Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-436

Az országgyűlés képviselőházának £36. dekű, hogy elemi kötelességünk minden pártszemponton felül és kívül az egyetemes magyar gondolat szempontjából, hogy ennek az elhagzott hazafias, mindenesetre legjobb szándékú beszédnek helyes értelmezést adjunk, illetékes helyről a leghivatottabb magyarázatot kérve. Mélyen t. Ház! En a Vitézi Széket helyes, okos, bölcs, hazafias intézménynek tartom. (Ügy van! a jobboldalon.) De mint minden emberi alkotásnak, intézménynek, ennek sorsa is attól függ, hogy kereteit milyen tartalommal töltik meg. (Ügy van! a jobboldalon,) A Vitézi Székről és ezzel kapcsolatban bizonyos sérelmekről, amelyek hitfelekezetünket érték, valamint egyéb indokolt panaszokról, jogos óhajokról és méltányos kívánságokról a magyar zsidóság nevében körülbelül egy esztendővel ezelőtt a miniszterelnök úrnak írásbeli memorandumot adtam át, úgyhogy ezen a címen is jogom van és szabad a kérdéshez hozzászólanom. Ezzel kapcsolatban tisztelettel kérdem a miniszterelnök úrtól, visszatérve a honvédelmi miniszer úr említett nyilatkozatára, hogy vannak-e tehát nálunk oly intézmények, amelyekben nem lehet teljesen magya^ roknak maradnunk, vagy pedig kérdezem, a beszédből idézve folytatólag, hogy kizárólag a Vitézi Szék sajátossága volt-e és nem volt a kormányzatnak egyetemes elve és^ törekvése, hogy — és moist idézem —: -«Intézményeinkben a nemzet lelke, belső berendezéseinkben a nemzeti öncélúság kell. hogy visszatükröződjék». Az én' hitem és tanúságom szerint a kormányzat minden intézményében- erre törekszik, úgyhogy e tekintetben kivételt nem állíthatunk fel, mert szomorú volna, ha kivétel lehetne. Ez a kitétel annyit jelentene, hogy a többi intézmények nélkülözik a nemzeti életnek és a nemzeti öncélúságnak természetes feltételeit. En úgy tapasztaltaim, — és a miniszterelnök úrnak is ez a programmja, igénytelen személyemmel azért 'léptem mint közkatona az ő tiáiborába — hogy az ő politikájának alapja és célkitűzése a nemzeti egység, (Üöy van! jobb felől) ami röviden kifej esve annyit jelent elméletben és gyakorlatban, hogy mindent elfogad és előmozdít, ami a nemzeti .egységet erősíti, és mindent elkerül és száműz, ami a nemzeti egység létrejöttét késlelteti vagy veszélyezteti. A nemzeti egységnek az a feltétele, hogy a magyarságot ne felekezeti alapon kezeljük, hogy a jogok és kötelességek mérlegét ne felekezetek szerint tagoljuk, hanem — mint már említeni voltam bátor — az egyetemes magyarságot égy nevezőre kell hoznunk: a hazafiság, a kötelességteljesítés, a nemzet • ideáljaiért való lelkesedés és a tevékeny áldozatkészség nevezőjére. Akik itt vannak, azok magyarok egyenlő rangban, és szomorú, veszedelmes és végzetes, ha ezt a különben is elgyengült, sziátmban és erőben megfogyatkozott, ezer ellenségtől körülvett nemzetet még itt benn is a széttagolás veszedelmével felapróznó'k és megmaradt erejét gyengítenék. A honvédelmi miniszter úr beszéde ugyan csupán a Vitézi Székkel volt kapcsolatban, de mivel téves magyarázatok keletkezhettek, amelyek mást hihetnek — van nekünk elég ellenségünk, akik mindent megragadnak, hogy jóhírünket rontsák és rossz ihírünket keltsék — és azt terjeszthetik, hogy ez a beszéd, illetve a beszéd félremagyarázott részlete nem csupán a vitézi intézményre egyedül, hanem 'általában az ország egyéb intézményeire is vonatkozhat ik, hogy tehát itt nem az egység szelleülése 1930 november 19~én

