Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.
Ülésnapok - 1927-436
350 Az országgyűlés képviselőházának U36. ülése 1930 november 19-én, szerdán. szabad csak pár vonással — nem. akarom a t. Ház türelmét sokáig igénybe venni — rámutatni arra, amit már több költségvetési beszédemben volt szerencsém elmondhatni, bogy a vízügyi műszaki személyzet a földmívelésügyi minisztériumnak mostoha gyermeke, inferioris helyzetben van, vele szemben nagy különbség tétetik az előmenetel terén. Legyen szabad rámutatnom arra, — hogy egy kissé konkretizáljak — hogy például a VIII. fizetési osztályt a fogalmazói kar — nagyon helyes, nem kifogásolom, igen okosan és igen bölcsen — eléri hatévi szolgálat alatt, ugyanakkor a műegyetemet végzett diplomás ember csak 11 évi szolgálat után. (Mayer János földmívelésügyi miniszter: Rosszabbak a státusviszonyok!) A kereskedelemügyi minisztériumban jobb a helyzet, jobban megközelítik a fogalmazási szakot, mert már nyolc év ^multán előmenetelük van, míg ellenben ismétlem, a földmívelésügyi minisztériumban csak 11 évi szolgálat után. A VII. fizetési- osztályt a jogász eléri 13 év alatt, a mérnök csak 19 év alatt. A VI. fizetési osztályt a jogász eléri 14 év alatt, a vízimérnök csak 26 év alatt. (Éri Márton: Alig hiszem!) Pedig így van. Az V. fizetési osztályt a fogalmazási kar eléri 21 évi szolgálat után, a vízimérnök csak 29 évi szolgálat után. Feljebb menni már nem is akarok, mert természeti ritkaság, — ha ugyan megtörténik — hogy mérnökember a IV. fizetési osztályba is bejusson. Azt hiszem, nem felesleges, hogy rámutattam erre az anomáliára, mert ha így kezeltetik, minden indokoltság nélkül, továbbra is a műszaki kar, ha ezután is ilyen inferioritásba kerül a fogalmazói karral szemben, akkor elmegy annak a műszaki osztálynak a kedve attól a nagy munkától, amely reá gazdasági téren vár. Pedig nem hi szem, hogy iá vízügyi műszaki osztály megérdemelné ezt az elbánást, hiszen mindnyájan tudjuk azt, hogy ebben az országban a 16 millió katasztrális holdból 4 millió katasztrális holdnak a megművelhetése ennek a vízügyi műszaki osztálynak az érdeme. Tudjuk azt, hogy a mi nagy Széehenyinknek milyen nagyszerű elgondolásai voltak a f'olyamszabályozás, a lecsapolás, a mezőgazdasági kultúra emelése terén és ez a vízügyi műszaki személyzet a legszorgalmasabb pionírja volt ennek a munkának, amelyre mindenki,-az egész gazdaközönség és az ország közvéleménye is büszke lehet. Ne méltóztassék félreérteni, •távolról sem bántom én a fogalmazói kart, sőt inkább bámulom, hogy sokszor olyan munkával terheltetik, amely nem kizárólag az ő szakmája és mégis dicséretreméltó módon állja meg a helyét. De ha helyes az, hogy a fogalmazói kar a szomorú viszonyokhoz képest aránylag méltányos elbánásban részesül, méltóztassék megszüntetni azt a diszparitást, tessék követni a kultuszminisztériumot, ahol' nem tesznek különbséget mérnök és jogász között, hanem egyformán lépnek elő. Ha ez nem tetszik, méltóztassék venni a kereskedelmi minisztérium előlépési skáláját, ahol ha nine» is egészen olyan elbánás, mint a fogalmazási karnál, de a mérnöki kar helyzete mégis kielégítő. Mélyen t. Képviselőház! Nem akartam ezzel semmiféle sebet felszaggatni, csak a jogos panasznak és jogos kívánságnak akartam kifejezést adni. De azt hiszem, aktuális is ez a felszólalásom, különösen akkor, amikor az ember újságcikkeket olvas és amikor iazt olvassa, hogy most a takarékosság olyan méretekben akár