijelentette, hogy átadni csak úgy hajlandó, ha jegyzőkönyvbe veszik és elismervény ellenében történik az átadás. Ez az egész előállítás megkezdődött este hét órakor \ és tartott este kilenc óráig. Kilenc órakor feI jezték be, addigra tudták összeszedni az Összes | érdekelteket és másnap csaknem délig előál; lítva, őrizetben, előzetes letartóztatásban tartották őket, mert csak addig tudták elvégezni a : vizsgálatot és miután nem tudtak semmi különösebbet rájuk vonatkozóan megállapítani, ami büntetést von maga után, kénytelenek voltak eltávozni. De jellemző a csendőrség eljárására, hogy amidőn semmiféle ok, semmiféle alapja nincs

; erre vonatkozóan törvényes alapja egyáltalában nincs, hogy ilyen módon járhasson el ; Dolitikai párttal szemben, mégis teljesen mellőzve és figyelmen kívül hagyva a vonatkozó rendelkezéseket, a miniszter úr erre vonatkozó véghatározatát, teljesen a maguk tetszése és felfogása szerint üldözik vidéki pártszervezeteinket és azok működését teljesen megakadályozzák. Legutóbb november 3-án Szentistván községben történt 1. asonló eset, ahol ugyancsak, ,

: szinte sablonszerűén, mint a többi községekben, a csendőrség lép közbe és követeli azoktól, akik a pártszervezetben tevékenységet fejtenek ki, adják át a pártszervezet összes vonatkozó iratait. A csendőrség egyszerűen összeszedi, elviszi ezeket és ezzel azután elintézettnek látja a dolgot. Jellemző még a csendőrség eljárására, hogy a tagok névsorát követeli és a tagok névsorának kikövetelése után az következik, hogy azokat, akiket a szociáldemokrata pártszervezet ; tagjai közt találnak, a csendőrség úton-útfélen zaklatja és üldözi. Hogy a vidéken hogyan lehet a lakosságot zaklatni, arra nézve különösebb adatokat felsorakoztatni nem kell, mert köztudomású,^ hogy ezer és egy módja van a csendőrségnek, hogyha valakit zaklatni akar, zaklathassa is. Mondom, _ ez csak néhány egészen friss adat arra, ami a legutóbbi hetekben történt, van azonban még egész sereg olyan adat, amellyel azt tudom igazolni, hogy a lehető legdurvább módon sértik meg a belügyminiszter úr rendelkezését a vidéki közigazgatási hatóságok, kezdve a főszolgabírói hivataltól, folytatva a csendőrörsökig és éppen ezért voltam kénytelen interpelláció keretében azokat a kérdéseket intézni a miniszter úrhoz, amely kérdéseket a jegyző úr volt szíves interpellációmban felolvasni. 53*