Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-433

288 Az országgyűlés képviselőházának USB. ülése 1930 november 12-én, szerdán. fogja a rendőrtisztviselőt rendreutasítani? — Malasits Géza: Senki, ki fogják tüntetni! — Rothenstein Mór; E1Ő fog lépni! — Zaj.) Csendet kérek! Kéthly Anna: Ez az úr a nekem tartozó udvariassággal nein törődött (Zaj. — Jánossy Gábor: A rendőrnek sem rózsáis a helyzete! — Esztergályos János: De akkor nincs joga így veselkedni! — Jánossy Gábor: Nincs hát!) és úgylátszik, azok közé tartozik, akik azt tartják, hogy az én osztályomnak ez nem is jár. fen ezt büszkén elfogadom tőle, nein is reklamálom ezt rajta és rajtuk. Én egész másra vonatkozólag kérek intézkedéseket a belügyminiszter úrtól, illetőleg indítványomban másféle intézkedések megtételére kérem fel a Házat, mégpedig arra, hogy tanítsák meg ezeket az újoncokat, akik még friss 'harcikedvvel akarnak keresztülgázolni a szocialistákon, -~ azt hiszem, hogy ennek az úrnak harci készserét . is éppen ennek a gyűlésnek nagy sikere láncoltatta fel — tanítsák meg őket arra, hoary a. rendőr rendet csinál és nem politizál, a rendőr tudja a törvényt, ihogy tudniillik véleményének kifejtésében szolgálaton kívül sem állami, sem városi, sem. közüzemi , alkalmazott ' meg nem akadályozható és a rendőr elkerüli azt, hogy politikai terrorizálással, vagy politikai denunëTálassal legyen gyanúsítható, vagy hogy im íézkedései ilyenformán legyenek magyarázhatók. Én* nem tudok névviel szolgálni, nem tudom megmondani, hogy ki volt ez az úr, mert válaszának hangja olyan provokáló volt, amely mögötte a 30 rendőrrel csak arra volt alkalmas, hogy ebből gorombaság legyen, ezt a fórt pedig mi nem voltunk hajlandók neki megadni. Napirendi indítványomban azt kérem, hogy a belügyminiszter úr nyilatkozzék holnap, hogy törvényes kötelességeire, törvényes jogaira és a törvények ismeretére tanítsák ki ezt a tettekre buzgó rendőrifjúságot, mert a komoly rendőrtiszteknek erre nincsen szükségük. Indítványom tehát a következőképpen szól (olvassa): «Indítványozom, hogy a Ház holnapi ülésén a belügyminiszter iir a fővárosi választásokkal kapcsolatban olyan értelmű nyilatkozatot tegyen, amely a politikai népgyűlések ellenőrzésére kirendelt azon rendőrtiszteket, akik kellő gyakorlattal nem rendelkeznek, jogaik és kötelességeik felől felvilágosítja.» (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kíván még a napirendhez valaki felszólalni? (Nem! — Zaj.) Ha senki szólni nem kíván.,. {Jánossy Gábor: De igen!) Megkérdeztem, hos^y kíván-e még valaki szólani s a képviselő úr nem jelentkezett. (Jánossy Gábor: Bocsánatot kérek, nem hallottam.) Kérem, a szót megadom a képviselő úrnak. Jánossy Gábor: T. Kén viselőház! Méltóztassanak megengedni, hogy a túlsó oldalról gyöngéd női ajkakról elhangzott napirendi javaslathoz erről az oldalról is hozzászólhasson valaki. (Gál Jenő: Szintén gyöngéd, ajakkal!) Inkább mondjuk Öreg, de férfias, egyenes és nyilt ajakkal! {Ügy van! Ügy van! jobb)'elől.) En azt gondolom, hogy a Képviselőház munkásságaihoz, működéséhez, tevékenységéhez és napirendjéhez semmi köze nincs a küszöbön álló fővárosi törvényhatósági bizottsági tagválasztásnak. (Kéthly Anna: A törvénytelenséghez van köze!) Én azt hiszem, hogy aki tárgyilagosan ítéli meg ezeket a mozgalmakat, amelyek természetszerűié