megnyilvánulni, hogy ismét előveszik ezt a szerencsétlen és leszorított műszaki kart s ennek napidíjából, napi díjátalányából, amely teljesen fizetés jellegű, le akarnak 50%-ot vonni takarékoskodás címén. Kérdem az igen t. földmívelésügyi miniszter urat, hogyan gondolja, hogy az 1929-es törvény a vízügyi beruházásokról, vagy ez az 1930-as az állami szabályozás alá nem eső vízfolyások kártételeinek elhárításáról szóló törvényjavaslat végrehajtassék akkor, ha egyenesen olyan helyzet áll elő, hogy megakadályozzák, hogy az a kultúrmérnök, az a műszaki ember kiszálljon, mert elvonják tőle a napidíjat és utiátalányt. Ilyeneken spórolni nem lehet, mert ha a gátat,majd a burokból fogják építeni és ellenőrizni s majd ha a partmosásokat telefonon intézik el, akkor az ilyen munkálatokból nem kérünk. Annak a műszaki embernek a szeme kellj hogy állandóan rajta legyen és ha száraz kenyeret és szalonnát eszik az a műszaki ember, még akkor sem tud kijönni abból az Öszszegből, amelyet preliminálnak az 50%-os csökkentés után. Nagyon kérem az igen t. földmívelésügyi miniszter urat, álljon a sarkára és magyarázza meg a pénzügyminiszter úrnak, hogy ezek a (kiszállások, ezek a napidíjátalányok nem olyan természetűek, mint a külföldi tanulmányutak, ahol nem is csupán egy ember, hanem egész kis társaság utazott beható tanulmányozás végett, államköltségen külföldre, hanem igenis életszükséglet neki az a napidíjátalány, mert hiszen önmagát t is élelmeznie kell ugyanakkor, amikor a családja is eszik. S méltóztassék azt is hozzávenni, hogy ezek a jó urak nem kapnak ruhaátalányt, vagy ruhapótlékot, holott egészen másképpen kell öltözni odakünn a szélben, fagyban, esőben és vízhullámzás között, mint annak, aki meleg szobában, félcipőben kényelmesen ül a büróban. Mélyen t. Képviselőház! Azt hiszem, hogy a továbbiakban fel vagyok mentve attól, hogy továbbra is részletezzem a vízügyi műszaki személyzet helyzetét. Én hiszem, hogy az a sok felszólalás, amely a vízügyi műszaki személyzet érdekében elhangzott, nem lesz teljesen kiáltó szó a pusztában, hanem szorosan összefüggésbe fogja hozni a földmívelésügyi miniszter úr és pénzügyminiszter úr ezzel a javaslattal, mert komoly külső munka csak komoly műszaki vezetés mellett érhető el. És hiszem, hogy eljön az ideje annak, hogy a földmívelésügyi miniszter úr saját minisztériumában ezt a lehetetlen és méltánytalan diszparitást egyszer végre megszünteti. Mélyen t. Képviselőház! Előttem szóló igen t. képviselőtársaim szólottak a helyi bajokról, amelyek összefüggnek ezzel §s javaslattal. Nagyon helyesen mutatott rá Farkas Géza képviselőtársunk arra, hogyha az államnak nem áll készpénz rendelkezésére, amelyet egyelőre kölcsön formájában adhat és talán később államsegély is lehet belőle, akkor hiába beszélünk erről a javaslatról, akkor ezt megvalósítani nem lehet. T. Ház! Rámutattak arra is az előttem szólók, hogy igen fontos javaslat ez a munkanélküliség enyhítése szempontjából is. S itt legyen szabad kissé a földmunkások helyzetéről beszélnem, (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) amely téma nem újdonság a t. Ház előtt. Azt hiszem, nem mondok 'magas számot, amikor csatlakozom azok véleményéhez, akik azt állítják, hogy Magyarországon 30.000 állandó kubikos földmunkás van, (Ügy van! jobb felől) így a főcentrumokban, Csongrádon, Szentesen, Kalocsán, Jászárokszálláson, egyrészük Csepelen és a többi kis helyeken. Ezek a kubikos földmunkások mind szövetkezetbe alakulva