Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-434

Az országgyűlés képviselőházának 434. ülése 1930. évi november hó 13-án, csütörtökön, . Almásy László elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Egyes mezőgazdasági termények és termékek, valamint állatok és állati termékek állami ellenőrzőjeggyel ellátásáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — A bírói képesítési pótlékról, valamint a m. kir. kincstári jogügyi igazgatóság fogalmazási szakához tartozó egyes állásoknak a kir. ítélöbírák és kir. ügyészek státusába besorozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak : Dési Géza előadó, Zsitvay Tibor igazságügyminiszter ; a címhez : Gaal Gaston, Zsitvay Tibor igazságügyminiszter; az 1. §-hoz : Erődi-Harrach Tihamér, Zsitvay Tibor igazságügyminiszter. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány réseérői jelen van: Zsitvay Tibor. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 3 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzökönyvét vezeti Petrovics György jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Fitz Arthur jegyző úr, az ellene felszólalókat pedty>- Pakots József jegyző úr. Bejelenteni a t. Háznak, hogy az állandó összefiérhetlenségi bizottság e hó 12-én tartott ülésében a folyó évi március hó 20-án megejtett jury-sorsolás alkalmával kisorsolt, de jelen nem volt Zichy János gróf, Gaal Gaston és Vargha Gálbor képviselő urak távolmaradását igazolta. Méltóztassék e bejelentést tudomásul venni. (Helyeslés.) A Ház tudomásul veszi. Bemutatom a t. Háznak az állandó összefórhetlenségi bizottság (elnökének kétrendbeli jelentését, amelyekben közli, hogy az állandó összeférhetlenségi bizottság Patay Gyula képviselő úr összeférhetlenségi ügyében, valamint Endre Zsigmond képviselő úrnak az 1901. évi XXIV. te. 9. §-ának második bekezdése alapján tett bejelentése ügyében az első tárgyalási határnapot folyó évi december hó 3-ára tűzte ki. Méltóztassék e bejelentést tudomásul venni. (Helyeslés.) A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Bemutatom a t. Háznak a regőcei választókerületben időközi választáson megválasztott Mojzes János képviselő úr megbízólevelét. A megbízólevelet a Ház megvizsgálás és jelentéstétel végett kiadja az állandó igazoló bizottságnak. Napirendünk szerint következik^ az egyes mezőgazdasági termények és termékek, valamint állatok és állati termékek állami ellenőrzőjeggyel ellátásáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. A jegyző úr felolvassa a törvényjavaslatot. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXXI. Fitz Arthur jegyző (olvassa a törvényéavaslatot). Elnök: Vitának helye nincs. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásában is elfogadja és azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszi át. Napirendünk szerint következik a bírói képesítési pótlékról, valamint a m. kir. kincstári jogügyi igazgatóság fogalmazási szakához tartozó egyes állásoknak a kir. ítélöbírák és kir. ügyészeik státusába való besorozásáról szóló törvényjavaslat (írom 1052, 1066) tárgyalása. A javaslat előadója Dési Géza képviselő úr, őt illeti a szó. Dési Géza előadó: Mélyen t. Képviselőház! (Hulljuk! Halljuk!) A t. Ház bölcs döntése elé kerülő javaslat felületes szemlélésre úgy látszik, mintha csupán kisebb horderejű kérdésre vonatkozó törvényhozói • akaratelhatározás lenne, alaposabb megvizsgálásra azonban kiderül, hogy igen fontos és a magyar alkotmányt érintő javaslatról van szó. Az ^alkotmányjogi kérdéseket sohasem mennyiségi, hanem mindig^ minőségi szempontból kell elbírálni. Alkotmányjogi kérdésekben nincsenek kevésbbé fontos javaslatok, mert a magyar alkotmány nem merő keret és üres formaság, hanem mindig a magyar géniuszból, a nemzet múltjából, a külső tapasztalatokból és hatásokból, valamint a nemzet sajátosságából és egyéniségéből származó összeredmény, az idők folyamán, jó és rossz időkben egyaránt, a nemzet életének forrása, fenntartója és irányítója volt. Azokban az időkben, amikor a nemzet alkotmányát külső vagy belső erőszak elnyomta, egyúttal a^ nemzeti élet is megbénult és a történelem során kimutatható, hogy a magyar alkotmány nem csupán kifejezője volt a nemzeti élet színvonalának, hanem minden időben egyúttal a jövő megalapozásának, a szomorú múlt szebbrefor47