0- folynak most ä székesfőváros közönsége körében, a székesfőváros pártjai között, az nem vonhatja kétségbe azt, hogy a teljes alkotmányos szabadság keretei között folynak ezek a kapacitációk, gyűlések és összejövetelek s úgy a falragaszharook, mint az «gyes gyűléseken való felszólalások a legteljesebb szólásszabadság mellett és a politikai nézetnyilvánítás legteljesebb, hogy úgy mondjam, legszélsőségesebb (Malasits Géza: Nana!) szabadságának keretei között folynak le. (Rothenstein Mór: Fáj magának?) Ez nekem nem fáj, nekem az fáj, illetőleg engem az érint és azt tartom különösnek, hogv ezeket a székesfővárosi törvényhatósági választási mozgalmakat túloldali igen t. képviselőtársaim be akarják hozni ide a Képviselőház tanácstermébe, (Esztergályos János: Hát hova vigyük? A Teleki-térre vigyük?) énre pedig semmi szükség, semmi okuk és. semmi jogcímük nincsen. (Zai és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hova vigyük?! — Malasits Géza: A sóhivatalba?!) Elnök: Csendet kérek! (Esztergályos János: Itt van ennek a helye!) Jánossy Gábor: T. Képviselőháíz! Arra egyáltalán nincs szükség, hogy a t. belügyminiszter úr itt a Képviselőháznak, a törvényhozó testület tagjainak előadásokat tartson a rendőrök jogairól és kötelességeiről és a rendőröknek kötelességeikre való mikénti kitanításáról. (Esztergályos János: A rendőreinek tartson előadást!) Elnök: Csendet kérek Esztergályos képviselő úr! (Esztergályos János: Ne nézzék a polgári szabadságot prédának!) Esztergályos képviselő urat rendreutasítom, mert az elnöki figyelmeztetésnek nem engedelmeskedett. I , . . Jánossy Gábor: Esztergályos t. barátom, ne méltóztassék haragudni és heveskedni, mert arra semmi ok és jog nincs. Tudjuk, hogy aki | haragszik, annak nincs igaza, és egyszer már I megmondottam, hogy a harag a szépségnek is ! meg az egészségnek is megárt és mind a keti tőre valamennyiünknek szüksége van. (Dej rültség.) De komoly dologról van szó és én i .arra kérem a namrendi indítványt tevő t. J képviselőtársunkat s a túloldalon ülő t. képI yiselőtársaimat, hogy sohase méltóztassanak általánosítani és_ sohase méltóztassanak egyikmásik, — mondjuk — kötelessége teljesítésében túlbuzgó, túlságosan lelkiismeretes rendőr eljárását az esrész rendőrségre vonatkozhatni, I (Ügy van! jobbfelől. — Esztergályos János: Ez mindig a mi rovásunkra megy!) mert ez Î a legnagyobb igazságtalanságra, a legnagyobb i méltánytalanságra vezet. (Ügy van! jobb felöl. — Malasits Géza: Ezt velünk szemben alkaiI mázzák!) Különben méltóztassanak t. képvii selőtársaim masmkat annak a szegény rendőrnek helyébe képzelni. (Ügy van! a jobboldaI lón.) Hiszen erről egyszer már szóltam itt, j me.ff is javítottuk, amennyire a pénzügyi le| hetőségek megengedték, az ő sorsukat, az Ő l helyzetüket. Méltóztassanak elképzelni, amint j ott áll a nagy forgatagban az a szegény rendőr j a nyár forróságában, a tél hidegében (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem arról van J szó!) és amint ott a népgyűléseken a szenveI délyek lángjai fellobognak. Igenis, én :s azt mondom, amit Kéthly Anna t. képviselőtár j sam mondót, hogy a rendőrnek nem szabad j magát befolyásoltatni se jobbról, se • halról. neki egy kötelessége van, a rendet fenntar; tani, a. rendet minden körülmények között ! biztosítani, a rendet sokszor — általánosságj ban mondom — még a törvényhozás tagjaival ! szemben is biztosítani. (Ügy van! jobb felöl) i akik esetleg pártüolitikai gyűléseken néha a szenvedelmektől elragadtatják magukat