f szerdán. 335 méhen, hanem az egység . szellemének ellenére létesítünk és tartunk fenn intézményeket: azt hiszem, kötelességem — azért, hogy a határokon túl is tudomást vegyenek róla — megkérdezem a mélyen t. miniszterelnök urat, vájjon hogyan magyarázandók ezek a kitételek és a gyakorlatban hogyan valósulnak meg az idézett szavak, mi a magyar kormányzat szelleme a magyar egység, a magyar öncélúsiág és a nemzeti jövendő szempontjából, s úgy érzem, hogy amikor ezt tisztelettel megkérdezem, akkor nemzetemnek jó szolgálatot teszek. Egyben pedig, mivel tudom, hogy Sándor Pál mélyen t. képviselő úr, bár csak egy szem-; szögből tekintve a kérdést, interpellációt jegyzett be, amelyre a mélyen t. miniszterelnök- úr válaszolni fog, tisztelettel kérem a miniszterelnök urat, hogy igénytelen felszólalásommal miajd Stáindor Pál képviselő úr interpellációjára adandó válaszában méltóztassék foglalkozni. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök: A miniszterelnök úr kíván nyilatkozni. Gr. Bethlen István miniszterelnök: T. Képviselőház! Tekintettel arra, hogy ugyanazzal a tárggyal, amellyel Dési Géza t. képviselőtársunk most foglalkozott, Sándor Pál képviselő úr is foglalkozni kíván és mivel Dési képviselőtársam maga is azt kérte, hogy felszólalására majd akkor t feleljek, ha Sándor Pál -képviselő úr interpellációja is elhangzott, bátor vagyok a t. Ház hozzájárulását kérni ahhoz, hogy válaszomat akkor adhassam meg, amikor Sándor Pál t. képviselő úr interpellációját elmondta. (Helyeslés.) Elnök: Napirend előtti felszólalás sem vita, sem határozathozatal tárgya nem lehet. Áttérünk napirendünkre^ amely szerint következik az állami s zobályozás alá nem eső vízfolyások kártételeinek elhárítását célzó munkálatok állami támogatásáról szóló törvényjavaslat (írom. 1050, 1070) tárgyalása. Az előadó Marschall Ferenc képviselő úr, őt illeti a, szó. Marschall Ferenc előadó: T, Ház! A történelmi Magyarország vízügyi politikája tudóval évő leg olyan alkotásokat produkált, amelyek nemcsak nemzetközi mértékkel mérve kiváló műszaki teljesítmények, hanem egyben KözépEurópa gazdasági kultúrájának is igen jelentős tényezői. Ezt még azoknak is nagyon^ nehéz letagadniuk, akik hivatásosan ócsárolják a magyar kultúra fölény ességét, és gazdasági kultúránk erősségét. Méltóztatnak tudni, hogy a« régi Magyarország csaknem 600 millió aranykoronát költött különböző vízügyi munkálatokra, folyószabályozási munkálatokray amely összegben nemcsak az állam hozzájárulása, de az érdekeltség áldozatkészsége is benne szerénél! A trianoni békével újabb hagy és nehéz feladatok elé állíttattunk a vízügyi politikában, de a nehéz viszonyok között is igyeiieztünk a Széchenyi Istvánok, a Vásárhelyiek és a Kvassayak vágta mesgyén tovább haladni és vízügyi politikánkban az új követelményekkel megbirkózni. A földmívelésügyi kormányzat beruházásai között a legnagyobb összeggel a vízügyi beruházások szerepelnek, jelesen 86 milló pengővel. Alig egy esztendeje annak, hogy a földmívelésügyi kormányzat vízügyi programmjának újabb nagy komplexusát, azt, amely az állami kezelés alatt álló folyók szabályozásának továbbfolytatásáról intézkedett, az országgyűlés csaknem valamennyi pártjának helyeslése mellett törvénytánumkb'a iktatta. A földmívelésügyi"miniszter úr már akkor jelezte, hogy bármennyire..isvfontos' volt ennek 50*